Cikkünk első részében a devizahiteles perek történetét ott hagytuk abba, hogy a Kúria 2013-ban nyitva hagyott olyan kérdéseket, melyek választ, vagyis újabb jogegységi határozatot igényeltek.

frog-1250491_960_720

2014-ben további bizonytalanságokat tisztázott a Kúria a 2/2014-es jogegységi határozatában.

Ebben tovább pontosította, az árfolyamkockázat tisztességtelenségével kapcsolatos felvetéseket. Leszögezte, hogy főszabályként nem vizsgálható a perekben annak tisztességtelensége, hogy az árfolyamkockázatot a bankok a fogyasztókra hárították. Az árfolyamkockázat mindössze egyetlen aspektusból vizsgálható: hogy arról a fogyasztó megkapta-e a megfelelő tájékoztatást. Emellett, a kölcsönszerződések két kikötéséről viszont explicit kimondta, hogy tisztességtelenek: az egyoldalú szerződésmódosítás joga, amennyiben az sérti az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatását, illetve a különnemű árfolyamok alkalmazása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bank a folyósításkor a deviza vételi, törlesztéskor azonban az eladási árfolyamon számol.

A fenti, második jogegységi határozat később törvényi szintre is emelkedett, hiszen azzal, hogy a Kúria megállapítja egyes szerződéses kikötések érvénytelenségét, a bankok és a fogyasztók között elszámolási kötelezettség keletkezik az ily módon felszámított összegek terén. A jogszabály kötelezővé tette a bankok számára az elszámolást, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy aki a teljes tartozását már visszafizette, a bankoktól pénzt kapott vissza, akinek a törlesztése pedig folyamatban van, annak a jövőre nézve csökkentek a törlesztőrészletei.

Ezen felül, a jogalkotó hosszas egyeztetést követően arról is döntött, hogy ezen kölcsöntartozásokat forintosítja, vagyis a tartozás összegét a bankoknak egy az egyben, meghatározott árfolyamon forintra kellett átváltania. Innentől kezdve az adósok tehát tulajdonképpen forinthitellel rendelkeznek, a törlesztőrészleteik előre meghatározottá váltak.

Az elszámolások idejére a folyamatban lévő polgári peres eljárásokat a bíróságoknak hivatalból fel kellett függesztenie és ezen eljárások csak akkor folytatódhattak, amint a bankok bejelentették, hogy az elszámolás megtörtént. Ezt követően a polgári peres eljárások egy része befejeződött; sok adósnak – arra tekintettel, hogy sokkal kedvezőbb és kiszámíthatóbb helyzetbe kerültek – már nem állt érdekében a további perlekedés.

A támadható rendelkezések terén jelentkező kreativitás azonban határtalannak tűnik – vegyük figyelembe azt, hogy egy-egy kölcsönszerződés minimum 15 oldal hosszú – így szép lassan, megérett az igény egy újabb kúriai útmutatásra.

Az adósok (felperesek) nagy része amellett érvelt, hogy a kölcsönszerződések a szerződés tárgyát, vagyis a kölcsön mértékét nem határozták meg elég pontosan, illetve, a törlesztőrészletek száma, összege és törlesztési időpontja sem volt egyértelműen. A Kúria a harmadik, 1/2016-os jogegységi határozatában ezen kérdésekkel foglalkozott és megállapította, hogy a szerződés tárgya meghatározott, amennyiben a kölcsönszerződés tartalmazza azon adatotokat illetve számítási módot, melynek alapján a kölcsön kiszámítható az átszámítási szerződésben rögzített későbbi időpontban, ennek hiányában legkésőbb a folyósításkor, az akkor irányadó árfolyam figyelembevételével. A Kúria gyakorlatilag ugyanezt mondta ki a törlesztőrészletek számával, összegével és a törlesztési időpontokkal kapcsolatosan is.

Hogy pontosan hány évig és milyen érvek mentén lehet pereskedni a devizahitelekkel kapcsolatosan azt megjósolni nem tudjuk. Mindenesetre azt kijelenthetjük, hogy a Kúria e tárgyban született harmadik jogegységi határozata a bankok számára várt álláspontra helyezkedett, a pénzintézeteknek tehát kifejezetten kedvező.


img_9433Dr. Bognár Alexandra

Egy nemzetközi ügyvédi iroda fehérgalléros bűncselekmények, valamint vitarendezési csoportjának munkatársa, az Eötvös Lóránd Tudmányegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktorandusza, emellett a Jog és Pszichológia folyóirat állandó szerzője. A jogot megelőzően művészetmenedzsmentet tanult a brit Oxford Brookes University-n. 2010-től kezdődően aktívan részt vesz tudományos és kutatási programokban, amelyeken kiváló eredményekkel szerepelt, valamint több hazai és nemzetközi konferencián adott már elő. Folyékonyan beszél angolul és spanyolul.