Előfordul, hogy feldúltak vagyunk, de nem tudjuk, miért. Amikor megkérdezi valaki, mi bajunk, igazából magunk se tudunk válaszolni. Azt meg tudjuk mondani, mi, hol fáj, azt is, hogy mit csinálunk, de hogy mit érzünk, az rejtély. Ha került már hasonló szituációba, akkor valószínűleg érdekesnek találja majd az alexitímiát, amely egy napjainkban sokat vizsgált pszichológiai jelenség.

Az alexitímia szó szerint azt jelenti, hogy nincs szó az érzelemre. Alapvetően négy összetevőre bontható: a személy nehezen azonosítja és kommunikálja az érzelmeit, nehezebben tudja elkülöníteni őket a testi érzékletektől, emellett csökkent fantáziatevékenység és konkrét, módszeres, szinte már „földhöz ragadt” gondolkodás jellemzi. Nagyrészt ezek okozhatják, hogy párkapcsolatban a partner sokszor úgy érzi, alexitímiás párja érzéketlen, képtelen empatikusan fordulni felé. Valójában inkább arról van szó, hogy saját érzelmeit sem tudja szavakba önteni, így másokét sem. Illetve a fantázia hiánya miatt, nem tudja beleélni magát mások helyzetébe, ami az empátia egyik sarkalatos eleme. Kiemelendő, hogy ez a fajta, választ nélkülöző, elzárkózó dinamika a kapcsolatokban egyáltalán nem a passzív-agresszív működésmód miatt alakul ki. A személyek őszintén nem tudják megvalósítani azt az emocionális támogatást, amelyet a felháborodott partnerük elvár. Gyakran inkább a támaszt váró fél viselkedését érzik irracionálisnak, instabilnak.

Tekintve, hogy egy meglehetősen összetett jelenségről van szó, a vizsgálatok során többféle alexitímiát azonosítottak. Létezik egy úgynevezett vonástípusú, stabil formája. Az ilyen személy nemcsak felismerni és kommunikálni nem tudja az érzelmeit, de hiányzik a testi érzés is, maga az élmény, az érzelem átélése. Ez a típus biológiai jellemzőkkel is bírhat: megváltozott arányú szürke és fehérállomány, megnövekedett noradrenerg aktivitás vagy az agyféltekék közötti kommunikáció zavara is előfordulhat a kutatások szerint. A másik, állapotszerű alexitímia enyhébb. Ilyenkor az érzelem létrejön, társul hozzá az élmény, de a kommunikáció hiányt szenved. Gyakran valamilyen trauma, gyerekkori bántalmazás, szexuális abúzus nyomán alakul ki.

Mi a helyzet a sokszor említett kommunikációval?

Alexitímiás személlyel beszélgetni olykor monoton vagy frusztráló lehet. Általában nagyon logikus, tárgyilagos beszédmódjuk nélkülözi az olyan finom kifejezéseket, amelyek színesítik mondandójukat, akár azáltal, hogy háttér-információt árulnak el a személy lelkiállapotáról. Ritkán fogalmaznak meg véleményt, vagy reagálnak másokra, inkább tényszerű történéseket, a tevékenységeik részleteit szeretik megtárgyalni. A többi embernek úgy tűnhet, hogy az alexitímiások szándékosan elzárkóznak a mélyebb beszélgetésektől, pedig valójában egyszerűen csak nem értik, hogy miért akar egyáltalán valaki érzelmekről vagy képzeletbeli, megfoghatatlan dolgokról beszélgetni.

Rohanó világunkban, sokszor az érzelmeink azok, amelyekre kevesebb időt szánunk, ez az a terület, amelyet a legtöbb esetben feláldozhatónak ítélünk. Mégis életbevágóan fontos lehet, hogy képesek legyünk megfelelően azonosítani és kommunikálni őket, hiszen így tudunk a leghatékonyabban megküzdeni a stresszel, kihívást jelentő eseményekkel.

Márki Anett Neszta

Forrás

https://www.huffingtonpost.com/samantha-rodman-phd/alexithymia-does-my-partn_b_8130914.html

Levant, R. F., Hall, R. J., Williams, C. M., & Hasan, N. T. (2009). Gender differences in alexithymia. Psychology of Men & Masculinity, 10(3), 190−203.

Loas, G., Corcos, M., Stephan, P., Pellet, J., Bizouard, P., Venisse, J. L., … & Jeammet, P. (2001). Factorial structure of the 20-item Toronto Alexithymia Scale: confirmatory factorial analyses in nonclinical and clinical samples. Journal of psychosomatic research, 50(5), 255−261.

Sifneos, P. E., Apfel-Savitz, R., & Frankel, F. H. (1977). The phenomenon of ‘alexithymia’. Psychotherapy and Psychosomatics, 28(1−4), 47−57.

van der Velde, J., van Tol, M. J., Goerlich-Dobre, K. S., Gromann, P. M., Swart, M., de Haan, L., … & Aleman, A. (2014). Dissociable morphometric profiles of the affective and cognitive dimensions of alexithymia. Cortex, 54, 190−199.