Browsing Date

szeptember 2016

Pszichiátria

Változókor és depresszió

2016.09.11. • By

A változás kora (perimenopauza, klimaktérim) a nők életében akár 5-15 évig is eltartó időszak, amelynek során számos élettani és lelki változás történik. Általában a negyvenes életévekben kezdődik, és a legtöbb esetben nem jár súlyos panaszokkal, néha azonban jelentős zavart okozó testi és pszichés tünetek is kísérhetik.
A petefészek műtéti eltávolítását követően is a klimaktériumhoz hasonló folyamatok zajlanak le.

thinking-woman

A változókor a menopauzát (utolsó normális vérzés) megelőzően 1-5 évvel kezdődhet, és az azt követő akár 5-10 évet is magába foglalja.

A menopauzát közvetlenül megelőző és követő 1 éves időszak a perimenopauza.

Pszichológia

A válás: párkapcsolati vs. családi krízis

2016.09.07. • By

Mennyire sérül a gyerek váláskor? Hogyan mondjuk meg neki, hogy mostantól anya és apa külön fog élni? Mit mondjunk neki és milyen mélységben a válás okáról?

Amikor válásról beszélünk, az a párkapcsolati szinten két felnőtt ember párkapcsolatának a végét jelenti. Ilyen értelemben egyéni kérdés, trauma, krízis. Viszont ha a kapcsolatból gyermek is született, az ő sorsáról a szülőknek a leginkább körültekintően kell gondoskodni. Hiszen a gyermek a történteket érdemben nem tudja befolyásolni, a válás mellet nem ő döntött. Mondhatjuk azt is, hogy a helyzet áldozata. Miért írom ezt le, holott magától értetődőnek tűnik? Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden esetben. Ezért is fontos rögtön a legelején tisztázni, hogy válás esetén a történések két szinten zajlanak:

 párkapcsolati és családi szinten.

Ez azt jelenti, hogy vannak dolgok, melyek a felnőttekre tartoznak. Ilyennek például a kapcsolat megromlásához vezető esetleges kínos, botrányos részletek vagy a másikkal szemben érzett gyűlölet. A gyermeket nem szabad a felnőttek megoldatlan konfliktusaival terhelni, még akkor sem, ha már kamasz és úgy tűnik, hogy partner a problémák kezelésében. Becsapós a helyzet! A gyerekek alaptermészetükből kifolyólag vágynak a szülők figyelmére. Megtiszteltetésnek érzik, ha a szülő „barátai” lehetnek, de valójában nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Bárki ismerhet olyan felnőtt embert a környezetében, aki gyerekként aktív részese volt a szülők torzsalkodásának. Kérdezze meg tőle, milyen érzés volt ezt megélni?

crying

Pszichológia

 A gyermekbántalmazás mechanizmusa az áldozatok oldaláról – Interjú Reményiné Csekeő Borbálával

2016.09.06. • By

Interjú Reményiné Csekeő Borbálával, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusával

 14089080_1382991125047947_18553838647565463_n

Reményiné Csekeő Borbála gyermekpszichológussal készített interjúnk első részében a családon belüli erőszakot elkövető szereplőről, a bántalmazóról beszélgettünk. Hogy teljes képet tudjunk alkotni a gyermekbántalmazás mechanizmusáról, vizsgáljuk meg a jelenséget az áldozatok oldaláról is.

Pszichiátria

A személyiségzavarban szenvedők jellemzői

2016.09.05. • By

A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10 százalékának, a családorvosukhoz fordulók 20 százalékának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig nagyjából 30-40 százaléknak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.

A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk egész életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket. Bár az orvos a hétköznapi logika szerint „betegséget” próbál gyógyítani, aminek elvárt célja a teljes „gyógyulás”, a személyiségzavarok esetében helyesebb egyfajta „kóros állapotról” beszélni, egyben jelezve azt is, hogy az állapot alapjaiban nem vagy nehezen megváltoztatható, gyors kezelés nem létezik, és célként is egy viszonylag elfogadható, kompenzált állapot elérését és fenntartását lehet inkább kitűzni, mintsem a klasszikus gyógyulást.

11193750855_b4aa4df731_b

Pszichológia

„Az eddigi életemet a tökéletesség jellemezte, ezért nem maradt időm a lényegre” – A kiégés folyamata

2016.09.04. • By

Beszámoló Pál Feri atya előadásáról

Napjaink teljesítményorientált világában annyi nyomás nehezedik az emberekre, mint talán az eddigi idők során még sosem. Az állandó túlhajszoltságnak viszont ára van, ami egy idő után senkivel sem kivételez. Határaink folytonos feszegetése idővel kimeríti elménket, és kiégéshez vezethet.  Lássuk, mi áll ennek a jelenségnek a hátterében! Melyek a kiégés fázisai? Milyen tünetek jellemzik ezeket a szakaszokat, és miként tudunk tenni ellenük?

A kiégés folyamata Pál Feri atya elgondolása szerint jól elkülöníthető állomásokból áll. Fontos tisztázni, hogy nem csak munkavállalóként tudunk kiégni, hanem mint anya, apa, férj, feleség, vagy akár egy segítő szerepben is.

DSC_2169-768x512