Az előző cikkeinkből kiderült, hogy a határozott időre kötött munkaviszony is megszüntethető rendes felmondással és a felek által kötött közös megegyezéssel. Van azonban egy harmadik megszüntetési jogcím, az azonnali hatályú felmondás, amely szóba jöhet határozott időre kötött munkaviszony esetében is.

Hogyan mondhatunk fel azonnali hatállyal?

Próbaidő alatt a munkavállaló indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyát.[i] A próbaidőt a felek kizárólag munkaszerződésben köthetnek ki a munkaviszony kezdetétől számított – főszabály szerint – 3 hónapos időtartamra.[ii] A próbaidő fő funkciója, hogy a felek kölcsönösen kipróbálhassák egymást a munkaviszony teljesítése szempontjából, ezért ebben az időintervallumban mindkét félnek lehetősége van még indokolás, azaz a konkrét, meghatározott megszüntetéshez vezető okok feltárása nélkül megszüntetni a jogviszonyt attól függetlenül, hogy az határozott időre vagy határozatlanra jött létre.

14929512628_138679d966_z

Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás

A másik eset az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás a munkáltató olyan súlyos, munkaviszonyból származó kötelezettségszegése esetén jöhet szóba, mint például, hogy nem fizeti ki a munkavállalónak jogszerűen járó munkabért vagy hosszabb időn keresztül nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének és erre az időre járó állásidőt sem fizeti meg.[iii] Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen súlyos és lényeges munkáltatói kötelezettségszegések a határozott idejű munkaviszony fennállása alatt is előfordulhatnak, a munkavállalótól pedig nem vonható el a jog, hogy a munkáltatót a jogviszony felszámolásával szankcionálja. Kétségkívül nehezíti azonban a helyzetet, hogy

itt a munkavállalónak is indokolási kötelezettsége van.

Fontos felhívni a figyelmet továbbá, hogy a megszüntető jognyilatkozat alaki érvényességi követelménye minden esetben az írásbeliség.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az munkaviszonnyal járó alá-fölé rendelt helyzetből is fakadóan a munkavállalók jóval ritkábban vannak tisztában a saját, jog által biztosított lehetőségeikkel, mint a munkáltatói oldal. A fentiekben kifejtettek alapján remélhetőleg sikerült bizonyítást nyernie annak a megállapításnak, hogy a határozott idejű munkaviszony kizárólag akkor bír terhes béklyóként szorulni a munkavállalóra, ha egyáltalán nem ismeri az egyes megszüntetési jogcímekkel járó jogokat és kötelezettségeket. A lehetőség tehát minden határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott számára adott, hogy a jogviszonyát ilyen vagy olyan módon megszüntesse. Tény azonban, hogy amennyiben a munkáltató a közös megegyezéses megszüntetésre irányuló ajánlatot elutasítja, és a határozott idejű munkaszerződés felmondásához sincsen alapos indok, a jogszabály értelmében a munkavállaló csak a határozott idő leteltével szabadulhat a kötelemből.

dr. Rédl Petra

IMG_20150307_110907Jogász-politológus. Politológus alapdiplomáját 2010-ben szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, majd 2012-ben ugyanitt közpolitika szakirányon mesterképzéses diplomát szerzett. Jogi tanulmányokat 2009-től a Pázmány Péter Jog-és Államtudományi karán folytatott, ahol 2014-ben diplomázott. Az egyetemi éveiben kiemelt érdeklődéssel fordult a munkajog felé, azon belül is a foglalkoztatáspolitika dilemmái ragadták meg leginkább. Dolgozata a XXXII. OTDK kollektív munkajogi szekciójában 3. helyezést ért el. A szerző jelenleg a Miniszterelnökség Humánpolitikai Főosztályának munkajogásza.

[i] Mt. 79. § (1) bek. a) pont

[ii] Mt. 45. § (5) bek.

[iii] Mt. 78. §