Egy korábbi cikkünkben körbejártuk a pszichopátiás személyiség jellemzőit, működésmódjait, és kialakulásának feltételezett okait, melyek akár számos kérdést vethetnek fel büntethetőséggel, moralitással, tetteik értékelésével kapcsolatban.

Jelen cikkünkben egy, a témához kapcsolódó, gyakran felmerülő fogalmi zavar tisztázására teszünk kísérletet: mi a különbség – ha van – pszichopátia és szociopátia között? Hol kerülhet képbe az antiszociális személyiségzavar (a továbbiakban ASPD) fogalma, mely – a fentiekkel ellentétben –a pszichológia és pszichiátria által használt, a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvében (DSM) szerepel és gyakran szintén a fenti zavarok szinonimájaként használják?

axzc9pew07w-dmitry-ermakov

Alapvetően két – noha csak részben – eltérő álláspont létezik pszichopátia és szociopátia kapcsolatáról. A kutatók egy tábora szerint a kettő közötti különbség mindenekelőtt a zavar kialakulása mögött álló, feltételezett tényezőkben jelenik meg. Ekként Lykkens (1995) kiemeli, hogy

a szociopátia gyakran környezeti tényezők eredményeként alakul ki (ilyen lehet pl. gyermekkori fizikai vagy érzelmi bántalmazás, egyéb trauma, vagy a részben ezek következményeként is előforduló „rossz” társasághoz való csatlakozás), tehát elsősorban a nem megfelelő szocializációból fakad.

Ezzel szemben a pszichopátia hátterében (ahogy láttuk az előző tanulmányban is), sokszor biológiailag adott, akár veleszületett faktorok állnak (ez persze nem jelenti, hogy környezeti tényezők – pl. egy gyermekkori trauma – nem játszik ugyanúgy szerepet a kialakulásában; Grohol, 2015).

Ugyanakkor, az eredetükön túl, további fontos különbségek is fennállnak a két zavar között. Míg a szociopátiával ill. pszichopátiával jellemezhető személyek számos ponton mutatnak hasonlóságokat pl. a diagnosztizálást segítő Psychopathy Checklisten (PCL-R, Hare és mtsai, 1990; ilyen lehet mások biztonságának és jogainak semmibevétele vagy a csalásra és a manipulációra való hajlam), a pszichopatákkal ellentétben, a szociopaták átélhetnek bűntudatot vagy megbánást a tetteik miatt, még ha ez gyakran csak a szorosabb családi- vagy csoport (pl. banda) kapcsolataikra szorítkozik is (Perez, 2012). Ezen felül, a szociopaták viselkedése általában sokkal impulzívabb, nem annyira kiszámított, és hidegen megtervezett, mint a pszichopatáké, emiatt a róluk kialakított benyomás is gyakran ellentéte a pszichopatákra olykor jellemző megnyerő, elbűvölő képnek (Grohol, 2015).

ywinxfs2utg-redd-angelo

A szociopaták ritkán képesek hosszútávon megtartani egy munkát, vagy fenntartani egy látszólag jól működő kapcsolatot – az ő viselkedésükben sokkal jobban átüt a személyiségük zavara (hasonlítsuk össze gondolatban Anthony Hopkins Hannibal Lecterét Heath Ledger Jokerével!).

Ami tehát mindkét zavar megjelenésében közös – és itt jön képbe a diagnosztikai kategóriaként kezelt antiszociális személyiségzavar – az az antiszociális viselkedés.

A DSM-V (2013) meghatározása szerint ASPD-ről beszélhetünk, ha a 3 vagy több jellemző fennáll a következőkből: a törvények rendszeres áthágása; csalási hajlam és ismétlődő hazudozás; impulzivitás és az előrelátás hiánya; ismétlődő ingerlékenység és agresszivitás; saját és/vagy mások biztonságának semmibevétele; felelőtlenség a pénzügyek és a munkavégzés terén; lelkifurdalás és bűntudat hiánya.

Ha tehát egy megfelelően, és objektíven diagnosztizálható zavarról akarunk beszélni, akkor a pszichológia és a pszichiátria által elfogadott antiszociális személyiségzavarról (ld. viselkedésről) beszélhetünk. Azonban a kérdés, hogy e viselkedéses jegyek mögött áll-e és ha igen, milyen jellegű problémás személyiségműködés (pl. pszichopátia vagy szociopátia), az már más jellegű és jóval nehezebben megragadható megközelítésmódot és vizsgálódást igényel.

Teleki Szidalisz és Horváth Roland

Irodalomjegyzék
Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition (2013). American Psychiatric Association.
Grohol, J. M. (2015). Differences Between a Psychopath vs Sociopath. Letöltve 2016. 12. 04. https://psychcentral.com/blog/archives/2015/02/12/differences-between-a-psychopath-vs-sociopath/
Hare, R. D., Harpur, T. J., Hakstian, A. R., Forth, A. E., Hart, S. D., Newman, J. P. (1990). The Revised Psychopathy Checklist: Reliability and Factor Structure. Psychological Assessment: A Journal of Consulting and Clinical Psychology, 2(3),338-341.
Lykken, D. T.(1995). The antisocial personalities. Hillsdale, Lawrence Erlbaum Associates, Inc .
Perez, P. R. (2012). The etiology of psychopathy: A neuropsychological perspective. Aggression and Violent Behavior, 17, 519–522.