„Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások.” Konfuciusz

Kerültél már kellemetlen helyzetbe külföldi utazásaid vagy munkád során? Rácsodálkoztál esetleg itthon külföldiek viselkedésére? Esetleg barátiasan szólítottak meg, amikor hivatalos megszólítást vártál vagy a megszokottól eltérően köszöntöttek? Érezted már úgy, hogy nem veszik figyelembe személyes teredet, vagy épp ellenkezőleg, szokatlanul távolságtartóak veled szemben?

Manapság gyakran találkozunk vagy dolgozunk együtt más nemzetiségű, kultúrájú és vallású emberekkel, akár saját országunkban, akár utazásaink, esetleg külföldi munka vagy önkéntesség során. Ilyen esetekben gyakran kerülünk olyan helyzetbe, ami érthetetlen számunkra és konfrontálódhatunk másokkal.

Milyen okok állnak a konfrontáció hátterében?

Személyiségünk kialakulását számos tényező befolyásolja. Ezek közé sorolható a kultúra is, amelyben felnövünk, amelyben élünk. A kultúra egy emberi csoport életmódjának összessége, beleértve mindazt, amit a csoport tagjai gondolnak, mondanak vagy cselekednek. Ezek a gyermekkorban, kulturális alapon elsajátított gondolkodási és cselekvési minták beíródnak az idegrendszerünkbe egy számítógépes programhoz hasonlóan. Ez a mentális program jelentős pszichológiai korlátot képez későbbi életünk során, amikor más kultúrájú emberekkel kerülünk kapcsolatba. Amikor saját értékrendünk alapján értékeljük a másik személy viselkedését, működésbe lépnek előítéleteink azzal szemben, aki más értékeket oszt. Ahelyett, hogy rájönnénk, hogy a félreértés amiatt van, hogy kommunikációnk különböző szabályokon alapul, azt hisszük, hogy a probléma a másik személy maga.

De mit tegyünk, ha ellentétbe kerülünk másokkal kulturális különbségeink miatt?

Kultúrák közötti kommunikációs képességeink kialakításával és gyakorlásával fejleszthetjük azon tulajdonságainkat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy tudatosan elfogadjuk a kultúrák közötti különbségeket és hatékonyan kommunikáljunk más kultúrájú emberekkel. Ilyen tulajdonságok elsősorban a nyitottság, a tolerancia, az elfogadás, az alkalmazkodás képessége.

Hogyan vigyük át a gyakorlatba interkulturális kommunikációs képességeinket?

Legyünk kíváncsiak. Külföldi utazások előtt tájékozódjunk az adott országról, annak kultúrájáról. Figyeljünk a megszólításokra, udvariassági formákra, címzésekre. Különösen fontos lehet a köszöntés, hiszen kultúrától függően számos módja lehet, például kézfogás a nyugati kultúrákban, meghajlás egyes ázsiai országokban, ölelés Amerikában vagy akár az orrok összeérintése Új-Zélandon. Járjunk utána van-e bármilyen tabu téma, amelyről nem illik vagy nem szabad beszélni. Fontos lehet megismernünk a vendéglátási és ajándékozási szokásokat. Jelentős eltérés lehet a non-verbális kommunikációban, például az elfogadott testtartásban, hanghordozásban, érintésben, tekintet irányultságában. Fontos ismerni az idő fogalmát, hiszen késni például Németországban tiszteletlenség jele lehet, míg Indiában viszont pontosan érkezni az. Szabaduljunk meg előítéleteinktől, és mielőtt ítélkeznénk idegen viselkedésekről, járjunk utána, mert lehetséges, hogy amit mi furcsának találunk, az a másik kultúrájában teljesen megszokott és elfogadott.

Mindig fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy emberek vagyunk mind, de szokásaink, elvárásaink, viselkedésünk a kultúránk által meghatározott és különbözhet. Minél tudatosabbak vagyunk interkulturális szempontból, annál könnyebben megy majd a kulturális különbségekből adódó helyzetek, problémák áthidalása. A nyitott, toleráns, kíváncsi, érdeklődő hozzáállás pedig nemcsak az interkulturális siker alapvető eleme, de saját személyiségfejlődésünké is.

Ilyés Ilona Ilma

Jogot és nemzetközi kapcsolatokat tanult Kolozsváron és Budapesten. Több mint öt éves szakmai tapasztalattal rendelkezik oktatás szervezőként egy nemzetközi egyetemen, illetve egy nemzetközi szervezetnél. Gyermekkora óta lelkesen érdeklik más kultúrák. Évek óta dolgozik együtt napi szinten olyan emberekkel a világ minden részéről, akik különböző kultúrájúak és vallásúak. Ez motiválta, hogy több tanfolyamot is elvégezzen a kultúrák közötti kommunikáció témájában, és interkulturális trénerként képezze magát. Ezen érdeklődési körével szoros összefüggésben folyamatosan tanul nyelveket. Angolul, franciául, románul és németül beszél, de emellett tanult arabot és spanyolt is. Szabadidejében selyemsálakat fest, melyekhez sokszor választ motívumokat különböző kultúrákból.