im-300x200Amint az az előző cikkemben ismertetésre került, a határozott időre kötött munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése csak meglehetősen szűk körben megengedett a munkavállaló számára. Erre tekintettel célszerűbb lehet először is az indokolási kötelezettséghez nem kötött  közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést kezdeményezni a másik fél felé.

Mivel a közös megegyezéses megszüntetés a felek kölcsönös akaratán nyugszik, és a felek egybehangzó szándékát hivatott kifejezni, ezért sokszor a legjobb, legbékésebb, és egyben legkevesebb kockázatot rejtő megoldás lehet a funkcióját vesztett foglalkoztatási jogviszony felszámolására.

Bár az Mt. meglehetősen szűkszavúan szól e megszüntetési jogcímről, három fontos dolgot mindenképpen leszögezhetünk a konzekvens bírói gyakorlatnak köszönhetően:

  • Egyfelől a közös megegyezésről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaviszony beazonosítható alanyait, vagyis a jognyilatkozatot tevő feleket;
  • Másrészt magában kell, hogy foglalja a munkáltató és a munkavállaló arra irányuló kifejezett, egyértelmű, félreérthetetlen és feltétel nélküli akarat-elhatározását, hogy a közöttük fennálló munkaviszonyt megszüntessék;
  • Harmadrészt a munkaviszony megszűnésének időpontját is.[i]

Ezen felül a felek természetesen még számos jogviszonnyal és annak megszüntetésével kapcsolatos kérdést rendezhetnek az okiratban. Például attól függően, hogy a munkaviszony a közös megegyezés aláírásának napján vagy egy jövőbeli, későbbi időpontban szűnik meg, rendezhetik benne, hogy a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e a továbbiakban. A közös megegyezésről szóló megállapodás gyakori eleme a munkaviszonyból eredő igények, tartozások elszámolásának kérdésköre, amelyet a későbbi jogviták elkerülése érdekében célszerű a teljességre törekedve rendezni az okiratban. Járulékos kérdésként merülhet fel továbbá a felek által kötött versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés további sorsa, ugyanis a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés nem jelenti automatikusan a fennálló mellék-megállapodások megszűnését is egyben, erre tekintettel ajánlatos egyúttal ezekről is rendelkezni.[ii]

További előnye a kétoldalú megszüntetésnek, hogy az csak nagyon kivételes esetben támadható meg a bíróság előtt, így az általa garantált eredmény, a munkaviszony megszüntetése, sokkal inkább tekinthető véglegesnek, mint az előző írásomban taglalt egyoldalú jognyilatkozat esetében.

dr. Rédl Petra


IMG_20150307_110907

Jogász-politológus. Politológus alapdiplomáját 2010-ben szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, majd 2012-ben ugyanitt közpolitika szakirányon mesterképzéses diplomát szerzett. Jogi tanulmányokat 2009-től a Pázmány Péter Jog-és Államtudományi karán folytatott, ahol 2014-ben diplomázott. Az egyetemi éveiben kiemelt érdeklődéssel fordult a munkajog felé, azon belül is a foglalkoztatáspolitika dilemmái ragadták meg leginkább. Dolgozata a XXXII. OTDK kollektív munkajogi szekciójában 3. helyezést ért el. A szerző jelenleg a Miniszterelnökség Humánpolitikai Főosztályának munkajogásza.

[i] BH 1993. 469.; BH 2002.202.

[ii] BH 2010. 20.