A rehabilitáció olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében.[i]

A rehabilitáció fogalmába beletartoznak azon összehangolt orvosi, szociális, szakképzési, oktatási és technikai intézkedések, melyek alkalmasak arra, hogy a sérült személy fizikai és társadalmi helyzetét javítsák, így a sérült képes legyen elérni állapotának maximális funkcionális javulását, és aktív részese legyen a társadalmi környezetének.[ii]

maxresdefault

Mikor vehetem igénybe a rehabilitációt?

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága állapítja meg az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet, és dönt egyes esetekben a rehabilitációs szükségletekről. Ezen szükségletek három körét határozhatja meg a szakértői bizottság: az orvosi rehabilitációs, a szociális rehabilitációs, és a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket. Így például a bizottság egyszerre javasolhat fizikoterápiát, pszichológiai tanácsadást és családsegítést a rehabilitálandó személynek.

Az orvosi rehabilitációs lehetőségek

Célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat meglévő képességeik fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre, illetve visszailleszkedésre. A rehabilitációs medicina

szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás, és ezek használatának betanítása is.[iii]

Az orvosi rehabilitáció folyamata az állapotfelméréssel kezdődik, melyet követ a kórelőzmény vizsgálat, majd a fizikális vizsgálat. Ezt követi egy orvosi rehabilitációs terv elkészítése, mely a vizsgálati eredmények tükrében a beteg bevonásával célokat határoz meg a program végére. A rehabilitációs folyamat során nagyon fontos a beteg lelki állapotának folyamatos figyelemmel kísérése. Fontos része az orvosi rehabilitációnak a gyógyászati segédeszközzel való ellátás, ide értve a valóban megfelelő gyógyászati segédeszköz kiválasztását, annak használatának megtanítását, szervizelését és szükség esetén cseréjét. Az orvosi rehabilitáció másik fontos területe a terápia, pszichoterápia, lelki gondozás, a fogyatékossággal, megváltozott munkaképességgel való együttélés segítése.

Az orvosi rehabilitáció Magyarországon – a társadalombiztosítás keretében – történhet fekvőbeteg, intézményi rehabilitáció keretein belül rehabilitációs kórházakban vagy kórházak rehabilitációs osztályain. Természetesen lehetőség van a társadalombiztosítás keretein túli, magánszolgáltatók által működtetett rehabilitációs intézmények térítés elleni igénybevételére is.

orvos

A fekvőbeteg ellátás

Rendszerint betegségek, betegségcsoportok rehabilitációs kezelésére specializálódott kórházakban, kórházi osztályokon történik. Például az OORI Agysérültek Rehabilitációs osztályán.  A beutalás vagy szakorvosi beutalóval vagy a rehabilitációs kórház szakorvosának véleménye alapján történik.

Az otthoni szakápolás

A sérült otthonában, vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa elrendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység, amelynek célja a kórházi kezelések számának, illetve időtartamának lerövidítése. Elrendelésére kizárólag háziorvos jogosult saját kezdeményezésére, vagy intézeti zárójelentés alapján.[iv]

A rehabilitációs célú járóbeteg ellátások

A beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, a szakorvos által végzett egyszeri vagy alkalomszerű egészségügyi ellátás.[v]  Az igénybevétel csak beutalóval, a területileg illetékes ellátónál történhet.

Az orvosi rehabilitáció keretein belül társadalombiztosítási támogatással gyógyfürdő és gyógyúszás szolgáltatás, valamint egyéb fizioterápiás ellátások, például gyógytorna, fototerápia, kryoterápia vehető igénybe.

Különbséget kell tenni a rehabilitációs lehetőségek vonatkozásában azon sérültek között, akik 40% vagy az alatti egészségkárosodást szenvedtek, illetve azon személyek között, akik 40% feletti egészségkárosodást szenvedtek, és rehabilitálhatók az orvosszakértői bizottság véleménye alapján. Az első esetben ugyanis a még javítható funkciókra összpontosítva, indokolt mennyiségű célzott kezeléseken van a hangsúly, míg az utóbbi esetben a rehabilitáció segít adoptálódni és/vagy a meglévő állapotot fenntartani vagy annak romlását megakadályozni.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy a sérülésekhez igazodó egyedi rehabilitációs kezelések elrendelése a háziorvos, illetve szakorvos kompetenciájába tartozik, azonban szolgáltatói oldalról jelentős regionális eltérések mutatkoznak. Nem elérhető valamennyi sérült számára ugyanis az adott térségben a számára legmegfelelőbb rehabilitációs szolgáltatás.

Foglalkoztatási rehabilitáció

A foglalkoztatási rehabilitáció célja a sérült, megváltozott munkaképességű ember számára a megfelelő munka megtalálása, megőrzése, és az előmenetel elősegítése. Célja továbbá, hogy megteremtse a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját elősegítő minimumfeltételeket, hogy az érintettek alkalmassá válhassanak a minél teljesebb értékű foglalkoztatásra, a sérültek érdekeltek legyenek a munkavállalásban, másfelől a munkáltatók befogadóvá váljanak a fogyatékos emberek iránt.

wheelchair-749985_960_720

Magyarország foglalkoztatáspolitikai céljai Az EU Foglalkoztatási Irányvonalaihoz illeszkedően fogalmazódtak meg.

Az EU-ban a fogyatékossággal élők hosszú távú foglalkoztatását szolgáló stratégia célja az esélyegyenlőség biztosítása, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők élvezhessék az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez és a társadalomban való részvételhez való jogaikat.

Az EU által kezdeményezett akciók a közös gazdasági és társadalmi értékrendet erősítik azzal, hogy lehetőséget biztosítanak a fogyatékossággal élők számára képességeik megvalósítására, a társadalomban és a gazdaságban való részvételükre. A Bizottság annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a munkaképes személyek mobilizálásában és megfelelő támogatás nyújtásában, az aktív integrációnak nevezett, holisztikus szemléletű stratégiák megvalósítását javasolja a tagállamoknak.  A szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével kell foglalkozni, beleértve az egészségi és szellemi állapotát, képességeit, készségeit. Fel kell tárni a problémák okait, és az okokat kell kezelni, valamint fontos szempont a megelőzés.

Magyarországon a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ), a munkaügyi szervezetek, illetve többségében civil szervezetek nyújtják.

A terület jellemzője a folyamatos innováció. A munkaügyi szervezeteken belül rehabilitációs munkacsoportok, illetve rehabilitációs referensek dolgoznak, kialakultak az akadálymentesen működő Rehabilitációs Információs Centrumok.

Az NFSZ biztosítja a munkaerőpiaci információkat, a térségben elérhető képzésekre, a régió munkaerőpiaci helyzetére, jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, szolgáltatások, aktuális munkaerőpiaci programok, és az álláskeresési ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését. Célja az ügyfelek elhelyezkedésének elősegítése, a foglalkoztathatóság javítása, és az üres álláshelyek betöltése.

A Rehabilitációs Információs Centrumok döntően a megyeszékhelyeken működnek, és a megváltozott munkaképességű, egészségi problémával rendelkező személyek számára széleskörű információ nyújtásával foglalkoznak.

Az ügyfelek – a fizikai és kommunikációs szinten is akadálymentes környezetben – a rehabilitációs tanácsadó segítségével szerezhetnek információt a rehabilitációs foglalkozásokról, foglalkoztatókról, célszervezetekről, jog, szociális és érdekvédelmi szabályokról.

Mód van a regionális munkaügyi központokban humán-szolgáltatások igénybe vételére, pszichológiai és rehabilitációs tanácsadás céljából. A foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások nyújtását gyakran megelőzi a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálat, melynek célja a szakmai munkaképesség, illetve a foglalkoztathatóság megállapítása. A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló GM rendelet[vi] szerint minden olyan megváltozott munkaképességű személynek, aki álláskeresőként a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában szerepel, vagy rehabilitációs járadékosként a kirendeltséggel együttműködik, nyújthatók a rendeletben szabályozott munkerőpiaci szolgáltatások. E szolgáltatásokat biztosíthatja maga a kirendeltség, munkaügyi központ, vagy a szakigazgatási szerv által támogatott szolgáltatást nyújtó természetes személyek vagy szervezetek.

A jelenleg működő rendszerben, a rehabilitációs eljárás során, a munkaügyi központ kirendeltsége és az ügyfél, az együttműködési terv, valamint az együttműködési megállapodás és rehabilitációs terv alapján együtt határozza meg azokat a lépéseket, amelyek elősegíthetik a munkába helyezést.

Fazekas ÉvaDr. Fazekas Éva Dóra
a Debreceni Egyetem Márton Géza Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási témája a nem vagyoni kártérítés és rehabilitáció összehasonlító elemzése a gépjármű balesetek károsultjai körében.
 

[i] Word Health Organization, 1980

[ii] WHO 668/1981 Technikai jelentés

[iii] 5/2004. (XI.19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról

[iv] 20/1996. (VII.26) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről

[v] 9/1993. (IV.1) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

[vi] 30/2000 (IX.15.)