A fővárosi szülőpár gyermeke 2003-ban született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel. Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett az állami kötelező vizsgálatokon és egy magán egészségügyi intézmény szülész-nőgyógyász szakorvosánál járt a várandósgondozás során. A szűrővizsgálatok során észlelt gyanús értékek (AFP, béta-hCG) ellenére nem került sor a genetikai vizsgálatra (magzatvíz-mintavétel). A másodfokú jogerős ítélet 69 millió forint egy összegű kártérítést és havi több mint 500 ezer forint járadékot ítélt meg a család számára.

A Down-szindrómáról

A Down-szindrómás magzat tipikusan három 21-es kromoszómát hordoz az egyébkénti kettő helyett, a jellegzetes tulajdonságok ebből fakadnak. A Down-szindrómás gyermekeknek értelmi fejlődése elmarad a kortársakétól, amelyhez különféle szervi elváltozások (patkóbél elzáródás, hasfal-záródási rendellenesség, agykamra tágulat, vesemedence tágulat, különböző végtag és ujj fejlődési rendellenességek) társulhatnak, a Down-szindrómás gyermekek érzelmi világa ugyanakkor igen fejlett. A Down-szindróma a leggyakoribb születési fejlődési rendellenesség. Az anyai és apai életkor növekedésével a Down-szindrómás magzat fogantatására való esély egyre növekszik, ezért erre a várandósgondozás során külön figyelni kell.

A Down-szindróma szűrése

A Down-szindróma szűrése kötelező ultrahang vizsgálatokból áll. 2014 nyara előtt az AFP szűrés is kötelező volt, de ez időközben kikerült az orvosi protokollból. Az ultrahang vizsgálatok gyanús eredményei esetében az édesanyát megfelelő tájékoztatással látják el, valamint genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra irányítják. A kromoszóma vizsgálatra a magzatvízből vesznek mintát, amelyhez az édesanya hasát meg kell szúrni. A magzatvíz mintavételnek 1%-os vetélési kockázata van, ezért annak vállalásáról az édesanya dönt. A terhesség megszakítására a 20., a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása esetén a 24. hétig van lehetőség.

Orvosi műhibák a Down-szindróma szűrése során

A Down-szindróma kialakulását az egészségügyi szolgáltató nem tudja megakadályozni, de a felismerés elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amely kártérítési felelősséget von maga után. A kötelező vizsgálatokat a megfelelő képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozónak meghatározott időpontban el kell végeznie, az eredményeket megfelelően dokumentálni kell, a kóros eredmények esetében az édesanyát tájékoztatni és genetikai vizsgálatra kell küldeni. Amennyiben ebben a több lépéses diagnosztikai sorban hiba következik be, úgy az egészségügyi szolgáltató felelősségre vonható.

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) összege

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni, fejlődési jelentősen elmarad kortársaitól és a sort még sokáig lehetne sorolni.

A bíróságok tipikusan a Down-szindrómás gyermekek szülei részére 8-10 millió forint, az idősebb testvér részére 3 millió forint nem vagyoni kártérítést (sérelemdíjat) ítélnek meg.

A vagyoni kártérítés összege

A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzációja. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei ugyanis jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb. A múltban esedékes kárt a bíróságok egy összegben, a jövőben esedékessé váló kárt havi járadék formájában kompenzálják ítéleteikben.

Jelentős újdonság a Down-szindrómás családok vagyoni kártérítését illetően, hogy a szülőket nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége megilleti. Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 10 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 30 millió forint, akkor a szülők a teljes 30 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 20 millió forintra.

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

Az 1. kép forrása: U.S National Library of Medicine honlapja, https://ghr.nlm.nih.gov/condition/down-syndrome