Lépten-nyomon problémás gyerekeket, elkallódott fiatalokat, vagy elrontott életű felnőtteket látunk sajnos, és arra gondolunk miféle nevelésben részesülhettek? Sok esetben valóban a hiányos nevelésben gyökerezik a probléma, de hol tanulhatjuk az „elég jó szülőséget”, hisz nem iratkozhatunk be egyszerűen a „jó szülőség iskolájába”. A szülőket nem vádolni, inkább segíteni, képezni lenne érdemes, hogy a nehéz helyzetekben eredményesebben és tudatosabban neveljünk.

Hazaviszünk egy kiszolgáltatott csecsemőt, aki ránk van utalva, felelősséggel tartozunk nemcsak intellektuális képességeinek fejlesztéséért, de érzelmi intelligenciájának, önértékelésének és életben való sikerességének alakulásáért is.

A nagy kérdés, melyre sok szülő keresi a választ, hogy hogyan tudnánk gyermekünket nevelésünk által érzelmileg egészséges felnőtté, a legjobbá, legsikeresebbé, legboldogabbá formálni, amilyen Ő leginkább lehetne?

A következő sorokban a már sokak által ismert, de tapasztalataim alapján kevesebbek által alkalmazott Gordon-módszer legfőbb momentumait mutatom be.

A módszer leginkább szemléletformáló kommunikációs technika, és olyan új működésmódot eredményez, mely felvirágoztathatja az emberi kapcsolatainkat, családi életünket, és az állandó győztes-vesztes hatalmi harcok helyébe léphet. Nézzük tehát hogyan is legyünk eredményesebb szülők!

Hallgassunk értő figyelemmel!

A szülő-gyerek kapcsolat minőségét nagyban meghatározza, hogy miként hallgatjuk gyermekünk szavait. Halljuk csupán, vagy igyekszünk megérteni is, empatikusan belehelyezkedni az ő helyzetébe? Ha a gyerekünk mondanivalója felett ismételten csak elsiklunk, és nem próbáljuk megérteni a mögötte meghúzódó okokat és történéseket, esetleg kioktatjuk, kritizáljuk, vagy erkölcsi prédikációkba kezdünk, azzal leginkább azt érjük el, hogy bezárul előttünk.

Az értő figyelem alkalmazásakor teljesen félretesszük a saját válaszainkat, véleményünket, és csak a másik mondanivalóját, érzéseit próbáljuk megérteni, kibontakoztatni, arra reflektálni, és eljuttatjuk őt a saját megoldásáig vagy megnyugvásáig. Óvakodjunk attól, hogy burkoltan terelgessük afelé, amit mi jónak látunk! Csak annyit jelezzünk vissza, amilyen érzés és gondolat valóban lehetett a gyerek megnyilvánulása mögött! Ez a technika nagyban fejleszti a gyerek önállósodását, problémamegoldó készségét, lelki és érzelmi fejlődését.

A válaszunkban pontosan próbáljuk megfogalmazni gyerekünk megértett helyzetét és érzéseit. Sokszor csak arra van szüksége, hogy érezze, megérti valaki. Amikor megértenek, úgy érezzük, foglalkoznak velünk, szeretve vagyunk. A változás nem mindig történik azonnal, de az értő figyelem eszközével elindíthatunk egy belső változást, egy saját maga által talált megoldást.

Az elfogadásról

Mindenkinek joga van azt érezni, amit érez! Ne bagatellizáljuk, ha épp fél vagy dühös a gyerek! Hamarabb megküzd az érzéssel, hogyha megértésre talál. Attól, hogy megpróbáljuk megérteni és elfogadni a szubjektív érzéseit, nem kell feltétlenül egyetértenünk, és elkendőznünk meglátásunkat. Kifejezhetjük „én-üzenetek” formájában (melyről a következő részben szólok). Kevésbé segítjük a gyerek fejlődését, ha megmondjuk mi a helyes, mit kell tennie. Sokkal inkább megtörténhet az elmozdulás, a változni akarás, ha őszinte elfogadást élt meg.

Láthatjuk tehát, hogy az értő figyelemmel és elfogadással való odafordulás bizalmat kelt a gyerekben, és ha kitartóan igyekszünk alkalmazni e technikát, idővel a már „bezárult” gyerekünk is megnyílhat felénk.

Azonban itt nem ér véget a történet, a „Neveljünk eredményesebben” cikk 2. részében a Gordon-módszer másik fontos részét mutatom be, mely a szülő-gyerek csatározások kiiktatására irányul.

László Enikő

A Debreceni Egyetem egészségpszichológia mesterszakos hallgatója. Kedvelt témái közé tartozik a pozitív pszichológia, önmegvalósítás és önbizalom, gyereknevelés és krízisek. Szemléletéhez az analitikus szemléletű lélektan, valamint a kognitív pszichológia állnak a legközelebb. Hitvallása, hogy pszichológusként a szakmai és egyéni fejlődés együtt jár, és folytonos önfejlődéssel lehet csak magánéleti és szakmai sikereket elérni. Szabad idejét legszívesebben festéssel tölti, mely számára az önkifejezés és élményfeldolgozás eszköze, így nagy érdeklődéssel fordul a művészetpszichológia felé is. A jövőben a hipnózis, valamint a tanácsadás módszerével szeretne segítséget nyújtani a hozzáfordulóknak.