Kiváló szakember, aki több évtizednyi tapasztalatának a felhasználásával egy új mediációs módszert fejlesztett ki. Módszerének, valamint emberi nagyságának köszönhetően mára az ország egyik legelismertebb és legkeresettebb mediátorrá vált, aki túl azon, hogy emberek sokaságának nyújt segítséget konfliktusaik megoldásában, mediátorok generációit neveli ki. Nagy Zsóka családi mediátorral beszélgettem.

13071768_1294023223944738_6945056205542161020_o

A klasszikus mediációs metódus egy olyan konfliktuskezelő, vitarendező, sok esetben permegelőző eljárás, amelynek célja, hogy egy külső, harmadik személy bevonásával a felek közötti konfliktust rendezze. A te módszered azonban ettől eltér. Miben különbözik, és te milyen eljárást, folyamatot alkalmazol?

Az általam kifejlesztett mediációs módszer először is a szemléletében más, mint a klasszikus mediációs módszer. Ahogy az előbb elmondtad, a klasszikus mediáció a konfliktusra fókuszál, azt oldja fel, én viszont a kapcsolatot próbálom meggyógyítani.

Kérdeztél a folyamatáról, ez a következőképpen zajlik: ha jelentkeznek hozzám az ügyfelek, elsőként megfogalmaztatom velük, hogy mi az ő valódi problémájuk, miért kerestek meg bennünket. Ez nem könnyű számukra. Nagyon sokszor előfordul, hogy azt mondják, hogy azért kerestek meg bennünket, mert a férj félrelép. Ilyenkor meg szoktam jegyezni, hogy igen, ez egy következmény. A kérdés az, hogy miért lép félre, miért ment el a kapcsolatból? Ilyenkor gyakran azt a választ kapom, hogy a pár sokat veszekszik. Azonban ez is egy következmény. Az igazi okot kell megkeresni, hogy mi hiányzik a kapcsolatból, ami miatt létrejött ez a diszkomfort, ami miatt a felek nem érzik jól magukat a kapcsolatban.

Amikor megkezdődik a mediációs eljárás, akkor az ügyfelek mindig külön-külön jönnek el hozzánk. Ilyenkor két óra hosszú előkészítő beszélgetéseket folytatunk, amelyeknek a célja az, hogy megfogalmazzák a problémát, megtaláljuk annak az okát, és megkeressük a másik viselkedésére a mentségeket: hogy vajon miért viselkedik úgy, ahogy? Miért történnek így a dolgok? Miért érzi rosszul magát az illető a kapcsolatban? Ugyanabban a helyzetben valaki boldog lenne, ő viszont szenved tőle, vajon mi ennek a háttere? Milyen családból jött? Milyenek voltak az előző tapasztalatai, stb.? Amikor pedig már mind a két féllel találkoztunk, és mindketten úgy ítélik meg, hogy letették a terheket, és már megoldódottnak látszik számukra a konfliktus, akkor meghívjuk őket egy közös mediációs ülésre.

13029522_1294023200611407_8690687935118228082_o

A mediációs ülést mi a kapcsolat ünnepének tartjuk, különösen a párkapcsolati mediáció esetében. Ennek az első része arról szól, hogy kapnak a felek másfél-másfél óra megszakítás nélküli beszédet. Az egyikük leül úgy, hogy kicsit elfordul a partnerétől, és arról beszél, hogy mi volt számára a kapcsolatuknak az igazi értéke. Miért pont azt a hölgyet/urat választotta párjául, mi volt az ő különlegessége? Mit tettek hozzá egymás életéhez? Milyen érzés volt, amikor találkoztak? Hogyan jött létre ez a kapcsolat? Milyen érzés volt, mikor a gyerekük világra jött? Milyen érzés volt az esküvő? Tehát sok-sok olyan örömteli pillanatot elevenítünk fel és értékelünk, ami az ő életükben meghatározó volt. Aztán természetesen cserélünk, és a másik is megválaszolja ugyanezeket a kérdéseket. Amikor pedig mind a ketten értékelték a kapcsolatot, megünnepelték egy picit a múltat, elengedték a fájdalmakat, akkor szembefordulnak velünk és mi feltesszük nekik a kérdést: Mi az Ön személyes felelőssége a kialakult helyzetben, mit kellett volna másképp csinálnia? Természetesen nem bocsánatkérést vagy megalázkodást várunk, hanem egy nagyon őszinte, felnőtt-felnőtt kommunikációban elmondott felelősségvállalást.

Ha ezt megfogalmazták, feltesszük nekik a kérdést, hogy hogyan tovább. És ha ők úgy gondolják, hogy egy magasabb szinten, tudatosabban szeretnék tovább folytatni ezt a kapcsolatot, akkor ezt megfogalmaztatjuk velük. Sokan döntenek így, még válásos eseteknél is, az ügyfelek körülbelül harminc százaléka választja ezt. Ha így történik, akkor azt a kérdést kell megválaszolniuk, hogy mitől lennének boldogok. Ezután mind a kettőjükre újból külön-külön másfél órát szánunk, hogy definiálni tudják önmagukat, meg tudják mondani, hogy ők kik is valójában. Nem azt fogalmaztatjuk meg velük, hogy a másiktól mit várnak el, hanem azt, hogy mi tenné őket boldoggá. Sokféle eredményre juthatunk ilyenkor. Van, akinek az hiányzik, hogy azt érezze, hogy fontos a másik fél számára; van, aki az érintéseket hiányolja, és akad, aki úgy érzi, nem kap elég szóbeli elismerést. Előfordulnak azok az esetek is, amikor valakinek az segítene, ha a mellékszereplőket, például az anyósát kevésbé kellene családtagként és gyakran vendégül látnia.

Amennyiben pedig az ügyfelek között válásra kerül a sor, megfogalmaztatjuk velük, hogy mitől éreznék jól magukat a szülői szerepben. Ezután pedig megbeszéljük azt a törvény által is előírt hat pontot, amiben a feleknek meg kell egyeznünk. Az itt megírt szerződést természetesen a bíróság elfogadja, hiszen igazságügyi mediátorok vagyunk, majd mindenféle ügyvédi segítség nélkül maga az ügyfél adja be a bíróságra.

Mi dönti el, hogy a mediáció sikeres lesz-e, tehát hogy a párkapcsolati mediáció eredményre vezet vagy pedig válási mediáció lesz belőle? Mi az, amit a feleknek tenniük kell annak érdekében, hogy az eljárás pozitívan fejeződjön be?

A legfontosabb jelen lenni a saját életükben. Akkor lehet egy párkapcsolatot megmenteni,  ha a felek fontosnak tartják, motiváltak a megoldásra. Nem a mediátor menti meg a párkapcsolatot, ő csak felhívja a figyelmet az elakadásokra. A mediátor megmutatja az utat, végigvezeti egy folyamaton, de a végrehajtás az ügyfelek dolga. Nagyon sok mindent kell tenni tehát ahhoz, hogy egy kapcsolat megmenthető legyen.

A mediáció hosszú távú eredményeket tud nyújtani? Tehát amikor ez a harmadik, segítő fél kilép a folyamatból, akkor ezt követően a mediáció eredménye fenn tud maradni?

A mediáció elve az, hogy felnőtt-felnőtt kommunikációban, felnőttként várjuk el a felektől, hogy felelősséget vállaljanak az életükért. Nem mi döntjük el, nem adunk az ügyfeleknek eszközöket arra, hogy hogyan oldják meg a problémájukat, hanem megkeressük az okokat, és támogatjuk őket abban, hogy ők maguk találják meg azokat a módokat, ahogy ezt a kapcsolatot meg lehet oldani. Ezért az ő eszköztáruk az, ami ezzel bővül, így az eredmény
a mediátor távozása után is fenntartható, méghozzá hosszú távon is. Sok-sok év után is hallom a párkapcsolati mediációban részt vevőktől, hogy a mediáció után magasabb szinten folytatódott a kapcsolatuk, sőt, igényük volt ezekre a beszélgetésekre, és a mediáció mint technika beleépült a családi rendszerbe.

Az interjú második része hamarosan a honlapunkon lesz olvasható.

dr. Kundrák Villő

AAEAAQAAAAAAAAX7AAAAJDYzMzFlY2JkLWZmMzItNGUzMC05ZTU3LTA4MTc1ZGUzNzJkMgA folyóirat alapítója és főszerkesztője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a doktorandusza, a Randstad Sourceright fejvadásza. A 2010-11-es tanév során Erasmus ösztöndíjának köszönhetően Madridban, az Universidad Pontificia Comillas de Madrid Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Ezt követően, az ‘SAAS Foundation’ ösztöndíjasaként 2012-ben szerezett jogi diplomát a skóciai University of Abertay ‘European Business Law’ szakán. Ugyanebben az évben a Fondation pour le droit continental ösztöndíjának jóvoltából lehetősége nyílt az Université Paris I Panthéon-Sorbonne Egyetemen jogot hallgatni. Második jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte 2014-ben. Franciául, angolul, spanyolul felsőfokú szinten beszél. Országos bajnoki helyezett vívásban, valamint lövészetben is. Szabadidejét futással, lovaglással, festészettel és utazással tölti, lehetőleg családjának, barátainak a társaságában.

Az interjút leírta: Blaskovits Nóra
Fotók: Juhász Andrea