Rohanó világunkkal legtöbbünk igyekszik lépést tartani, azonban ez nem mindig megy olyan könnyen. A társadalmi elvárások, az iskolai, munkahelyi követelmények, a családi, baráti vagy párkapcsolatok sokszor állítanak elénk akadályokat, amire gyakran idegeskedéssel, szorongással reagálunk. Nincs olyan ember, aki ne ismerné azt az érzést, hogy milyen feszültnek lenni, milyen „stresszelni”, akár egy hétköznapi helyzetben is.

7inv-0bcyzs-camila-cordeiro

Létezik-e „jó” stressz?

A stressz fogalma eredetileg a statikából ered, s azt jelöli, hogy az anyag szerkezete hogyan reagál terhelésekre. Innen került átemelésre, és vált orvosi szakkifejezéssé, ami alatt a szervezetnek a külső és belső ingerekre adott nem specifikus válaszát értjük. Leírása Selye János osztrák-magyar belgyógyász, vegyész nevéhez fűződik. Manapság jelentése némileg módosult; folyamatosan fennálló feszültséget, idegességet értünk alatta, amelyet a szervezetből egy vagy több tartós, negatív hatású inger vált ki.

Selye János megkülönböztetett hasznos, azaz „jó” (eu)stresszt, és káros, „rossz” azaz (di)stresszt. A pozitív stressz serkentőleg hathat ránk, védelmez, rejtett tartalékokat hívhat elő, kellemes érzéssel tölt el, mint pl. egy örömteli várakozás, vagy egy kellemes meglepetés, vizsgaszituáció. A distressz viszont kellemetlen érzésekkel jár, szorongást, félelmet, rossz közérzetet vált ki.

Ne vegye a szívére!

A hosszabb időn át jelen lévő stressz lelki, valamint testi, illetve pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezethet. Gyengíti az ellenálló-képességet, az immunrendszert. Leggyakrabban állandósuló szorongás, pánik-zavar, depressziós kórképek, alvászavar, gyomor-bélrendszeri megbetegedések, mozgásszervi-, és ízületi panaszok, magasvérnyomás-betegség, légzőszervi problémák képében jelentkezik. Gondoljunk csak arra, mennyire kifejező, mennyire beszédes a magyar nyelv! Nehéz helyzetben az emberek gyakran mondogatják: „ezt nem tudom megemészteni”, „ezt nem tudom lenyelni”, „összeroskadok ennyi súly alatt”, „megfulladok a sok gondtól”.

Stresszelni vagy nem stresszelni: az itt a kérdés!

Nem lehet nem stresszelni. Átszövi életünket. Van olyan formája, ami nagyszámú embertömeget érint, – mint pl. háborúk, természeti katasztrófák, vagy akár a forgalmi dugók. Más típusba tartoznak az egyén életében bekövetkező nagyobb változások: továbbtanulás, költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség. Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta szorongás is ismert. Mindennapi stresszforrást jelenthet még a magány érzése, egy rossz főnök, az időhiány. Fizikai stressz a fájdalom, a nagy hideg vagy meleg, az éhezés, szomjazás. Bizonyos típusú emberekről úgy tűnhet, sosem szoronganak, nem stresszelnek. Ez sok esetben személyiségzavar, vagy más pszichiátriai kórkép meglétét jelezheti.

A segítség bennünk van!

Minden ember más, és így abban is különbözünk, hogy egy bizonyos helyzetre hogyan reagálunk, az mennyire visel meg bennünket, tehát, hogy milyen az alkalmazkodóképességünk. Az ún. stressz-diatézis modell szerint a megterhelő helyzetekre adott válaszreakció kialakulását az is befolyásolja, hogy az azt átélő egyén milyen veleszületett és/vagy szerzett érzékenységgel, sérülékenységgel rendelkezik. Ha a megküzdési stratégiáink jók, akkor az akadályokat könnyebben tudjuk venni, kevesebb és rövidebb ideig tesszük ki magunkat a káros szorongásnak, csökkentve ezzel a betegségek kialakulásának lehetőségét is. Bizonyos módszerek tudatos alkalmazásával oldhatjuk a bennünk felgyülemlett feszültséget, pl. relaxációval, autogén tréninggel, mindfulness technikával, légzésgyakorlatokkal. A családi, baráti kapcsolatok ápolása és a rendszeres sport is szorongásűző hatású. Sokszor az is elég lehet, ha feltesszük magunknak a kérdést, megéri-e bosszankodni az adott helyzetben, pl. ha türelmetlenek vagyunk sorban állás közben, változik-e érdemben bármi, ha zsörtölődünk? Amennyiben a felsorolt módok alkalmazása nem segít, vagy úgy érzi, egyedül már nem tud megbirkózni a szorongásával, pánik-rosszullétek gyötrik, kilátástalannak látja a helyzetét, vagy depressziósnak érzi magát, forduljon bizalommal szakemberhez, aki pszichoterápia alkalmazásával, vagy szükség esetén kiegészítő gyógyszeres terápiával tud segíteni.

Dr. Fridél Mária

fridel_maria_fotoPszichiáter szakorvos és családterapeuta végzettséggel rendelkezik, ezen túl viselkedés- és kognitív pszichoterapeuta jelölt.
Az egyetem befejezése óta a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Pszichiátriai osztályán dolgozik, ahol az elmúlt években a pszichiátriai betegséggel küzdő emberekkel történő közös munka során széles körű szakmai tapasztalatra tett szert.
Úgy gondolja, hogy orvosként nem csak a lélek bántalmainak a gyógyítása, hanem egyes esetekben a tünetek hátterében megbújó testi betegségek gyanújának felismerése is a feladata.
Magánrendelésén a diagnózisalkotást követően mind gyógyszeres terápiával, mind pszichoterápiás szemléletű betegvezetéssel tud a hangulati és szorongásos zavarokkal, fóbiával, kényszeres tünetekkel, alvászavarral küzdők számára segítséget nyújtani.

Honlapja: https://www.drfridelmaria.hu/kapcsolat/