Több ügyben tapasztaltam már azt, hogy az ügyfelek nem tudták, hogy valamilyen eljárás van ellenük folyamatban, állították, hogy nem kaptak semmilyen iratot, esetleg “rögtön” a végrehajtó találta meg őket. Hogyan lehetséges ez? A válasz az ún. kézbesítési vélelem.

Ahogy ezekben az eljárásokban beszereztük az iratokat, kiderült, hogy több alkalommal is próbálták kézbesíteni azokat az ügyfélnek, aki azonban nem vette át a leveleket postai értesítés ellenére sem, sőt, igazából már hosszú idő óta nem a bejelentett lakcímén lakik, így nem is volt módja átvenni a leveleket. A levelek azonban kézbesítettnek minősülnek a részére. Miként fordulhat ez elő?

letters

A válasz a kézbesítési vélelem jogintézménye. Az intézmény mind a peren kívüli, mind a peres eljárásokban, közigazgatási eljárásokban létezik.

A lényege az, hogy

ha a címzett az átvételt megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha pedig a feladóhoz postai “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a címzettől a küldemény, akkor az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni[1],

tehát elindulnak a határidők (ellentmondási, fellebbezési, nyilatkozattételi határidők).

Különösen a fizetési meghagyásos eljárások esetében fontos, hogy a levelek átvételre kerüljenek, hiszen a fizetési meghagyás ellen[2] 15 napja van a kötelezettnek, hogy ellentmondással éljen (például leírja, hogy alaptalan a követelés, vagy azt már megfizette, stb.), ha ezt nem teszi meg, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható, mint az ítélet[3]. Ha viszont az ellentmondás határidőben érkezik, akkor a jogosulton a sor, le kell rónia a peres eljárás illetékét, elő kell adnia részletesen a tényállást, csatolnia kell a bizonyítékokat, és a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul.

Van lehetőség szűk körben a kézbesítési vélelem megdöntésére[4]: ha nem szabályszerűen történt a kézbesítés vagy a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a levelet – fontos azonban kiemelni, hogy általánosságban (nem minden esetben, a körülményeket gondosan mérlegelni kell) önhibának számít az, ha a címzett értesítés ellenére nem veszi fel a postán a levelet, vagy ha a lakcíme a nyilvántartásokban nem valós.

Az összegző megállapítás: Sokkal körültekintőbben kell kezelni a leveleinket és a postai értesítőinket. 

Dr. Bakonyi Lilla

12316402_187197511623369_7575702447288728411_n2010-ben végzett az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán, 2014-ben tette le szakvizsgáit summa cum laude minősítéssel, így 2015-ben a Budapesti Ügyvédi Kamarától Nagy Judit-díjat kapott. 2014 augusztusa óta egyéni ügyvéd, célja az, hogy napi szinten hasznos információkkal szolgáljon könnyen érthető módon a jogkereső átlagembernek, ezért üzemelteti www.drbakonyililla.hu címen honlapját. Az ügyvédi hivatás gyakorlása mellett 24 éve magas szinten néptáncol a Prima primissima, Csokonai és Bartók díjas Jászság Népi Együttesben.

 

 

 

[1] A polgári perrendtartás (a továbbiakban Pp.) 99. § (2) bekezdés

[2] A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (továbbiakban Fmh. tv.) 28. § (1) bekezdés

[3] (Fmh. tv. 36. § (1) bekezdés)

[4] Pp. 99/A. és 99/B §§