Pár nappal ezelőtt a magyar sajtóban olvashattuk, hogy megkezdődött annak a szülőpárnak a bírósági pere, akiknek a másfél éves kislánya tavaly tavasszal éhen halt. Az anya az igazságügyi szakértői vélemény szerint Munchausen by proxy, azaz helyettesítő Münchhausen szindrómában szenved.

Tekintsük át, mit érdemes tudni erről a kórképről.


Münchhausen báró meséi

Az alap kórkép, a Münchhausen szindróma Münchhausen báró német katonatiszt nevével forr össze, aki a nagyotmondásáról és lódításairól vált híressé. Szerette valószínűtlen történetekkel szórakoztatni társaságát, amely kalandok lejegyzéséből  született meg „A Münchhausen báró csodálatos utazásai és kalandjai” című gyűjtemény.

A szindróma leírója Richard Asher brit pszichológus volt, aki 1951-ben publikált egy cikket, amely három, pszichológiai zavarban szenvedő páciens kóresetét mutatta be. Ezek a betegek, akárcsak a tünetegyüttes névadója, kitalált betegségeikkel jártak orvostól orvosig, panaszolva tüneteiket, kitéve magukat akár komoly fájdalommal vagy kellemetlenséggel járó vizsgálatoknak is, amelyek hátterében testi betegséget nem tudtak kimutatni.

A manipuláció mesterei

A Münchhausen szindrómások hihető előadásmódjukkal, tüneteik részletes ecsetelésével szeretnének az orvosi figyelem középpontjába kerülni, és gondoskodást kivívni maguknak.

Fontos, hogy ne keverjük össze a Münchhausen szindrómában szenvedőket a hipochonderekkel és a szimulálókkal. Utóbbi esetben valamilyen tudatos előnyszerzés (pl. anyagi nyereség, munkakerülés) a fő motivációs eleme annak, hogy betegnek tettessék magukat. A hipochonder ember valóban betegnek hiszi magát, míg a Münchhausen kórban szenvedő tisztában van azzal, hogy nem beteg, de szeretne azzá válni, illetve ezt a benyomást kelteni. Gyakori, hogy manipulálják a laboreredményeket, vagy a lázmérés eredményét. Van, hogy vért kevernek vizeletükbe, hogy vesebetegség, húgyúti fertőzés látszatát keltsék. Indokolatlan gyógyszerek fogyasztása is előfordul a tünetek előidézésének reményében. A kültakaró károsításától, sebek ejtésétől sem riadnak vissza. Az orvosi kifejezéseket, szakszavakat jól ismerik, és megfelelően használják is. A „vágyott” betegséggel kapcsolatban jól felkészültek, tájékozottak.

Felismerése nem könnyű feladat

A zavar kialakulásában gyermekkori trauma, hosszú ápolást igénylő súlyos betegség, önértékelési zavarok, szeretethiány, csökkent megküzdőképesség, fokozott stressz is közrejátszhat. Az orvosokkal, egészségügyben dolgozókkal szembeni bizalomvesztés is felmerül, mint háttértényező.

Felismerése sokszor jelent nehézséget még a szakavatott szemek számára is. Jellemző ezekre a betegekre, hogy orvostól orvoshoz, kórházból kórházba járnak, akár másik városba is elmennek a törődésért, figyelemért. Szembeötlő lehet tehát a hosszú kórelőzmény, a szerteágazó panaszok, az időszakos tünetváltás, a megjárt orvosok, intézmények száma, esetleg a sokféle műtéti beavatkozás nyoma.

Munchausen by proxy

Ritkább, mégis súlyosabb megjelenési forma az ún. „helyettesítő” vagy „átruházott” Münchhausen szindróma, vagyis a Munchausen by proxy. Ebben az esetben a beteg a védekezésre képtelen, kiszolgáltatott szeretteinek, rábízottaknak, leggyakrabban anya a gyermekének vagy gyermekeinek okoz vagy súlyosbít betegséget, sérülést, manipulálva ezzel az egészségügyben dolgozókat, felkeltendő ezzel az orvosok, illetve a környezet figyelmét, elnyerve azok szimpátiáját, törődését, elismerését.

Árulkodó jelek, tünetek

A bántalmazás módja többféle lehet; akár tettlegesség, pl. fojtogatás, szennyezett étel adása, mérgezés, de ide tartozik az elhanyagolás is. A leggyakoribb megjelenési formák a légzési nehézségek, a fogyás, hasi panaszok, görcsök, rohamok, allergiás reakciók, láz, hányás, kiütések. Sok esetben ezek az anyák külső szemlélő számára mintaszülőnek bizonyulnak, aggódóak, ami ennél a formánál is jelentősen megnehezíti a felismerést. A nővéreknek, orvosoknak legtöbbször az tűnik fel, hogy a gyermek állapota az anya jelenlétében, vagy közvetlenül azt követően romlik, és az, hogy az anya magának is túlzóan sok figyelmet követel.

Az áldozatok nagyobb részben hat éven aluliak, és a bántalmazás átlagosan 22 hónapon át tart. Egyes becslések szerint az ilyen módon bántalmazott gyerekek 10-30%-a belehal a szülő ártó tevékenységébe. Egyes kutatások szerint az esetek 61 százalékában az áldozatok testvére is érintett. Sajnos a rejtve maradt esetek száma is igen magas lehet.

Fontos kiemelni, hogy ezek az esetek a különösen súlyos gyermekbántalmazás kategóriájába sorolandók, és büntetőjogi felelősséget vonnak maguk után.

Minden esetben kezelés szükséges

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a gyermek tünetei a gondozója bántalmazásának az eredménye, elsőként el kell őt távolítani a szülő közeléből. A Münchhausen szindróma mindkét formájában a pszichológiai/pszichiátriai segítségnyújtás elengedhetetlen. Hosszútávú pszichoterápia, viselkedésterápia, vagy családterápia is eredményes lehet. Akár a bántalmazott gyermek számára is indokolt lehet pszichológiai támogatás. A terápia szükség esetén gyógyszeres kezeléssel is kiegészíthető.

Dr. Fridél Mária

fridel_maria_fotoPszichiáter szakorvos és családterapeuta végzettséggel rendelkezik, ezen túl viselkedés- és kognitív pszichoterapeuta jelölt.
Az egyetem befejezése óta a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Pszichiátriai osztályán dolgozik, ahol az elmúlt években a pszichiátriai betegséggel küzdő emberekkel történő közös munka során széles körű szakmai tapasztalatra tett szert.
Úgy gondolja, hogy orvosként nem csak a lélek bántalmainak a gyógyítása, hanem egyes esetekben a tünetek hátterében megbújó testi betegségek gyanújának felismerése is a feladata.
Magánrendelésén a diagnózisalkotást követően mind gyógyszeres terápiával, mind pszichoterápiás szemléletű betegvezetéssel tud a hangulati és szorongásos zavarokkal, fóbiával, kényszeres tünetekkel, alvászavarral küzdők számára segítséget nyújtani.

Honlapja: https://www.drfridelmaria.hu/kapcsolat/