Browsing Date

november 2016

Családjog

GYED EXTRA

2016.11.21. • By

Sok anyuka tudja, hogy korábban egy gyermek után csak egy ellátást lehetett igénybe venni, így ha két gyermek egymáshoz közeli időpontban született, akkor az új pici kiütött egy régi jogosultságot. Illetve nem nagyon “érte meg” visszamenni dolgozni, hiszen akkor is sok támogatástól esett el a család. Szerencsére azonban ez a szabály megváltozott.

photo-1474995143851-50d1b4226f65

Hétköznapok pszichológiája

„Winterblues”, avagy a téli depresszió – mit jelent, mi az oka es mit tehetünk ellene?

2016.11.20. • By

Nem új keletű megállapítás, hogy télen könnyebben kimerülnek erőforrásaink, tartalékaink, sokszor úgy érezzük, hogy inkább ki sem mozdulnánk a lakásból és egy forró ital mellett átvészelnénk a téli időszakot. Ennek a jelenségnek azonban komoly élettani magyarázata van, amit ha megértünk, tudatosabban tehetünk a téli rossz hangulat ellen. Vannak köztünk olyanok, akiket ez minden télen fokozottabban érint és már –már depressziós tüneteket is mutatnak.

photo-1438979315413-de5df30042a1

Családállítás

Rejtett okok az anorexia és a bulimia hátterében

2016.11.13. • By

A családállításokban új dinamikák rajzolódtak ki a pszichoterápiákból már ismert megbetegítő tényezők mellett. Bár nincs két egyforma történet, mégis vannak olyan rejtett családi dinamikák, amelyek meglehetősen gyakran fordulnak elő az anorexia, a kóros soványság, és a bulimia, a túlevés és az azt követő hányás vagy hashajtás hátterében.

Fogyni, fogyni, elfogyni, eltűnni… 

5227053414_4dbd66037f_b

Büntetőjog

Zéró tolerancia a gyermekbántalmazásban

2016.11.13. • By

A gyermekjogok iránti érdeklődés már hazánkban is megfigyelhető, azonban azt, hogy a gyermekjogi gondolkodás még mennyire gyerekcipőben jár, mi sem bizonyítja jobban, mint egy személyes élmény. A minap ugyanis összefutottam egy orvos ismerősömmel, akivel pár mondat erejéig szóba is elegyedtünk. Az illető udvariasan érdeklődött többek között az iránt, hogy mit csinálok mostanában, amire válaszom az volt, hogy doktorandusz hallgatóként a gyermekjogok terén kutatok. Erre a következő volt a válasza: „A gyermeknek vannak jogai? Joga van egy pofonhoz!” A reakcióját hallva fejemben megszólalt a vészcsengő, ugyanis hazánkban 2005 óta zéró tolerancia van a gyermekeket érő erőszakkal szemben, tehát a gyermeket semmilyen módon nem lehet bántalmazni.

index

Kártérítési jog

Az egészségügyi intézmény elhagyásának joga

2016.11.13. • By

Mikor hagyhatom el az intézményt?

Az Egészségügyi törvény 12. § (1) bekezdése deklarálja az egészségügyi intézmény elhagyásához való jogot, azonban a jog gyakorlását feltételekhez köti. Nem hagyhatja el az intézményt az, aki ezzel mások testi épségét egészségét veszélyezteti. E kitétel egyrészről leginkább a fertőző betegekre vonatkoztatható, akik az intézményen kívül másokat megfertőzhetnek, másrészről a pszichiátriai betegeknél jut jelentőséghez, akik a kórállapotuknál fogva – saját magukon kívül – mások testi épségére is akár komoly veszélyt jelenthetnek.

Surgeons operate on a patient at the 363rd Tactical Hospital during the multinational joint service Exercise Bright Star '85.

Pszichológia

Ártalmas emberek? Mit tehetünk velük?

2016.11.13. • By

Az “ártalmas” emberek olyan személyek az életünkben, akiket inkább elkerülnénk, mintsem időd töltenénk velük. Amikor beszélünk velük, akkor az róluk szól, alig esik szó arról, mi van velünk. Lemerültnek érezzük magunkat a közös időtöltés után, nem tudunk töltekezni a kapcsolatból. Örökké tanácsot kérnek tőlünk, közben nem fogadják meg azokat, nem érdekli őket vagy azt válaszolják, hogy “te ezt úgy sem értheted”… és még sorolhatnám. Lehet, hogy ezek a személyek mások számára nem is “ártalmasak”, csupán a mi életünkre vannak ilyen hatással. Mindenki egyéni módon tapasztalja az élete során a hasonló kapcsolatokat, sok különféle változat létezik. Mit tehetünk velük? Meddig engedjük be őket az életünkbe? 

toxic

Pszichológia

Könyvajánló Kristin Neff Együttérzés önmagunkkal című könyvéhez

2016.11.09. • By

A szerző a pszichológiának egy viszonylag új kutatási területét ismerteti a könyvében tudományos pontossággal, mégis élvezhető stílusban.

Kristin Neff saját és munkatársai kutatási eredményeire alapozva „üzen hadat” a magas önbecsülést és annak hajszolását mindennek fölé helyező irányzatoknak, és megfogalmazza annak a lehetőségét, hogy önmagunk felé is azzal a kedvességgel, megértéssel és együttérzéssel forduljunk, ahogy azt a legjobb barátainkkal tesszük rendszeresen.

photo-1469504484373-b23e7ba83aa5

Az „önegyüttérzés” kifejezés a magyar anyanyelvűek számára elsőre kissé furcsán hangozhat, hiszen az „együttérzés” fogalma már magában foglalja a másik jelenlétét is („együtt érezni valakivel”).  A mögöttes tartalom azonban, azok a pszichés és érzelmi folyamatok, amelyeket az „együttérzés” kifejezés takar, nagyon jól visszaadják az angolban eredetileg „Self-Compassion”-ként elnevezett jelenséget (az angol „compassion” szó szerinti fordításban részvétet, szánakozást, könyörületet jelent).

A könyv 5 fő részből áll, melyek mindegyike egy-egy személyes történettel zárul a szerző életéből. Ezeken keresztül megismerhetjük a kutató pszichológus Kristin Neff saját útját és fejlődését az önítélkezéstől az önmaga iránt tanúsított kedvességig és együttérzésig, gyermekkorától, első házasságán át, jelenlegi férjével való megismerkedésükig, és autista gyermekük születéséig.

Emellett a fejezetek végén találunk a mindennapi életben is hasznosítható gyakorlatokat, melyek hozzásegíthetnek minket az önmagunkkal való együttérzés jótékony hatásainak felfedezéséhez, és a másokkal való versengésen alapuló önbecsülés hajszolása helyett egy sokkal mélyebb, bensőségesebb kapcsolat kialakításához saját magunkkal.

Ajánlom ezt a könyvet szakmabelieknek és a pszichológia iránt érdeklődő laikusoknak egyaránt, hiszen a benne foglaltak megszívlelése bárkit hozzásegíthet ahhoz, hogy az önmagával szembeni ítélkezés helyett képes legyen saját erősségeit és jó tulajdonságait méltányolni, a hibáit és gyengeségeit pedig megértő kedvességgel elfogadni.

Kulcsár Márta pszichológus

Pszichológia

“Az új páromnak már van gyereke. Hol a helyem ebben a rendszerben?”

2016.11.06. • By

Nevelőszülőnek lenni nehéz és felelősségteljes feladat, csakúgy, mint szülőnek lenni. Hogyan lehet jól csinálni?

Sokan élből visszautasítják a gondolatot, hogy olyan párt válasszanak, akinek már van gyermeke. Az ideális párnak ne legyen káros szenvedélye, legyen önálló egzisztenciája, karrierje. A 30-on túli párkeresők talán már ezeket a szempontokat is hozzáteszik, hiszen 30-on túl már hangosabban ketyeg a biológiai óra. Elég volt a kalandozásból, jöhet a családalapítás. Igen ám, de nem árt felismerni, hogy harminc éves korra jó esetben, sokan már tapasztalatot gyűjtöttek és túl vannak néhány, de legalább, egy komolyabb párkapcsolaton. Így nem teljesen kizárható, hogy, amikor a társkeresés kifürkészhetetlen szálai összefonódnak, éppen egy szingli párkereső akad össze egy ‘újrahasznosítottal’. Olyannal, aki szakított, akivel szakítottak, elvált vagy megözvegyült, és most újra társat keres. Gyerekkel.

photo-1467321309980-a57856cd25f7