Mi is az a gyermekjog? Miért fontos annyira? Miért beszélünk mostanában annyit róla? Eleget beszélünk egyáltalán róla? Mit tudunk a gyermekjogról? Miért nem tudunk eleget róla?

photo-1460788150444-d9dc07fa9dba

Bár hazánkban egyre többet hallhatunk, olvashatunk a témával kapcsolatban, mégis szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a magyar társadalom gyermekjogi ismerete hiányos. A legtöbb magyar gyermek nem is hallott jogairól, ami azonban még elszomorítóbb, hogy gyakran a felnőttek sincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg a gyerekeket.

A gyermekjogok alatt minden olyan emberi jogot értünk, amely bármely emberi lényt megillet minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

A gyermekjogok tehát alapvető emberi jogok, mégis van egy különlegességük. Tekintettel ugyanis a fokozottabb sebezhetőségre, életkorból adódó sajátosságokra és speciális igényekre, a gyermekeknek különös figyelmet kell szentelni, valamint jogaik érvényesítésében támogatást kell számukra nyújtani, amely támogatást az állam és a felnőtt társadalom biztosíthatja.

photo-1444840535719-195841cb6e2b

Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a gyermekjogokra, a gyermekjogok védelmére. Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi egyezmény, valamint nemzeti szintű jogszabály született, melyek hangsúlyozzák, hogy a gyermekeket fokozott védelemben kell részesíteni és minden körülmény között biztosítani kell jogaik érvényesülését.

Az egyik legfontosabb nemzetközi normának a Gyermekek Jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezményt (ENSZ Gyermekjogi Egyezmény) tekintjük, amely 1989. november 20-án született az ENSZ égisze alatt. A Gyermekjogi Egyezmény[1] az első olyan nemzetközi jogilag kötelező érvényű eszköz, amely elismeri a gyermekeket megillető alapvető jogokat.

Hazánkban a gyermekvédelem legjelentősebb törvényi szintű szabályozását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) tartalmazza, amely törvény megalkotására nagy hatással volt a Gyermekjogi Egyezmény. Az Egyezmény szellemiségét követve a Gyvt. rögzíti a gyermekeket megillető jogokat, valamint rendelkezik a gyermeki jogok védelméről.

A gyereknek[2] az Egyezményben, továbbá a Gyvt.-ben rögzítettek szerint joga van többek között az élethez, fejlődéshez, egészséghez, oktatáshoz, bántalmazástól való védelemhez, családhoz vagy azt helyettesítő védelemhez, játékhoz és szabadidőhöz, véleménynyilvánításhoz, részvételhez az őt érintő ügyekben, megkülönböztetés-mentes élethez, tájékoztatáshoz, magánélethez, minden őt érintő döntésnél az ő legfőbb érdeke legyen az elsődleges.

Annak érdekében, hogy a gyermek az őt megillető jogokat bármilyen megkülönböztetés nélkül gyakorolhassa, jogai tiszteletben tartását, érvényesítését, a gyerekeket körülvevő szakembereknek, felnőtteknek, szülőknek kell biztosítani. Nekünk felnőtteknek kell megadni a gyermek számára a szükséges támogatást és megfelelő védelmet, amelyek által élete teljesebbé és boldogabbá válhat.  Sose feledjük: „Vigyázni kell rá, egy percre sem szabad szem elől téveszteni. Vigyázni kell rá, nem hagyni egyedül. Vigyázni rá, a nyomában lenni.”[3]

dr. Balázs Réka

 A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar első éves PhD hallgatójaként tudományos kutatómunkáját a családi mediáció és a gyermekjogok területén folytatja. 2014 óta az UNICEF Magyar Bizottság Ébresztő-óra programjában, 2015 óta pedig a Terre des Hommes Magyarország Alapítvány munkájában önkéntesként aktívan vesz részt.

[1] Hazánk 1990 óta részese az Egyezménynek, amit 1991-ben törvényben hirdettek ki: 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről.

[2] A Gyermekjogi Egyezmény 1. cikke rögzíti: „gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri”.

[3] Janusz Korczak: A gyermek joga a tiszteletre.