A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy a munkáltató egyik fő kötelezettsége, hogy munkabért fizessen a munkavállalónak. Mivel a munkabér a munkavállalók mindennapi megélhetésének az alapja, éppen ezért a munkabér elszámolására és kifizetésére a Munka Törvénykönyve számos garanciális szabályt határoz meg.

ac9585a9dfb1448cb087e3771249d106

Milyen gyakorisággal kaphatom meg a munkabérem? Legkésőbb meddig kell a munkáltatómnak kifizetnie azt a részemre?

Habár a Munka Törvénykönyve havi elszámolást és bérfizetést említ, nincs azonban akadálya annak, hogy a felek rövidebb, például heti bérfizetésben állapodjanak meg. Havi bérfizetés esetén a munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. naptári napjáig ki kell fizetni. Természetesen a felek ezt megelőző bérfizetésről is megállapodhatnak, későbbit azonban nem köthetnek ki, mivel az nem minősülne a munkavállaló javára történő eltérésnek.

Ha a munkavállaló tisztán teljesítménybérben kerül foglalkoztatásra – például munkabérét kizárólag az általa legyártott hibátlan termékek száma alapján kapja, és időbér nem szerepel a munkabérében – akkor, ha a részére járó munkabér vagy az annak alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, munkabérét ez utóbbi időpontban kell kifizetni. Havonta azonban ebben az esetben is előlegként ki kell részére fizetni az alapbére felének megfelelő összeget.

Hogyan történik a munkabér elszámolás?

Hacsak a felek eltérően nem állapodtak meg, a munkabérrel utólag, legalább havonta egy alkalommal el kell számolni. Az elszámolás során a munkáltató megállapítja, hogy az elszámolás alapjául szolgáló időszakban a munkavállaló mennyi munkabérre jogosult, és a munkabért milyen levonások terhelik. Erről az elszámolásról a munkavállalót is tájékoztatni kell írásban, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Az elszámolásnak a munkavállaló számára is érthetőnek kell lennie, hogy ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, valamint azt, hogy a munkáltató milyen jogcímen, mekkora összeget vont le munkabéréből.

money

Előfordulhat olyan eset, hogy a munkáltató utólag észlel olyan körülményt, amely az elszámolást valótlanná teszi. Például a munkavállaló csak utólag adja le a keresőképtelenséget okozó betegségére vonatkozó orvosi igazolást, így munkabérrel nem díjazott igazolatlan távollét helyett a munkáltatónak betegszabadságra járó díjat kell fizetnie.

Ebben az esetben az elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell a munkavállalót.

Továbbá ezzel egyidejűleg, ha a munkavállaló a módosított elszámolás alapján kevesebb munkabért kapott, akkor a különbözetet ki kell fizetni részére, ha viszont többet, akkor azt a munkáltató a munkavállaló munkabéréből a munkavállaló hozzájárulása és összegbeli korlátozás nélkül levonhatja.

Miként kell a munkáltatónak kifizetnie a béremet?

A munkabér kifizetése történhet készpénzben, vagy fizetési számlára történő utalással, ha a munkavállaló a fizetési számla számát megadja. Ugyanakkor a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy fizetési számlát nyisson. A fizetési számlára történő bérkifizetés a munkavállalónak költséget csak abban az esetben okozhat, ha nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történik az átutalás. Az átutalással járó költségek okozásának tilalmi szabályából azonban nem következik az, hogy a munkáltató a számlanyitás- és vezetés, illetve készpénzfelvétel költségeit is köteles lenne viselni.

A fizetési számlára történő átutalás során a munkáltató úgy köteles eljárni, hogy a munkavállaló a bérfizetési napon – azaz általában a tárgyhónapot követő hónap 10-én – rendelkezhessen a munkabérével, tehát ekkor már a munkavállaló számláján kell, hogy legyen az összeg.

Ez akkor is irányadó, ha a munkavállaló a bérfizetés napján jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.

Ha a munkavállaló készpénzben kéri a munkabérét, akkor azt a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén, munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. Ha a munkabér kifizetésének napja a heti pihenőnapra vagy esetlegesen munkaszüneti napra esik, akkor a munkabért legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni. Szabadság esetén az annak idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó bért a szabadság kezdete előtti munkanapon ki kell fizetni. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nincsen a munkahelyén, abban az esetben a munkabér kifizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni a munkabért, vagy a munkáltató – a költségek viselése mellett – megküldheti a fizetést a dolgozó tartózkodási helyére is.

dr. Jónás Tünde

Az 1. kép forrás: Arts.Mic