Interjú Hencz Edittel, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Felvételi Főosztályának főosztályvezető-helyettesével.

A tegnap este számos továbbtanulni vágyó fiatal életében mérföldkőnek bizonyult. Az Oktatási Hivatal meghozta a besorolási döntéseit, amelyek alapján a szerencsés felvételizők bejutottak az általuk megjelölt felsőoktatási intézménybe. Mit tehetnek azonban azok, aki úgy gondolják, hogy hiba csúszott az eljárás során, és saját számításaik alapján el kellett volna érniük a meghirdetett ponthatárt? Milyen jogorvoslattal élhetnek az Oktatási Hivatal által hozott besorolási döntés ellen? És miképpen?

kép 1

Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre – az E felvételi szolgáltatásból letölthető – ún. besorolási döntést hoz, amelynek meghozataláról és elérhetővé válásáról elektronikus levélben értesíti a jelentkezőt legkésőbb 2016. augusztus 5-éig. A döntést az e-mail kiküldésével egyidejűleg közöltnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mikor nyitja azt meg. Ez alól kivétel, amennyiben az e-mail visszapattan. Ez esetben nem tekintendő kézbesítettnek, és postai úton értesítjük a felvételizőt a döntésről. A döntés ekkor a levél átvételével egyidejűleg minősül közöltnek.

A jogorvoslatot a döntés közlését követő 15 napon belül lehet benyújtani a Hivatalunkhoz.

Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy számára nem a legkedvezőbb pontszámítás történt, valamelyik dokumentuma nem lett figyelembe véve, vagy bármi olyan hiányosságot vél felfedezni, ami őt hátrányosan érintette, akkor a besorolási döntés ellen fellebbezést nyújthat be, melyre van egy formanyomtatványunk, ami a honlapunkon, a www.felvi.hu –n megtalálható a kérvénytáron belül. A jelentkezőnek a formanyomtatványon röviden fel kell vázolnia, hogy mi az álláspontja a döntéssel kapcsolatosan. A helyzet ismertetése során tényekre kell szorítkozni, melyet az eljárás során már benyújtott dokumentumok támaszthatnak alá. A jogorvoslati kérelem alátámasztására utólagosan benyújtott végzettséget, eredményt, többletpont jogcímet igazoló dokumentum, egészségügyi alkalmassági igazolás stb. nem tudunk figyelembe venni. A formanyomtatványt az elsőfokon eljáró Oktatási Hivatal postacímére kell benyújtani, az emberi erőforrások miniszteréhez címezve. Ilyenkor első körben mi vizsgáljuk meg teljeskörűen a panaszt, és amennyiben indokoltnak találjuk, mert helytálló a jelentkező panasza ez esetben 30 napon belül módosítjuk a besorolási döntésünket. Ezt követően postai úton értesítjük a módosításról egyrészről a felvételizőt, másrészről a jogorvoslati döntésben érintett felsőoktatási intézményeket – azt ahonnan a felvételizőt elvesszük, és azt is, ahova felveszik – is.

Amennyiben a jogorvoslati kérelmet megvizsgálva nem tartjuk indokoltnak, akkor azt felterjesztjük elbírálásra az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A fellebbezés elbírálásának határideje a felterjesztéstől számított 35 nap.

kép 2

A mesterképzésre irányuló felvételi eljárás során az egyetemeknek van jogosultságuk a pontokat számolni. Hogyan alakul a jogorvoslati eljárás abban az esetben, hogyha a felsőoktatási intézmény számolja ki a pontokat?

Ilyenkor szintén hozzánk érkeznek be a jogorvoslatok, csak ilyenkor az intézményt megkeressük, és kikérjük a jogorvoslattal kapcsolatosan az állásfoglalását. Amennyiben intézményi mulasztás történt – például nem rögzített egy pontot -, akkor a besorolási döntésünket módosítjuk.

Tudna egy pár példát említeni azzal kapcsolatosan, hogy milyen indokokra ne alapozzák a felvételizők a panaszukat, mert egészen biztosan nem vezet eredményre?

Nem tudjuk elfogadni megfelelő indokként például azt, amikor arra hivatkoznak a felvételizők, hogy: „De hát csak egy ponttal csúsztam le, ezért méltányosságból kérek egy pontot.” Méltányosságból azonban nem lehet pontot kapni. Nem vezet eredményre az olyan panasz sem, amikor a nagymama arra alapozza a kérelmet, hogy megszépítené az öregkorát, hogyha az unokája egyetemre járna. Nem működik az sem, amikor a jelentkező arra hivatkozik, hogy ugyan nincs nyelvvizsgája, de majd a közeljövőben megszerzi.

Mi az, amire sikerrel lehet hivatkozni?

Az olyan indokra, amikor emberi mulasztás vezetett a hibához. Ezek elsősorban a pontok rögzítése folyamán elütött adatokból keletkeznek.

Az interjút készítette: dr. Kundrák Villő

villő fotóA folyóirat alapítója és főszerkesztője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a doktorandusza, a Randstad Sourceright fejvadásza. A 2010-11-es tanév során Erasmus ösztöndíjának köszönhetően Madridban, az Universidad Pontificia Comillas de Madrid Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Ezt követően, az ‘SAAS Foundation’ ösztöndíjasaként 2012-ben szerezett jogi diplomát a skóciai University of Abertay ‘European Business Law’ szakán. Ugyanebben az évben a Fondation pour le droit continental ösztöndíjának jóvoltából lehetősége nyílt az Université Paris I Panthéon-Sorbonne Egyetemen jogot hallgatni. Második jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte 2014-ben. 2015-ben családi mediátor képesítést szerzett. Franciául, angolul, spanyolul felsőfokú szinten beszél. Országos bajnoki helyezett vívásban, valamint lövészetben. Szabadidejét futással, lovaglással, festészettel és utazással tölti, lehetőleg családjának, barátainak a társaságában.

 


A fotókat készítette: Fáczán Ádám

Ádám fotóaz ELTE-n és részben a lille-i Charles de Gaulle egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait, diplomái szerint bölcsész, nyelvész, tolmács és fordító. Francia-, angol- és orosz nyelvtudását egy informatikai cégnél, munkájában is kamatoztatja, szabadidejében pedig négy éve a fotózásnak él. Autodidakta módon tanulta és tanulja továbbra is a fényképezést.

Érdemes megtekinteni portfólióját: https://flickrock.com/134609939@N07