Az emberek többsége a szerelmük megpecsételése céljából örömmel és önfeledten mondja ki azt a bizonyos boldogító igent. Sokszor a szerelem hevében elkerüli a gondolatainkat az, hogy a házasság jogi vonzatának is utána nézzünk, hiszen amellett, hogy az esküvőt nászút, esetleg közös lakásvásárlás, családalapítás követi, létrejön a házassági vagyonközösség is, ami nem más, mint a házasság vagyonjogi vonzata.

Fontos tehát, hogy tisztában legyünk néhány alapvető fogalommal. A házastársi vagyonközösség létrejöttének értelmében a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt együtt, vagy külön-külön szereztek. A közös vagyon magába foglalja a közös vagyontárgyak terheit is, így ha a törvény eltérően nem rendelkezik, akkor a felek közösen viselik a kötelezettségből eredő tartozásokat, attól függetlenül, hogy melyik házastárs vállalta azt. Tehát abban az esetben, ha az egyik házastárs hitelt vesz fel, akkor az ebből eredő fizetési kötelezettség a másik felet is ugyan úgy terheli.

Fő szabály szerint tehát a vagyon közös, azonban a közös vagyonnak nem részei azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A Polgári Törvénykönyv értelmében a különvagyonhoz a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, illetve a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás tartozik. Például, ha a férj úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy autót, akkor az az ő különvagyonába fog tartozni, ha pedig netalántán válásra kerül sor, akkor az autó teljes egészében az övé is marad.  Ugyan ez jellemző abban az esetben is, ha már a házasságkötést követően valamelyik fél örököl egy ingatlant, részére ajándékoztak egy vagyontárgyat, vagy pedig részre ingyenes vagyoni juttatást nyújtottak.

Fontos megjegyezni azonban, hogy például egy örökölt lakás bérbeadása esetén az abból származó bevétel az közös vagyon, mivel a különvagyonnak az a haszna, ami a házassági életközösség fennállása alatt a fenntartási költségek levonása után fennmarad az közös vagyon.

Házassági vagyonjogi szerződés. Megoldás?

A házasságkötés előtt a házastársak egymás között a vagyoni viszonyokat szerződéssel is rendezhetik a házassági életközösség tartamára. Ebben a szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg azt, hogy mely vagyon kerüljön a közösbe, melyik maradjon a különvagyon része. Ezt nevezzük a házassági vagyonjogi szerződésnek. Ahhoz, hogy ez érvényes legyen közokiratba, vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Amennyiben a felek rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, abban az esetben a vagyonmegosztásnál az lesz az irányadó. A törvény általános szabályai csak ennek hiányában alkalmazhatóak.

A vagyonközösség a közös vagyon megosztása után szűnik meg. Függő helyzet alakulhat ki az életközösség megszakadása és a közös vagyon bírósági megosztása között.  Fő szabály szerint a megosztásig nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Kivételt képeznek ez alól a foglalkozáshoz szükséges tárgyak, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi munkához, és az óvintézkedések, amelyek valamilyen károsodástól óvják meg a vagyont.

A közös vagyon megosztásánál elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó, ennek hiányában a bíróság határozattal osztja meg, amely a feleket a törvényes rend szerint egyenlő arányban illeti meg.

Ágoston Fanni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves jogász szakos hallgatója. Az egyetemi évei során többször is végzett kutatómunkát a jog különböző területein, kiemelt figyelemmel fordulva a büntető és polgári jog iránt. Eddigi szakmai tapasztalatait Önkormányzati Hivatalban és a Magyar Afrika Társaságnál szerezte.

Forrás:
Polgári Törvénykönyv IV. Könyv VI.-VII. Fejezet
Családjog jegyzeteim (dr. Szeibert Orsolya tanárnő előadásai alapján)