Mivel a Facebook alapvetően egy közösségi oldal, nem csak saját önképünkre, önértékelésünkre van hatással, hanem személyes kapcsolatainkra is.

A világon több, mint egymilliárd ember rendelkezik Facebook profillal, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember regisztrált felhasználó. Ez a hatalmas szám pedig napról napra nő, így aztán a fent lévő ismerőseink megtalálása is igen könnyű dolog, illetve a felhasználók könnyűszerrel tehetnek szert több száz vagy akár ezer ismerősre is. Valójában azonban hány ismerőssel rendelkezhet valaki?

facebook-695108_960_720

Robin Dunbar szociális agy teóriája szerint az ismerőseink száma olyan összefüggő számcsoportokat jelölnek, amivel a társas kapcsolataink leírhatóak.

Eszerint a legnagyobb csoportba 500-1500 ember tartozik, őket csak látásból, vagy névről ismerjük. A következő csoport az a 100-200 ember, akikről valamennyivel több információnk van, azonban velük is inkább csak társas eseményeken érintkezünk. Ennél szűkebb csoport az a nagyjából 50 fős, nagyobb baráti társaságnak nevezhető halmaz, akikkel szívesen és gyakrabban találkozunk, de akikkel még mindig nem osztunk meg igazán személyes információkat magunkról. Nagyjából 15 ember tartozik a bizalmas barátaink csoportjába, és mindössze 5 emberrel vagyunk képesek igazán szoros baráti kapcsolatot kialakítani.

Az evolúciós bizonyítékokra épített elmélet szerint a csoportok nagysága viszonylag állandó, azonban a tagság összetétele változhat, és előfordul, hogy egy-egy ismerős másik csoportba lép át.

Mivel a Facebook engedi, hogy akár mind az 1500 embert, akivel valaha is találkoztunk, felvegyük ismerősnek, és voltaképpen egy közös, virtuális térben legyünk velük, a szociális agy teóriájában fogalmazott csoportok közti ugrást gyorsabban és egyszerűbben elérhetjük, illetve egy-egy likeolással, hozzászólással indukálhatjuk is. Ha a legtávolabbi csoportba tartozó ember, akit mondjuk, csak névről ismerünk, a posztjai és megosztásai alapján hasonló érdeklődési körrel rendelkezik, könnyen „szintet léphet”, és akár a nagyobb baráti társaságnak nevezett halmazba is gyorsabban bekerülhet, mint a virtuális tér nélküli, igazi valóságban.

facebook

Ugyanakkor posztjaink tartalmával felelősségteljesen kell bánni, hiszen nem mindegy, hogy mit, mikor és milyen időközönként osztunk meg a közösségi oldalon. A túl intim információk gyakori világgá kürtölésével könnyen megfoszthatjuk közeli barátainkat bizalmi szerepüktől, ami hosszú távon elmagányosodáshoz vezethet.

Facebookon tanúsított magatartásunk nem csak a baráti, de romantikus kapcsolatainkra is komoly befolyással lehet. Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, ahogy a párkapcsolati féltékenység egy-egy posztunk, vagy reakciónk nyomán üti fel a fejét. Ha egy kép alatt a like az elismerés mértékegysége, akkor jelenlegi párunkban felmerülhet a kérdés, hogy miért „udvarlunk” a volt kedvesünknek, van-e hátsó szándék abban, ha tartjuk a kapcsolatot a volt társunkkal, vagy miért kísérjük figyelemmel az exeink megosztásait. Természetesen a féltékenység Facebook nélkül is megjelenhet, azonban egy olyan térben, ahol minden a szemünk előtt zajlik, sok helyzetet találhatunk félreérthetőnek.

facebook-box-1334045_960_720

Részben túl sok információt kapunk, részben túl keveset, hiszen az egyik fél által megosztott képekből vagy tartalmakból a teljes kontextus nem derül ki, a hiányzó információkat spekulációinkkal próbáljuk pótolni. Ennek kapcsán érdemes kitérni arra a kérdésre is, hogy mennyire szerencsés, amikor szakítás után a két fél egymás ismerőse marad. Mivel általában az elválás után a Facebook az egyetlen felület, ahonnan bármit is megtudhatunk a másikról, mindenképpen fontos szerepet tölt be az oldal a kapcsolat elvesztésének feldolgozásában.  Ha például egy szakítást követően az egyik fél azt látja, ahogy volt párja a barátaival mulatja az időt, olyan érzést kelthet, miszerint a volt kedvese önfeledten, miközben ő kifejezetten mélyen éli meg az elválást. Pedig a bulizásról feltöltött képek sok esetben nem a boldogságot demonstrálják, sokkal inkább a dacát a helyzettel, és az elfogadás képtelenségét.

Marshall 2012-ben végzett kutatása kimutatta, hogy a szakítást követően Facebook barátként megmaradni részben előnyös lehet, ugyanis a másik fél iránt táplált szexuális vágy és vágyódás kevesebb, ugyanakkor a személyes belső növekedés, a gyógyulás folyamata és a múltból való továbblépés akadályokba ütközik.

Loibl Hajnalka

Honlapja: https://lelkikoto.blog.hu/