Az élethosszig tartó tanulás mára már a 21. század dolgozó emberének mottójává vált, mégis elmondható, hogy sokkal nagyobb lelkesedéssel ülünk le ismételten a tankönyv mellé, ha nemcsak szellemi, de anyagi motivációval is kecsegtetnek a jövőbeli sikereink.

A közszolgálati hivatást választó, felsőfokú végzettséggel rendelkező, nem vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőnek kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát, 3 éven belül pedig közigazgatási szakvizsgát kell tennie. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) e határidők elmulasztását komoly szankcióval sújtja. A közigazgatási szakvizsga esetében megakasztja a közszolgálati tisztviselő előmenetelét, vagyis az érintett nem sorolható magasabb fizetési fokozatba, nem nőhet az illetménye egészen addig, amíg a számára előírt vizsgakötelezettséget nem teljesíti. A közigazgatási alapvizsga tekintetében a törvény még ennél is szigorúbb, ugyanis, aki az erre előírt határidőt követően sem teszi le az alapvizsgáját, annak a jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik[1].

Izgalmas kérdés ugyanakkor az is, hogy mi történik, ha a dolog inverze áll fenn, vagyis ha a közszolgálati tisztviselő kiváltképp szorgalmas vagy csak épp le akarja tudni a kötelezőt és határidő előtt teljesíti a vizsgakövetelményt? Eredményez-e változást a vizsga sikeres abszolválása a közszolgálati tisztviselő illetményében vagy meg kell várni a következő besorolási fokozat eléréséhez szükséges időt is?

A kérdés megválaszolásához külön kell választanunk a közigazgatási alapvizsgát a közigazgatási szakvizsgától.

A közigazgatási alapvizsga határidő előtti letétele akkor jár automatikusan illetmény-növekedéssel, ha az érintett tisztviselő gyakornok besorolásban van[2]. Erre akkor kerülhet sor, ha kevesebb, mint egy éves munkatapasztalattal rendelkezik. A törvény értelmében neki a fogalmazó, vagyis a következő besorolási fokozat eléréséhez 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát szükséges tennie[3]. Ez a követelmény egy olyan jogszabály által előírt feltétel, amely teljesülése esetén a tisztviselőt az előmeneteli szabályok szerinti magasabb besorolási fokozatba (azaz jelen esetben fogalmazóba) kell előresorolni, méghozzá a vizsga teljesítésének napjától[4].

A közigazgatási szakvizsga esetében elsőként azt szükséges vizsgálnunk, hogy az érintett pályakezdő közszolgálati tisztviselőnek minősül-e. Aki az iskolai végzettségének megszerzését követő egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít, az a Kttv. alkalmazása szempontjából pályakezdőnek számít. Fontos azonban, hogy ennek a feltételnek a besorolás alapjául szolgáló végzettség tekintetében kell fennállnia. Tehát, példának okáért, ha 2016. augusztus 1-i kinevezése során a tisztviselő rendelkezik egy 2014-ben szerzett igazgatásszervező és egy 2016-ban szerzett jogász végzettséggel, de a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerinti besorolása az igazgatásszervező alapszakos diplomája alapján történik, akkor a tisztviselő nem minősül pályakezdőnek, hiszen ezen végzettségének megszerzése óta az egy év már eltelt.

A hatályos jogszabály értelmében a pályakezdőként kinevezett közszolgálati tisztviselőnek tanácsos besorolási fokozatba sorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie[5]. Ez az előírás szintén jogszabályi feltételnek minősül, vagyis teljesülése esetén a közszolgálati tisztviselő automatikusan, a vizsga teljesítésének napjától eggyel magasabb besorolási fokozatba kerül[6]. Mivel – ahogy fentebb írtuk – a közigazgatási szakvizsga határideje a kinevezéstől számított 3 év, pályakezdőként kinevezett közszolgaként valóban érdemes lehet a kiírt határidő előtt nekiveselkedni a vizsgakövetelmények teljesítésének, feltéve, hogy már túlestünk a közigazgatási alapvizsgán (vagy mentesültünk alóla) és minimum két éves közigazgatási gyakorlattal bírunk[7].

Összegezve az eddigieket, a határidő előtti közigazgatási alapvizsga letétel gyakornok besorolási fokozatban lévő, a közigazgatási szakvizsga abszolválása pedig pályakezdő közszolgálati tisztviselő számára kecsegtethet a pénztárca vastagodásának gondolatával, minden egyéb esetben ki kell várni a jogszabály által előírt előmeneteli időt is a létrán való feljebb lépéshez.

Dr. Rédl Petra

Jogász-politológus. Politológus alapdiplomáját 2010-ben szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, majd 2012-ben ugyanitt közpolitika szakirányon mesterképzéses diplomát szerzett. Jogi tanulmányokat 2009-től a Pázmány Péter Jog-és Államtudományi karán folytatott, ahol 2014-ben diplomázott. Az egyetemi éveiben kiemelt érdeklődéssel fordult a munkajog felé, azon belül is a foglalkoztatáspolitika dilemmái ragadták meg leginkább. Dolgozata a XXXII. OTDK kollektív munkajogi szekciójában 3. helyezést ért el. A szerző jelenleg a Miniszterelnökség Humánpolitikai Főosztályának munkajogásza.

[1] Kttv. 118. § (3) és (5) bek., 122. § (1)-(2) bek.

[2] Kttv. 1. Melléklet

[3] Kttv. 118. § (3) bek.

[4] Kttv. 118. § (1) bek. b) pontja, Kttv. 120. (1) bek.

[5] Kttv. 118. § (7) bek.

[6] Kttv. 118. § (1) bek. b) pontja, Kttv. 120. (1) bek.

[7] Kttv. 118. § (8) bek.