Jogellenes gyermekelvitelnek – és nem gyermekrablásnak minősül -, amikor az egyik szülő a gyermeket a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országból egy másik országba viszi vagy ebben a másik országban visszatartja, és ezt úgy teszi, hogy közben ehhez a szülői felügyeleti, vagy kapcsolattartási jogokkal rendelkező másik szülő nem adja beleegyezését (vagy megsérti egy bíróság vagy gyámhatóság határozatát).[1]

2007_report_child_plane

Jogellenesen külföldre vitték a gyermekem! Hogyan szerezhetem vissza?

Az eljárás megindítására kizárólag a 16. életévüket be nem töltött gyermekek esetében van lehetőség. [2]

Az eljárás akként indul meg, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helyén maradt szülő egy, a gyermek visszaadására, vagy a láthatási jog gyakorlásának biztosítására vagy megszervezésére irányuló – egy formanyomtatványon – kérelmet kell, hogy benyújtson a következő fórumok egyikéhez:

  • a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti központi hatósághoz[3] – a központi hatóságokkal kapcsolatosan a következő linken kaphat bővebb információt -,
  • a gyermek elvitelének országa szerinti központi hatósághoz,
  • vagy az elvitel szerinti bírósághoz.

Hogyha a gyermeket Magyarországra hozták, akkor a központi hatóság szerepét az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya tölti be.

156_1

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

  • a kérelmező, a gyermek és azon személy személyazonosságával kapcsolatos információt, aki feltehetően elvitte vagy elrejtette a gyermeket;
  • ha rendelkezésre áll, a gyermek születésének időpontját;
  • annak a körülménynek a megjelölését, amelyre a kérelmező a gyermek visszavitele iránti kérelmét alapítja;
  • minden rendelkezésre álló információt a gyermek valószínű tartózkodási helyéről és arról a személyről, akivel a gyermek feltételezhetően együtt van.[4]

A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a kérelem alátámasztásához szükséges dokumentumokat (a gyermek anyakönyvi kivonatát, a közös szülői felügyeletről rendelkező bírósági határozatot, stb.), ezért mindenképpen gyorsítja az eljárást, hogyha már előre beszerzett, lefordított dokumentumokkal tudnak a hatóságok dolgozni.

Hova fordulhatok ingyenesen segítségért?

A visszaviteli eljáráshoz szükséges iratok beszerzésében, azok fordításában, jogi képviselő bevonásában a központi hatóság, Magyarországon tehát az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya, segítséget nyújt a kérelmező részére.

260_1

Mi történik akkor, hogyha nem tudom, hogy hova vitték a gyermekem?

Sajnálatos módon ilyen esetekben a központi hatóságok nem tudnak a kérelmező részére segítséget nyújtani, és az eljárás nem folytatható le.

A rendőrség a jogellenes elvitellel kapcsolatos ügyekben pedig kizárólag akkor jár el, hogyha az üggyel kapcsolatosan kiskorú veszélyeztetése,[5] a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása,[6] vagy a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása[7] bűncselekmények gyanúja miatt feljelentés érkezett be a hatósághoz.

new_york_court_of_appeals_hearing_oral_arguments

Hogyan zajlik az eljárás a kérelem előterjesztését követően?

Az IM nem utasítja el a kérelmet, akkor megküldi azt a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz[8], és kezdetét veszi a bírósági eljárás, amely egy maximális 6 hetes időtartam alatt kell, hogy véget érjen. Ezalatt a bíróság megvizsgálja, hogy a visszavitel elrendelésének az 1980-as Hágai Egyezmény szerinti feltételei adottak-e.[9] Fontos kiemelni, hogy az eljárás keretében a bíróság nem egy a szülői felügyeleti jog rendezése iránti eljárást folytat le, tehát abszolút nem kerül mérlegelésre, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének a biztosítására.

A bizonyítási eljárás körében a bíróság az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

Első lépésben megvizsgálja, hogy történt-e az Egyezmény által jogellenesnek minősített elvitel vagy visszatartás. Ezzel egyidejűleg megbizonyosodik arról is, hogy az elvitt gyermek még nem töltötte be a 16. életévét.

Második lépésben meghatározza, hogy a gyermek melyik országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel.

Ezt követően áttekinti, hogy a szokásos tartózkodási hely államának joga szerint jogellenesnek minősül-e a gyermek elvitele vagy visszatartása.

A szempontok vizsgálatának utolsó előtti szakaszában az kerül mérlegelésre, hogy a kérelmező ténylegesen gyakorolta-e a szülői felügyeleti vagy láthatási jogait.

Végezetül, a bíróság górcső alá veszi, hogy megalapozott kérelem esetén fennáll-e a visszaadás megtagadásának valamely oka.

186_1

Milyen esetekben tagadható meg a gyermek visszaadása?

A visszavitel megtagadható, hogyha 1 év eltelt a gyermek külföldre vitele óta, és a szülő bizonyítani tudja, hogy a gyermek új környezetébe már beilleszkedett.

Megtagadható továbbá, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a gyermek felett felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv az elvitel vagy elrejtés időpontjában nem gyakorolta ténylegesen e jogokat, illetve előzetesen vagy utólag hozzájárult az elvitelhez vagy elrejtéshez.

A visszavitel abban az esetben is megtagadható, hogyha a gyermeket a visszavitele testi vagy lelki károsodásnak tenné ki vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára.[10]

Ezen feltételeken túlmenően, akkor is megtagadható a gyermek visszavitelének elrendelése, hogyha a gyermek ellenzi a visszavitelét és elérte már az érettségnek azt a fokát, amikor nézetei már számításba veendők.[11]

Az aranyat érő bizonyítékok

Az e jellegű eljárások során a tanúk meghallgatásának lehetősége csak szűk körben biztosított. A felek meghallgatásán kívül – amely azonban kötelező – elsősorban az általuk szolgáltatott iratok, okiratok képezik a bírói mérlegelés alapját. Bizonyos esetekben sms váltások, elektronikus üzenetek vagy hangfelvételek szintén a bizonyítékok körét képezhetik. A szűk körű bizonyítás ellenére, a Rendelet alapján[12] az eljárás során biztosítani kell, hogy a gyermek lehetőséget kapjon a meghallgatására, kivéve, hogyha ez a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt nem tűnik célszerűnek.

Az eljárás befejezése

A bíróság az eljárást lezáró határozatában elrendeli a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét, vagy az esetek csekélyebb számában elutasítja a kérelmező kérelmét, és a gyermek szokásos tartózkodási helyéül Magyarországot jelöli ki.

Amennyiben a bíróság kötelezi a jogellenes magatartást megvalósító szülőt, hogy a gyermeket vigye vissza a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államba, akkor a kérelmezettnek meghatározott időpontig kell e kötelezettségének eleget tennie.

dr. Kundrák Villő

AAEAAQAAAAAAAAX7AAAAJDYzMzFlY2JkLWZmMzItNGUzMC05ZTU3LTA4MTc1ZGUzNzJkMgA folyóirat alapítója és főszerkesztője jogász végzettségű, jelenleg a Randstad Sourceright nemzetközi fejvadásza és branding csapatának a tagja.
Ösztöndíjainak köszönhetően 2010-2012 között olyan világhírű egyetemeken folytatott spanyol és francia nyelven jogi tanulmányokat, mint az Universidad Pontificia Comillas de Madrid vagy az Université Paris I Panthéon-Sorbonne. Az ‘SAAS Foundation’ ösztöndíjasaként első jogi diplomáját 2012-ben szerezete a skóciai University of Abertay ‘European Business Law’ szakán. Külföldi tanulmányaival párhuzamosan itthon is végzett jogi tanulmányokat, második jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte 2014-ben. 2015-ben családi mediátor képesítést szerzett. Fiatal kora ellenére számos szakmai tanulmány szerzője, valamint konferencia előadója volt már eddig is.
Nagyon fontosnak tartja a családon belüli erőszak áldozatainak, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak a megsegítését, ezért szabadidejében több éven át a Mentorátor Alapítvány, valamint a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány önkénteseként tevékenykedett.
Franciául, angolul, spanyolul felsőfokú szinten beszél.
Országos bajnoki helyezett vívásban, valamint lövészetben.
Szabadidejét futással, lovaglással, festészettel, olvasással és utazással tölti, lehetőleg családjának, barátainak a társaságában.

[1] Jogellenes gyermekelviteli ügyek – gyakran ismételt kérdések, Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztály, 1. o.

[2] Egyezmény 4. cikk

[3] A központi hatóságok továbbítják külföldre az ügy iratait, és tartják a kapcsolatot az érintett ország központi hatóságával.

[4] Egyezmény 8. cikk

[5] 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 208. §

[6] Btk. 210. §

[7] Btk. 211. §

[8] 7/1988. (VIII.1.) IM rendelet (Vhr.) 3.§ (2) bekezdés

[9] A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról szóló 7/1988 (VIII.I) IM rendelet 5. § (1) bekezdés

[10] Egyezmény 13. cikk b)

[11] Egyezmény 13. cikk

[12] 11. cikk (2) bekezdés

A cikk eredeti megjelenésének a helye az Ars Boni Folyóirat honlapja, elérhető: https://www.arsboni.hu/a-gyermek-jogellenes-kulfoldre-vitele.html (2016.09.26)