Alig egy hét van még hátra karácsonyig, így már javában folynak a céges karácsonyi rendezvények, amelynek során a munkáltatók az adott év eredményességétől függően, ki-ki a saját pénztárcája szerint, karácsonyi rendezvényt szervez munkavállalóinak, hogy méltó módon és ünnepélyesen értékelhesse, illetve zárhassa le az éves közös munkát.

Főleg a nagyobb multinacionális cégek kerítenek nagyobb feneket annak, hogy több fogásos vacsorával, élő zenével, meglepetés vendégekkel lássák vendégül munkavállalóikat, amely egyébként a munkavállalói közösség összekovácsolására is kitűnő alkalom lehet.

en6_2u8pcrc-yuanbin-du1

Habár ezek a céges rendezvények a jó hangulatról, a vidámságról és a kötetlenségről szólnak, munkavállalóként azt azonban sose szabad elfelejtenünk, hogy a munkáltató által szervezett karácsonyi partin nem magánemberként, hanem munkavállalóként veszünk részt. Elképzelhető, hogy a munkáltató elő is írja a kötelező részvételt, azonban ennek hiányában is, a munkáltatói meghívás elfogadásával vitathatatlan, hogy a munkáltató által szervezett ünnepi buli a munkaviszonnyal összefüggésben áll, így a részvételnek és az ott történt eseményeknek akár munkajogi következményei is lehetnek.

Mennyi alkoholt ihatunk?

A munkáltatók többségénél, hacsak nem bor-vagy pálinkaszakértő munkakörről van szó, a zéró tolerancia elve érvényesül, azaz alkohol fogyasztása munkaidőben és a munkahelyen tilos. A karácsonyi vacsorán azonban maga a munkáltató kínálja munkavállalóinak a különféle alkoholos italokat, így erre a rövid átmeneti időre a munkáltató ugyan alkoholfogyasztásra nem utasít, de annak munkajogi szankciók nélküli lehetőségét megadja. Nagy általánosságban pedig kijelenthetjük, hogy az alkohol fogyasztással indul meg a munkavállalóként, de munkáltatóként sem kívánt események sora…

Miről fecseghetünk az este során?

Az alkohol jól ismert hatásaként felszabadulunk, és az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan egyre kevesebb önfegyelemmel beszélgetünk és cselekszünk.

images

Így előfordulhat, hogy főnökünkre, munkatársainkra, vagy a cégre olyan észrevételeket és megjegyzéseket teszünk, amelyet józan fejjel egyébként nem tennénk. Esetleg szóvá tesszük a meg nem kapott fizetésemelést, vagy a más kolléga által elnyert előléptetésről pletykálunk.  Netalán a cég projektjeiről, üzleti titoknak minősülő információkról is fecsegünk, aminek különösen akkor van jelentősége, ha nemcsak a cég alkalmazottai, hanem rajtuk kívül álló meghívottak is vannak. Ezért

a céges vacsorán figyelemmel kell lennünk arra az általános munkajogi magatartás követelményre, hogy ne nyilvánítsunk olyan véleményt, amely a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.[1]

A Munka Törvénykönyve a munkaidőn kívül is megköveteli a munkavállalótól, hogy ne tanúsítson olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. E körben különösen értékelni kell a munkavállaló munkakörének jellegét, és a munkáltató szervezetében elfoglalt helyét.[2] Az üzleti titkot a karácsonyi ünneplés hevében sem fecseghetjük ki.[3]

Mi van akkor, ha kárt okozunk, vagy baleset következik be?

Ha a hangulat már a tetőfokára hágott, nem kizárt, hogy a szórakozás hevében összetörünk valamit, vagy megbotlunk a táncparketten, és személyi sérülést szenvedünk. Ha az anyagi kár nem a munkáltató tulajdonában következik be, hanem például az étterem berendezési tárgyaiban, eszközeiben, vagy a kiszolgáló személyzet tagjának okozunk sérülést, a felelősséget a polgári jog és nem a munkajog határozza meg. E szerint

a károsult felé a munkáltató áll helyt, aki a munkavállalóval szemben a munkajog szabályai szerint érvényesítheti kárát.[4] Ha a munkáltató a karácsonyi bulit a munkahelyen szervezi, és ott okozunk kárt, akkor a kárért a munkajog szabályai szerint tartozunk felelősséggel, azaz felelősségünk fennáll, ha nem úgy jártunk el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.[5]

A karácsonyi bulin baleset is előfordulhat, különösen akkor, ha valamilyen különleges helyen, például medencés étteremben kerül sor a rendezvényre. Mivel a munkáltató által szervezett céges rendezvény az esetek többségében összefüggésben áll a munkaviszonnyal, ezért a munkáltató akkor mentesülhet a kárfelelősség alól, ha a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem is volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A felelősség alóli mentesülés további esete, ha a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.[6]

Elképzelhető olyan eset, hogy a munkáltató kárfelelőssége a munkaviszonnyal való összefüggés hiányában nem állapítható meg, mivel a munkáltató a karácsonyi vacsorát munkaidőn és munkahelyen kívül szervezte, és az azon való részvételt nem tette kötelezővé. Ilyen esetben a munkáltató helyett a tényleges károkozóval szemben érvényesíthetünk kárigényt a polgári jog szabályai szerint.

Személyes jó tanács

Általánosságban azt javaslom a céges karácsonyi vacsorára készülő munkavállalóknak, hogy kövessék a mértéktartás elvét, hiszen a túlzott alkoholfogyasztás, az ebből következő botrányos, vagy üzleti titkokat illetékteleneknek kifecsegő magatartás, továbbá a munkavállalónak felróható károkozás akár munkaviszonyukba is kerülhet, ugyanis a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget szándékos vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő magatartás azonnali hatályú felmondást is megalapozhat.[7]

Dr. Jónás Tünde

Munkajogi ügyvéd. Jogi diplomáját 2010-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. Egyetemi évei alatt fokozott érdeklődéssel fordult a munkajog iránt, évfolyam-és szakdolgozatát is munkajogi témában írta. A diploma megszerzését követően ügyvédjelöltként dolgozott, amely során elsődlegesen munkajogi ügyekkel foglalkozott, egy év kivételével, amely alatt általános polgári jogi gyakorlatot is szerzett. 2012-ben elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara által szervezett munkajogi szakjogász képzést. Az ügyvédi szakvizsgák teljesítését követően 2014. októbere óta egyéni ügyvédként dolgozik, amely során elsősorban munkajogi ügyekkel foglalkozik.

[1] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 8. § (3) bekezdés

[2] Mt. 8. § (2) bekezdés

[3] Mt. 8. § (4) bekezdés

[4] a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:540. § (1) bekezdés

[5] Mt. 179. § (1) bekezdés

[6] Mt. 166. § (1)-(2) bekezdés

[7] Mt. 78. § (1) bekezdés