A modern jogállamokban a büntetőjogi felelősség megállapítása során az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, azaz a felelősség a tetthez kapcsolódik. Ezt a fajta megközelítést tett-büntetőjognak nevezzük. Ezzel ellentétes szemlélet a tettes-büntetőjog, amely a felelősség megállapításánál az elkövető személyiségét helyezi előtérbe, a felelősséget az elkövető személyéhez, annak veszélyességéhez kapcsolja.

103_1

A gyakorlatban mindkét irányzat megtalálható hatályos büntetőjogunkban, azonban a jogállamiság követelményével összhangban a tettes-büntetőjogi megközelítésnek kizárólag a jogkövetkezmények megállapításánál lehet szerepe, míg a felelősség megállapításánál csak a tett-büntetőjog elvei érvényesülhetnek. [1]

A tettes-büntetőjogi felfogásnak, amely az elkövető személyiségét, hajlamait, veszélyességét veszi alapul, többféle változata alakult ki. Érdekesség, hogy ezek között erősen szélsőséges nézetek is fellelhetők. Cesare Lombroso 1876-ban megjelent „A bűnöző ember” című művében igyekezett bizonyítani, hogy bizonyos testalkati vonások alapján megállapítható, hogy kiből lehet potenciális bűnöző. Az általa meghatározott bűntettes típus olyan, a normál testalkati vonásoktól eltérő adottságokkal rendelkezik, melyek rendellenességek formájában jelentkeznek. Így például

a hátra eső homlok, nagy állkapocs, elálló fülek, mandulametszésű szemek, dús hajzat, sajátos lelki vonások, mint a részvéthiány, hiúság, tunyaság, babonákban való hit vagy akár a balkezesség

teszik az egyént hajlamossá a bűncselekmények elkövetésére.

Elmélete megjelenésének már voltak előzményei, Gall, Lavater, és Benedikt hangoztatták azt az ókori gondolatot, miszerint az egyén jellemvonásai összefüggésben vannak a testalkattal és az arcvonásokkal. Lombroso tanai rendkívül népszerűvé váltak, műveit lefordították és világszerte kiadták, antropológiai iskolájának számos követője akadt, így például Garofalo és Enrico Ferri. [2]

Mára általánosan elfogadottá vált, hogy jogállami keretek között a tettes-büntetőjogi szemlélet kizárólag a büntetőjogi jogkövetkezmények megállapításánál érvényesülhet, itt azonban elkerülhetetlen olyan körülmények értékelése, mint például a visszaesők vagy fiatalkorúak ebbéli minőségének a figyelembe vétele. [3]

Rónainé dr. Galkó Erika

Informatikus, valamint jogi diplomával rendelkezik. Jelenleg ügyvédjelöltként tevékenykedik egy budapesti ügyvédi irodában. Jogi diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte summa cum laude minősítéssel. Jelenleg az ELTE befektetési, vállalatfinanszírozási, tőzsdei szakjogász képzésében vesz részt. Németül felsőfokú szinten beszél.

[1] NAGY Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. Második, átdolgozott kiadás. HVG-ORAC, Budapest, 2010., 52.-53. o.

[2] HELLER ERIK: Lombroso és a bűntettes-typus tana, Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1910. 3. évf. 6. sz., 490-495. o.

[3] NAGY id. mű 53. o.