Az életünkben rengeteg frusztráló, kellemetlen helyzettel találkozunk nap, mint nap, melyek sok negatív érzést, gondolatot szülnek. Úgy érezhetjük, hogy a feszültség csak nő bennünk, mi pedig egyre inkább csak szabadulnánk ezektől a kellemetlen élményektől. A menekülésre kreatív módon rengeteg stratégiát dolgozhatunk ki, mint például az alkohol vagy drogfogyasztás, nassolás, vagy bizonyos helyzetek elkerülése. Ezáltal azonban pszichés rugalmatlanság jellemez bennünket, mely során a viselkedésünk beszűkül, fő célja pedig a pszichés fájdalom elkerülése lesz, elveszíthetjük a kapcsolatot a jelennel és a belső élményeinkkel, de akár hosszútávú céljainkkal is.

2ceeitt17r8-jeremy-bishop

Nap, mint nap rengeteg pszichológiai témájú, életmóddal kapcsolatos cikk születik, pörög a pszichobiznisz. Zsong a fejünk a sok tanácstól: „Engedd el!”, „Fogadd el az érzéseidet!”, „Légy jelen”. Ezeket hallva ránk ülhet egy rossz érzés, hogy mi a baj velünk? Itt egy csomó tanács és mi mégis rosszul érezzük magunkat, elégedetlenek vagyunk, gondokkal küzdünk pedig milyen boldognak is kellene lennünk, mindenki másnak mennyivel jobban megy ez, legalábbis látszólag.

Pszichés rugalmasság, mint lehetőség

Cikkemben nem célom a tízezredik tanácsot, trükköt leírni, hanem egy számomra is új, nemrégiben megismert módszert, az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (EET) ismertetnék meg.

Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (EET) Magyarországon még kevéssé ismert. A kognitív és viselkedésterápiás módszerek csoportjába tartozik, azon belül is a mindfulnessen (jelentudatosság) alapuló módszerek sorába. Ha valaki hagyományos meditációs gyakorlatokat folytat, akkor ismerős gondolatokkal találkozhat majd, melynek oka, hogy a mindfulness alapú technikák a keleti hagyományban gyökereznek.

A módszer kidolgozói úgy találták, hogy a szenvedés kiváltója nem az, hogy negatív belső élményeink vannak, hanem az, ahogyan ezeket kezeljük. Arra törekszünk, hogy megváltoztassuk őket, a megjelenési gyakoriságukat csökkentsük, és elkerüljük a kiváltó helyzeteket.

Az EET célja, hogy segítsen abban, hogy az egyén kapcsolatba lépjen az úgynevezett „megfigyelő én”-nel. Ez az a részünk, mely folyamatosan megfigyel és tapasztal, de ezt a személy érzéseitől, gondolataitól, emlékeitől elkülönülten teszi. Továbbá célja, hogy segítsen tisztázni a személy számára fontos értékeket és támogassa az ezen értékek mentén való cselekvést. Mindemellett segít, hogy a személy megtapasztalja a vitalitást, hogy értelemmel teli életet élhessen.

Összességében az EET afelé terel, hogy észrevegyük egy nehéz helyzetben, mi zajlik bennünk, a felismert belső élményeket képesek legyünk elfogadni és mindemellett azt tegyük, ami számunkra valóban fontos.

Kiss Anna

kissannaKlinikai szakpszichológus-jelölt, autogén tréner, gyógypedagógus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte klinikai- és egészpszichológia szakos pszichológus, valamint gyógypedagógus diplomáját. 2016 óta a Nyírő Gyula Kórház-OPAI Drogbeteg Gondozó és Prevenciós Központ pszichológusa.
Honlapja: https://kiss-anna.hu
Ajánlott olvasmány:
Szondy Máté, Szabó-Bartha Anett (2016). Démonaink. Hogyan élhetünk teljes életet a nehézségeinkkel együtt? Kulcslyuk Kiadó, Budapest.