Hogyan lehet jelezni a hatóságnak, ha valaki szabálysértést (pl. csendháborítást) követett el? Mit tehet az, akinek a sérelmére szabálysértést (pl. magánlaksértést) valósítottak meg? Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki szabálysértést követett el és elkapták, például a mobiltelefont a kezében tartva vezetett vagy a piros lámpa ellenére átkelt az úttesten és ezt észlelte a szabálysértési hatóság tagja, így szabálysértési eljárást indított vele szemben? Egyáltalán hogyan indul meg a szabálysértési eljárás? Mire célszerű odafigyelni?

3483173129_d3892c871d_b

Jelen cikkben röviden tekintsük át, hogy ki és milyen feltételekkel indíthatja meg a szabálysértési eljárást.[i]

Szabálysértési eljárás háromféleképpen indulhat:

a.)  feljelentéssel,

b.)  a szabálysértési hatóság vagy a bíróság tudomásra jutásával, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy vagy szerv észlelésével, illetve

c.)  magánindítvánnyal.

Nézzük meg először a feljelentést[ii]:

Az a személy vagy szerv, aki tud arról, hogy valaki szabálysértést követett el, s ezt szeretné a hatóság tudomására hozni, írásban vagy szóban feljelentést tehet az illetékes hatóságnál (pl. rendőrségnél, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál). A szóbeli feljelentést a hatóság jegyzőkönyvbe vagy feljegyzésbe foglalja.

Mit kell tartalmaznia a feljelentésnek[iii]?

–    a feljelentett cselekményt,

–    az elkövetés helyét és idejét,

–    az elkövetés körülményeinek pontos, részletes leírását,

–   a bizonyítási eszközök megjelölését (pl. fénykép vagy videó felvétel, okirati vagy tárgyi bizonyíték, melyeket ha rendelkezésre állnak csatolni kell),

– az elkövető ismert adatait (így a név, születési hely és idő, anyja neve, lakóhelye).

3438033141_d7110b0838

Mit jelent az, ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali tudomásra jutásával vagy a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy észlelésével indul meg az eljárás?

Ebben az esetben a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a hivatali eljárása során szerez tudomást az elkövető szabálysértéséről (pl. egy másik hatóság értesíti az adott hatóságot vagy pl. a közterület felügyelő észleli, hogy az elkövető tilosban parkol gépjárműjével), s ennek kapcsán intézkedik.

Mi a magánindítvány és milyen esetben kell magánindítványt benyújtani?[iv]

A Szabálysértési törvény 166.§, 177.§ és 180.§-iban foglalt szabálysértések esetén nem feljelentést, hanem magánindítványt kell benyújtani. A magánindítvány egy olyan nyilatkozat, melyben a sértett vagy az arra jogosult személy az elkövető felelősségre vonását kéri a hatóságtól. A magánindítványnak ugyanazokat az elemeket kell tartalmaznia, mint a fentiekben említett feljelentésnek!

Magánindítványt – a feljelentéstől eltérően – kizárólag a sértett vagy a jogosult terjeszthet elő. Jogosult lehet a törvényes képviselő (kiskorú esetén a szülő vagy a gyám, nagykorú esetén a gondnok), illetve a gyámhivatal is. Amennyiben a sértett elhalálozott, akkor a magánindítványt a hozzátartozója is megteheti.

Ha valaki az eljárás során úgy dönt, hogy nem szeretné az elkövető felelősségre vonasát, akkor a magánindítványt visszavonhatja, de erre csak a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig van lehetősége!

Meddig lehet magánindítványt benyújtani?

Magánindítványt az elkövető kilétéről való tudmásszerzést követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. Ha valaki ezt a határidőt elmulasztja, akkor e határidőn túl nem kérheti az elkövető felelősségre vonását!

A szabálysértési eljárás megindítása jár-e valamilyen fizetési kötelezettséggel?

Igen, de csak a magánlaksértés (akkor ha azt nem más, hivatalból üldözendő szabálysértéssel együtt bírálják el)  vagy a becsületsértés miatt indult szabálysértési eljárás illetékköteles, ennek összege 3.000,- forint[v]. Ezt a magánindítvány előterjesztőjének kell lerónia illetékbélyegen keresztül, a magánindítvány benyújtásával egyidejűleg.

dr. Kindelmann Dóra

doriA szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán szerzett diplomát, 2014-ben. Érdeklődési körébe tartozik a büntetőjog, a polgári jogon belül a család- és vagyonjogi, valamint a gazdasági jogi terület, mely témákban számos publikációja jelent már meg. 2013-ban egy európai uniós kutatói ösztöndíj elnyerésével a University of Oxford Jogi Karán folytatott kutatást. Jelenleg bírósági fogalmazóként dolgozik, emellett a Budapesti Corvinus Egyetem jogász-közgazdász másoddiplomás képzését végzi.

 

 

[i]Felhasznált irodalom:

Dr. Fábián Adrián – Dr. Rózsás Eszter – Cserép Attila: Kommentár a szabálysértési törvényhez,  Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2014.

Bisztriczki László- Kántás Péter: A szabálysértési törvény magyarázata, Budapest, HVG-Orac Kiadó, 2014.

[ii]2012. évi II. törvény (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) 78.§

[iii]Szabs.tv. 78.§ (3). bekezdés

[iv]Szabs.tv. 79.§

[v]. 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) mellékletének I/1. pontja