baktay

Miképpen alakul ki a narcisztikus személyiség zavar?

Baktay Zelka: Az egészséges személyiség narcisztikus, szeretjük, ha szeretnek. A zavar viszont egy gyermekkori vagy ifjúkori nehéz helyzetre létrejövő énvédelmi reakció eredménye. Ez lehet többnyire bántalmazás, azon belül lelki, fizikai vagy esetleg csoportos iskolai mobing, a lényeg, hogy a gyerek vagy a fiatal, rendszeresen olyan nehéz helyzeteket szenved el, amelyek megváltoztatásáért nem tud tenni, nincsenek meg az eszközei, ezért kiszolgáltatottnak tehetetlenek érzi magát. Mivel pedig végtelenül tehetetlen és nem kap elegendő pozitív visszajelzést, ezért saját magában megalkot egy jó szülőt, egy elfogadó, szerető jó szülőt, amelyik őt jónak tartja, dicséri, feloldozza. Az a különbség a normál szülőhöz képest, hogy ez a belső szülő nem támaszt mindig kicsit magasabb elvárást, hanem mindent elfogad. Ezért a gyerekben kialakul az, hogy ami zseniális, azt mindet ő csinálta, ha valami pedig nem sikerül, akkor azért másokat tesz felelőssé. Ezzel szemben egy valódi szülő azt veszi tekintetbe, hogy hol tart a gyerek a fejlődésben, és ahhoz képest picit emeli az elvárásokat. Tehát ha elsőnek a gyermek rajzol egy madárfészket, és ez az első gyerekrajza, akkor azt a szülő megjutalmazza. De mikor két év múlva is egy ugyanolyan madárfészket rajzol a gyerek, arra aligha kap egy nagy dicséretet. Ezért ez motiválja a gyereket arra, hogy fejlődjön, kijavítsa a hibáit, változzon és összeálljon egy rendszer a fejében arról, hogy hogyan alakul a világ és az ő viszonya. Ez empátiára neveli a gyereket, segít árnyalni az érzelmeit. Egy bántalmazott gyereknél a belső szülő ezt nem tudja megcsinálni, mert nincs meg az a reflektív szemlélete, ezért megáll a gyerek személyiségfejlődésének egy része. Ezért a narcisztikus személyiségzavarú nem jut el a fejlődésnek, az önkritikának egy bizonyos fokára.

Ezt a sérelmet feltétlen a szülő okozza, vagy eredményezheti egy tanár vagy egy olyan személy magatartása is, akinek hatása van a gyermek fejlődésre?

Baktay Miklós: Zelka említette az iskolai mobingot, ami a jelen gyűlölködő társadalmi környezetben egyre gyakoribb. Ugyanakkor az iskolai mobingtól jól meg tudj védeni a gyermeket a szülői együttműködés, a szülői odafordulás. Tehát az iskolai mobing és a szülők a hibáztató magatartása együtt hozzák létre a sérelmet. Azonban hogyha a gyermeknek van egy jó anyukája „odakint”, akkor nem tud kiépülni az a fajta anya vagy apa „odabent”.

miklos

Hogyan lehet segíteni egy ilyen emberen?

Baktay Miklós: Nem igényel segítséget, mert hiszen ő tökéletes, grandiózus, fölötte áll bárkinek, főleg fölöttünk. Minek magyarázunk neki, hogy segítségre szorul? Nincsen értelme. Még olyan nárcisztikus személyiségzavarban szenvedővel nem találkoztunk, aki segítséget kért volna. Azzal találkozunk párkapcsolati terápián, hogy a párja kiált segítségért, és rajta próbálunk segíteni. És ez néha elvezet oda, hogy kialakul egy „modus vivendi”. Vannak olyan hozzáállásbeli módszerek, amivel viszonylag békességben lehet egy nárszisztikus személyiségzavarban szenvedő emberrel együtt élni, nagy viharok nélkül, de egy ilyen kapcsolat sosem lesz egy szimmetrikus viszony.

És miről lehet felismerni egy narcisztikus személyiségzavarban szenvedő embert?

Baktay Miklós: Hirtelen rádöbbenünk. Először egyszerűen magával ragadó, csodálatos, fantasztikus, mindenhez úgy áll hozzá, hogy ő mindenki fölött áll. A szerelemnek éppen az a legnagyobb kiváltója, hogyha valakit így látunk, ezért nagy eséllyel szerelmesek leszünk bele. Hogyha pedig ő úgy dönt, hogy kell neki ez a „hús”, akkor bekebelez. A rádöbbenéskor egyszer csak jön, hogy „hoppá!”. Elkezd összeállni a mozaik. Állítja például, hogy a vagyonával beszállt egy nagy cégbe, ám ott kisemmizték. A kisemmizésre fókuszál, a galád társakra. Jó időnek el kell telnie, amíg beugrik: egy tanítónőnek volt az egyedül nevelt gyereke, és kevés esélye lehetett arra, hogy érettségi után 6 éven belül valamilyen szakmát tanult volna és jelentős vagyont szerzett volna.

Baktay Zelka: Egyébként tényleg egy nagy hollywoodi tündérregény a szerelem vele. Az elején. A narcisztikus személyiségzavarosnak ugyanis nincsen egy stabil identitása. Igazodik a környezetéhez és ugye ott van egy ember, akinek van saját identitása. Jön a narcisztikus a maga puha gyurma személyiségével és rácuppan a másikra, aki pedig azt érzi, hogy olyanok, mint a zsák meg a foltja, megtalálta a másik felét, tökéletesen összeillenek. És tényleg, mert annyira igazodik hozzá a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő – azt, hogy egy másik emberhez ugyanilyen jól igazodna, mert akkor ahhoz a személyhez igazítaná a viselkedését, ugye nem tudja a szerelmes. De a narcisztikus személyiségzavarosba szerelmes ember környezetében lévők hamarabb rádöbbenne a helyzetre, jajgatnak és igyekeznek figyelmeztetni őt. És az a narcisztikus személyiségzavarosba szerelmes ember erre gyakran úgy reagál, hogy azt mondja: „irigykedtek, nincsen igazatok”. Mikor eljön a rádöbbenés, érdemes visszapörgetni, mit mondtak, akik tényleg jó barátai, bár nagy valószínűséggel örökre elveszti őket, annyira ellene hangolódnak részben makacssága, részben párja intrikái miatt.

zelka1

A narcisztikus személyiségzavarosba szerelmes környezete milyen jeleket láthat?

Baktay Zelka: Hogy nem őszinte, nem igazi.

Mi a teendő, ha egy narcisztikus személyiségzavarban szenvedő emberrel hoz minket össze a sors és beleszeretünk?

Baktay Miklós Amikor jön a rádöbbenés pillanata, akkor minél hamarabb 7 mérföldes csizmát kell venni, és teljesen ki kell szakadni a világából. Azért, mert van egy időszak, mielőtt teljesen elvágja a szálakat, ami alatt bevethet különféle, akár durva eszközöket is. Azért csinálja ezt, mert úgy gondolja, hogy neki jár az, hogy csodálják, szeressék, elfogadják, és ettől őt meg akarják fosztani. Az egy nehéz időszak. Ilyenkor azonban el kell menekülni, mivel amint Zelka mondta, önálló életre képtelen, ezért aztán hamar átpattan másra.

Egyre több narcisztikus személyiségű ember van a társadalmunkban. Ennek mi az oka?

Baktay Miklós: Két oka van. Az egyik a társadalom. Amíg közösségek voltak, addig azok helyre tették, csírájában elfojtották a nárcisztikus megnyilvánulásokat. Elég volt, ha ennyit mondott a szomszéd: „Jaj dehogyis, mit mondasz, ne viccelj már, hogy 3 méter magasra ugrottál múlthéten, Szegeden. Nem is voltál Szegeden, itt kapáltad a káposztát te szerencsétlen”. Tehát amíg közösség van, és amíg ismerjük egymás életét és életfonalát, addig nem történhet meg az, hogy egyszer csak a képernyőről leugrik valaki grandiózus, valaki, aki nem tudjuk, honnan jön. Messziről. Mert aki Kanadából, Ausztráliából vagy Bécsből, és valamit nyilván nagyon tud. Megszűnt ez az ellenőrző funkció, ma már nagyon könnyen lehet közösséget váltani. Nagyon könnyen lehet egy új narrációt adni az életutunkhoz. Másrészről a média folyamatosan nyomja a mintát a celebeken keresztül, akik nagy valószínűséggel narcisztikus személyiség zavarosok. Igazából nem tudjuk kicsodák, hanem kitaláltak nekik egy személyiséget.

dr. Kundrák Villő

AAEAAQAAAAAAAAX7AAAAJDYzMzFlY2JkLWZmMzItNGUzMC05ZTU3LTA4MTc1ZGUzNzJkMgA folyóirat alapítója és főszerkesztője, a Randstad Sourceright fejvadásza. A 2010-11-es tanév során Erasmus ösztöndíjának köszönhetően Madridban, az Universidad Pontificia Comillas de Madrid Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Ezt követően, az ‘SAAS Foundation’ ösztöndíjasaként 2012-ben szerezett jogi diplomát a skóciai University of Abertay ‘European Business Law’ szakán. Ugyanebben az évben a Fondation pour le droit continental ösztöndíjának jóvoltából lehetősége nyílt az Université Paris I Panthéon-Sorbonne Egyetemen jogot hallgatni. Második jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte 2014-ben. 2015-ben családi mediátor képesítést szerzett. Franciául, angolul, spanyolul felsőfokú szinten beszél. Országos bajnoki helyezett vívásban, valamint lövészetben. Szabadidejét futással, lovaglással, festészettel és utazással tölti, lehetőleg családjának, barátainak a társaságában.

Fotók: dr. Szabó Levente

levente