A Kúria a devizahiteles perekkel kapcsolatosan június 6. napján immáron a harmadik jogegységi határozatát (1/2016. PJE) hozta meg, amely ezúttal a kereskedelmi bankok számára igazán kedvező. Mielőtt részletesen megnézzük, hogy mit tartalmaz e jogegységi határozat, kezdjük az elején…

5856660723_ef2b89a8e6_b

A történet 2007 körül kezdődött, amikor a deviza – így például svájci frank vagy euró – alapú kölcsönszerződések (lakás- és autóhitel) sokkal népszerűbbek voltak a lakosság számára, mint a forint alapúak, hiszen ez előbbiek jóval kedvezőbb kamatokkal voltak elérhetők. Néhány évvel később azonban e kölcsönszerződések a Kúria asztalán landoltak. Miért? Például azért, mert a bankoknak lehetősége volt az egyoldalú szerződésmódosításra, amely a fogyasztók (adósok) számára igencsak kedvezőtlennek minősült. Ezen túl, a globális pénzügyi válság szerény hazánkat is elérte, amely a devizahitelek esetében az árfolyam kedvezőtlen változását eredményezték. Ez azt jelenti, hogy egy-egy svájci frankért vagy euróért egyre többet kellett forintban fizetni, amely a törlesztőrészletek drasztikus emelkedéséhez vezetett. Számos fogyasztónak a törlesztőrészlete akár a duplájára is emelkedett és van, aki éppen emiatt már nem tudta tovább törleszteni a tartozását.

A fentiekből következő felfokozott közhangulat végül polgári perek százához vezetett, amelyeket az adósok az ország legkülönbözőbb bíróságain indítottak meg. Az adósok (felperesek) a deviza alapú kölcsönszerződések egyes konkrét rendelkezéseit támadták (például a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, a kölcsön összege egyébként sincs meghatározva vagy, hogy olyan mértékű a kamat, hogy az már uzsorának minősül, stb.) és amellett érveltek, hogy a szerződések részben vagy egészben érvénytelenek. A bíróságok meglepő, avagy sem, de teljesen eltérő következtetésekre jutottak és egymással ellentmondó ítéletek születtek.

Magyarország, ellentétben az angolszász országokkal nem precedens alapú rendszer, vagyis az egyik bíróságnak nem kell egy másik bíróság által már korábban megállapítottakat betartani vagy követni. Ugyanakkor, amikor ekkora horderejű kérdésekben és ilyen nagy számban születnek eltérő ítéletek, a Kúria – mint a legfelsőbb bíróság – a joggyakorlat egységesítése és így, a bíróságok ítélkezési gyakorlatának összehangolása végett útmutatással él, mely útmutatást az alsóbb szintű bíróságoknak be kell tartaniuk. Ezen útmutatások az úgynevezett jogegységi határozatok.

A devizahitelekkel kapcsolatos első útmutatás 2013-ban a 6/2013-as jogegységi határozattal született. Ebben a Kúria megállapította, hogy az a konstrukció, mely szerint a fogyasztók a kedvező kamatozás ellenében az árfolyam kockázatát vállalják önmagában nem tisztességtelen. Pusztán ezért, e szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe (az általános elfogadott erkölcsi normákba), nem minősülnek uzsorás szerződésnek (nem tartalmaz irreálisan magas kamatot), nem irányulnak lehetetlen szolgáltatásra (vagyis az adósok számára teljesíthető kötelezettséget ír elő) és nem is a felek valós akaratától eltérő, úgynevezett színlelt szerződések. Azt azonban leszögezte a Kúria, hogy a szerződés megkötésekor a bankoknak kötelességük volt a fogyasztókat tájékoztatni az árfolyamkockázatról, arról, hogy az mit jelent és mi lehet a következménye – azonban értelemszerűen a bankok sem élhettek jóslattal a tekintetben, hogy az milyen irányban és mértékben fog változni.

A jogegységi határozat, ugyan néhány kérdést tisztázott, sok egyéb vitatható rendelkezéssel nem foglalkozott és van, amely eldöntését az Európai Unió Bíróságának állásfoglalásától tette függővé.

img_9433Dr. Bognár Alexandra
Egy nemzetközi ügyvédi iroda fehérgalléros bűncselekmények, valamint vitarendezési csoportjának munkatársa, az Eötvös Lóránd Tudmányegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktorandusza, emellett a Jog és Pszichológia folyóirat állandó szerzője. A jogot megelőzően művészetmenedzsmentet tanult a brit Oxford Brookes University-n. 2010-től kezdődően aktívan részt vesz tudományos és kutatási programokban, amelyeken kiváló eredményekkel szerepelt, valamint több hazai és nemzetközi konferencián adott már elő. Folyékonyan beszél angolul és spanyolul. Szabadidejében rengeteget utazik, és szereti az egzotikus ételeket.