A gyermek fejlődése során leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek. Melyek ezek?
Pszichiátria
Autizmus, a bezárt világ – Ezek lehetnek a figyelmeztető jelek
2017.09.16. • By Kundrák Villő
Hétköznapok pszichológiája
7 jel, amiből tudhatod, hogy a kapcsolatodnak van jövője
2017.09.13. • By Kundrák VillőMelyik közhely igaz, a hasonló a hasonlót vonzza vagy éppen, hogy az ellentétek vonzzák egymást? Valójában egyik sem és mégis mindkettő igaz.
Orvostudományunk fejlettségének köszönhetően mára már nem világosak a határok élet és halál között. Nem mondhatjuk ki világosan, hogy addig élek, amíg a szívem dobog. Így em könnyű választ találni arra, hogy jogunkban áll-e megfosztani magunkat életünk utolsó perceitől és a halál természetes élményétől? Szabadságunkban áll egyes embereket előbb, másokat utóbb halálba küldenünk?
Munkajog
Mit tehet, ha a munkáltató visszalépett az aláírt munkaszerződéstől?
2017.09.10. • By Kundrák VillőSokszor előfordul, hogy a felek már aláírták a munkaszerződést, a munkavállaló azonban egy későbbi időpontban áll csak munkába, mert például az a projekt, amire a munkáltató felvette a munkavállalót, csak később indul el, vagy a munkavállalónak az előző munkahelyén le kell töltenie a harminc napos felmondási időt.
A napi munkavégzés alatt általában előfordul, hogy 1-1 személyes ügyet is el kell intéznünk: telefonálni egy ismerősnek, elküldeni egy gyors e-mailt. Az is a napi rutinunk része lehet, hogy átolvassuk az aznapi híreket, felmegyünk közösségi oldalakra. Mindezt általában a munkahelyünkről, a benti számítógépünkről tesszük. Emiatt sokakban felmerül a kérdés: mit láthat a munkáltató, hogyan figyelhet meg minket?
Kóros nárcizmus vagy egészséges önbecsülés?
Hol húzódik a határ egészséges önszeretet és kóros nárcizmus között? – tehetjük fel a kérdést. Eldönthető és megmérhető-e mennyi, ami még kell, ami még egészséges tüzelőanyaga teljesítménynek, kreativitásnak, lelki egészségnek és hol lépődik át a határ a patológiás felé? Nem könnyű feladat. Hogy mit tekintünk kóros nárcizmusnak, függ az egyén életkorától, élethelyzetétől, és ahogy az első rész (ITT) bevezetőjében írtam, függ az adott társadalmi klímától is. Ki mondaná egy kétévesre, aki elragadtatottan nézi magát a tükörben, hogy „na, itt egy kis nárcisz”. Egy ilyen látvány inkább mosolyra késztet. Az ő életkorában még természetes az énközpontúság, ahogy a felfokozott önbizalom is. „Majd én felemelem!” – mondja teljes magabiztossággal a kissrác, majd büszkén pillant az anyukájára, mert fogalma sincs, hogy valójában apa emelte a vödröt, csak ő éppen nem vette észre. Ő hiszi, hogy bármire képes. Ugyanígy természetesnek vehetjük, ha a kamasz megszállottan foglalkozik a külsejével. Nála sem a személyiségfejlődés félrecsúszása, hanem életkorának jellegzetessége az önmagára irányított fokozott figyelem. Ha azonban 30 évesen még mindig központi jelentőséget tulajdonít a kinézetének, már elgondolkodunk, vajon milyen kompenzációs törekvés ez? A versengés, mások legyőzése szintén érdekes kérdés. A győzelem vágya nélkül még senki nem állt a dobogó első fokára, így önmagában az előrejutás elszánt akarása sem lehet kórjelző. Hosszú Katinka eredményeihez egészen biztosan hozzájárult egy adag egészséges nárcizmus, ahogy más nagy teljesítménynek is motorja az önmagunkba vetett erős hit.
Sokan használják, szinte beleivódott a mindennapi beszélgetésekbe a kényszeres kifejezés anélkül, hogy a legtöbben belegondolnának, mit is jelent igazából ezzel a betegséggel küzdeni – komolyságát jelzi, hogy régen a végzetes jelzővel illették. De mikortól számít valaki tényleg kényszeresnek? Mik a tünetek, mi állhat a kialakulás hátterében és milyen súlyos lefolyása lehet a zavarnak?
