Melyek azok az időszakok, amelyekre fokozottan kell figyelni a párkapcsolat szempontjából?

baktay

Baktay Zelka: Klasszikusan az összeköltözés volna az első, igaz, manapság viszonylag hamar megy, akkor mondják a fiatalok a kapcsolatukra, hogy ez egy párkapcsolat, ha már összeköltöztek. Az első időszak nagyjából egyensúlyos, mind a ketten tanulunk, dolgozunk, együttlakunk, visszük a közös háztartást, nagyjából azonos az életciklusunk. Kialakul az adott helyzet együttműködési mintázata. A nagyon nagy változás akkor következik be, amikor valamelyikünk kijön ebből a ritmusból. Valaki elveszti a munkáját, vagy éppen nagyot ugrik a szamárlétrán. Mert a sikert sokszor nehezebb feldolgozni, mint a kudarcot. Gyönyörű, egészséges kisbaba születik. Mégis nagyon nehéz életszakasz következik, hiszen az a ritmus, amit eddig megszoktunk, az kétféle ritmus lesz. Más életvilágban vagyunk napközben, és közben várjuk, hogy este összetalálkozunk. Ráadásul két szerepben vagyunk egyszerre, mert vagyunk anyuka-apuka, férj-feleség. Amíg a baba ott van, addig azonban a férj vagy a feleség nem tud igazán előjönni. Az apuka egész nap emberek között volt és autonómiára vágyik, vagy egész nap magában volt és végre elmondaná, hogy mi történt vele aznap. Az anyuka pedig se autonómiában nem volt, se felnőtt társaságban, mert ugye egész nap a kisbaba igényeivel volt elfoglalva, és ezért ő már odaadná másnak a babát és felhívná a barátnőjét, vagy elmenne sétálni, vagy csak semmit sem csinálna. Nagyon nehéz ilyenkor megtalálni, miként tudunk úgy időt együtttölteni, hogy mihamarabb összehangolódjunk.

Ha elcsúsztak már a párok egymás mellett, akkor hogyan lehet újból összehangolódniuk?

Baktay Zelka: Akkor elkezdünk egész konkrét életrendszerbeli változtatásokat megnézni és igyekszünk kitalálni, hogy hogyan fognak tudni összehangolódni, mondjuk a kisbabás időszakban. Azonban sokszor később se könnyebb. Például, amikor a kisbabás időszak után az anyuka visszamegy dolgozni, akkor végre jönnek a pozitív visszajelzések, bókok a kollégáktól, amitől el van ájulva. Ekkor felmerül a feleségben, hogy otthon a férje miért nem bókol neki, vagy miért nem bókol ennyit, ezért jön egy összehasonlítás, egy küszöb, amit megint át kell lépni.

Melyek, azok a rossz szokások, amelyek a párkapcsolatot degradálhatják?

Baktay Zelka: A legfontosabb az, hogyan beszélünk egymásról. Például az egy nagy csapda, amikor a srác haverjai még nem nősültek meg, de ő meg már igen. Ilyenkor megjelenik a férfi elvárás, hogy az anyósra rosszat kell mondani. És a barátok a velük való összehangolódásban elvárják ezt a férfi kommunikációt, „az öltözős szöveget”. Miközben ő már egy közös identitásban van, elkötelezett a párja iránt, ezért egy lojalitás konfliktus alakul ki. A lányoknál ugyanez a helyzet. És az, hogy hogyan beszélünk egymásról mások előtt, hihetetlenül visszahat a kapcsolatunknak a megbecsülésére, a saját helyzetünk értékelésére.

Baktay Miklós: Azt mondjuk, hogy a pszichológia egyfelől távol áll a jogtól, másfelől pedig az igazságtól. A nagy baj akkor van a párkapcsolatban, hogyha azt gondolom, hogy van igazság, és az természetesen az enyém. Akkor történik meg az, hogy megmondom a másiknak az igazat. De nincsen olyan, hogy megmondom az igazat. Nincs olyan, hogy nekem van egy igazságom, neki pedig egy tévedése, mert ha azt mondom, hogy közös identitásunk van, akkor keressük együtt az igazságot, a probléma megoldását. Ha azt mondom nálam az igazság, nálad pedig a tévedés, a megoldás helyett a problémát konfliktusba tolom. Akkor járunk jól, ha úgy állunk a helyzethez, hogy a probléma kettőnk problémája. Látszik, kövér vagyok. Ám ha Zelka, azt mondja nekem, kövér vagyok, csak elkeseredek. Azonban, hogyha közös problémának tekintjük, akkor elkezdjük rá megnézni a megoldásokat, amik a közös identitásból fakadnak, és vagy találunk, vagy nem, de keressük őket. Nagy különbség, hogy ilyen igazságeszközökkel lenyomjuk egymást, vagy pedig továbbra is úgy vesszük, hogy ez egy közös probléma és tovább jó szándékkal keressük a megoldáshoz vezető utat.

zelka1

Egy pillanatra visszakanyarodnék a barátokhoz. Gyakran előfordul, hogy a barátaink vagy a családunk nem fogadja be a párunkat, ilyenkor mi a teendő?

Baktay Zelka: Ez már egy igazán kifejlett lojalitáskonfliktus. Ha elég határozottan azt képviseli a párnak mind a két tagja, hogy aki minket elfogad párként, mi azzal tartjuk a kapcsolatot, és elvárjuk, hogy a környezetünk minket párként fogadjon el, akkor meglepő módon a rosszakat mondó rokonok, barátok nagy része azt mondja, hogy „hogyha ez a helyzet, akkor alkalmazkodok ehhez”. Sokan félnek ezt felvállalni, azonban nekünk az a tapasztalatunk, hogyha ezt megteszik, akkor a környezetük elfogadja a döntésüket.

Baktay Miklós: Az identitásunk nagy része a származás, a család és a baráti kör. A közös identitáshoz pedig elsősorban nekünk kell tenni, hogy elfogadják a másikat. Az már egy stádium, amikor nem fogadják el, ebben az esetben valamit elszúrtunk. Azonban ha nyitottan közeledünk a családtagok felé, akkor a döntésünket elfogadják.

dr. Kundrák Villő

AAEAAQAAAAAAAAX7AAAAJDYzMzFlY2JkLWZmMzItNGUzMC05ZTU3LTA4MTc1ZGUzNzJkMgA folyóirat alapítója és főszerkesztője, a Randstad Sourceright fejvadásza. A 2010-11-es tanév során Erasmus ösztöndíjának köszönhetően Madridban, az Universidad Pontificia Comillas de Madrid Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Ezt követően, az ‘SAAS Foundation’ ösztöndíjasaként 2012-ben szerezett jogi diplomát a skóciai University of Abertay ‘European Business Law’ szakán. Ugyanebben az évben a Fondation pour le droit continental ösztöndíjának jóvoltából lehetősége nyílt az Université Paris I Panthéon-Sorbonne Egyetemen jogot hallgatni. Második jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte 2014-ben. 2015-ben családi mediátor képesítést szerzett. Franciául, angolul, spanyolul felsőfokú szinten beszél. Országos bajnoki helyezett vívásban, valamint lövészetben. Szabadidejét futással, lovaglással, festészettel és utazással tölti, lehetőleg családjának, barátainak a társaságában.

 

Fotók: dr. Szabó Levente

levente