Népszerű téma mostanában a menni vagy maradni kérdése. Sokféle nézőpontból fejtegetik, konkrétan milyen okok állnak amögött, hogy a fiatalok zöme külföldön is kipróbálja magát, vagy adott esetben kint is marad.

Mint minden emberi jelenségnek, ennek is húzódik a hátterében lelki ok, ami tudat alatt arra késztetheti az embert, hogy hazáját hátrahagyva máshol próbáljon szerencsét.

1

Nézzük, hogy mi lehet ez az ok

Lelki késztetéseink sokszor úgy fejeződnek ki a hétköznapokban, hogy nincs tudatos rálátásunk, mit miért csinálunk. Van munkánk, van párkapcsolatunk, van hobbink. Hogy miért pont azt a munkát, vagy társat választottuk, vagy miért pont az a hobbink, sosem gondolunk bele mélyen. Pedig ezeknek is megvan a saját lelki mozgatórugója.

Ugyanígy, aki külföldre vágyik, a legtöbb esetben saját családjának lelki befolyása elől megy, ha lehet, minél messzebbre.

Természetesen, ha megkérdezzük a külföldre vágyót, sosem fogja azt válaszolni arra a kérdésre, miért megy el, hogy azért, mert menekülök a családi mintáim elől.

Mint ahogy a munkám, párom esetében is azt fogom mondani, szeretetből választottam őket. És ez igaz is. Mindemellett az ember azt szereti, ami a lelki tapasztalatai alapján kedves neki.

2

A külföldön élés jó “alibi” arra, hogy ne kelljen az otthoni levegőt szívni.

Akár egy jó légkörű családból jövő egyén is érezheti a lelkén szülei, nagyszülei terheinek súlyát, egy rosszabb működésű család esetében pedig konkrétan meg is fogalmazódhat: kívül tágasabb.

Ma már adott az a lehetőség, hogy viszonylag egyszerűen véghezvigye a lélek a menekülési vágyát, és külföldre vigye gazdáját. Nem beszélve arról, hogy az ember ebből még jól is jöhet ki! A más légkör, más szokások, az önállóság megtapasztalása mind olyan impulzusokkal gazdagítják a lelket, amiből az életében a későbbiekben csak profitálni tud.

Más kérdés, hogy ezt a folyamatot itthon is meg lehet élni, csak talán nem ennyire látványosan.

Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy ettől még a családból hozott feszültség nem fog megoldódni, sőt. Külföldön is előjöhetnek olyan szituációk, amelyek emlékeztethetnek rá: a zsák még húzza a hátat…

Mi a helyzet azokkal, akik itt maradnak?

Nekik is megvan a saját dolguk a családjukkal.

Sok esetben az is lehet, hogy az illető pont azért marad itthon, mert a tudatalattija úgy diktálja, hogy ne menjen túl messze a szüleitől, “vigyázzon” rájuk. Talán nem szükséges kifejtenem, hogy ez az állapot sem maradéktalanul a saját élet élését teszi lehetővé.

A photo by Teddy Kelley. unsplash.com/photos/81eM-GGHll4

Akkor most menni vagy maradni?

Ahogy jólesik! Egy dolgot érdemes tudni: ha a családi minták tudatosodnak, és tiszta, honnan erednek a vágyak, szabad lesz a választás. Már nem kényszerből kell menni, vagy maradni, hanem azzal a jó érzéssel lehet döntést hozni, ami az ember sajátja.

Sas Viktória

dsc_6361-2Pszichológus a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett 2010-ben.
Elfogadó hozzáállásával, a fókuszolás nevű módosult tudatállapottal dolgozó módszerrel kiegészítve segít visszatalálni az életvezetésükben elakadt embereknek saját, járható útjukra. Az egyént rendszerével, családjával együtt szemlélve is támogatja, a családállítás módszerén keresztül.
Témái a két módszer nézőpontjából szemlélve elsősorban az önismeret, élethelyzetek, párkapcsolat (nagy korkülönbséges kapcsolatok, pártalálási nehézség), és a méhen belüli időszak, illetve születési nehézségek.
Honlapja: www.azembercsaladja.hu