Gyermekkoromból emlékszem, hogy amikor kirándultunk egy szép helyen, én megálltam és az emlékezetemmel megpróbáltam „lefényképezni” azt a helyet, ami magával ragadott. Utána még hosszú évek múltán is képes voltam előhívni memóriámból ezt a képet és erre nagyon büszke voltam.

Csak remélni tudom, hogy megvan még ez a képességem, mert ma már rögtön a telefonért nyúlok, amikor szeretnék valamit megörökíteni és gyanítom, hogy sokan vannak így ezzel…

De mi az, amiért tényleg a technikát és az internetet „tehetjük felelőssé” és mi az, amiért nem? Hogyan befolyásolta az elmúlt 1-2 évtized technikai robbanása a viselkedésünket és az agyunk működését?

Amikor egy padon ülünk a szabadban és nézzük a körülöttünk futkározó gyerekeket, az agyunk ugyanúgy dolgozik, mint ha mindezt egy monitoron látnánk. Az ingereket mindenképp fel kell dolgoznia. Az viszont nem mindegy, hogy ezek az ingerek milyen sűrűn és gyorsasággal áramlanak felénk. Ezekben lehet különbség, akkor, ha egy monitort nézünk vagy mindez a valóságban történik. A legtöbb számítógépes játék például úgy van felépítve, hogy az agy jutalmazó központját ingerelje. Ilyenkor dopamin szabadul fel az agyban, ami függőséghez is vezethet. Ugyanis egyre több ingerre van szükség ahhoz, hogy ugyanolyan mennyiségű dopamin termelődjön. Ez különösen veszélyes lehet például kamaszkorban, ahol is az agyban lévő idegrendszeri kapcsolatok rohamosan megsokszorozódnak, azért, hogy így serkentsék a tanulást. Ennek következtében az egyén rendkívül fogékony lesz mindenre, amivel sok időt tölt el. Ha ez éppen az internet, vagy a számítógépes játékok, ez könnyen függőséghez vezethet, így káros hatása lehet a személyiségfejlődésre.

Kutatási eredmények szerint, a ma felnövekvő ún. Z generáció tagjai (az 1995 után születettek)  jobban dolgozzák fel a vizuális információt, mint elődjeik. Ezzel párhuzamosan azonban vannak olyan képességek, amelyek náluk kimutathatóan gyengültek: másokra hosszabb ideig odafigyelés, elmélyülés egy dologban, – az állandó és megnövekedett ingerek hatására. Valamint megváltozott a kommunikáció minősége is. Számukra könnyebb az interneten szimbólumokkal, képekkel kommunikálni. A szemkontaktus hiánya és a módosult kommunikációs minta az agyat is másfajta feldolgozásra készteti. Valamint nehézséget okozhat a valódi kommunikációs jelzések: gesztusok, arckifejezések feldolgozása.

Az úgynevezett „multitasking”, – azaz, hogy egyszerre több dologgal foglalkozunk – is az internet, a számítógépek világához köthető. Ilyenkor az agyunk annyira le van terhelve, hogy ha nem iktatunk be rendszeres időközönként pihenőket, a figyelemzavarhoz hasonló tüneteket is produkálhatunk és stresszesek, frusztráltak leszünk. Míg 2000-ben az akkori tizenévesek átlagosan 12 másodpercet fordítottak egy dologra „multitasking” közben, ez az adat 2015-ben már csak 8 másodpercre esett vissza (Sparks & Honey, 2014).

Google-hatásnak nevezik a kutatók azt a jelenséget, amikor az internet-használat miatt kevesebb tényt jegyzünk meg, mondván, hogy úgy is karnyújtásnyira van az okostelefonunk vagy a tabletünk. Ennek tudatában kevesebbet használjuk a rövid távú memóriánkat. Ugyancsak kutatások bizonyítják, hogy amikor nehéz kérdésekkel szembesülünk és azt gondoljuk, hogy könnyen hozzáférhetünk az internethez, kisebb aktivitással kezdjük előhívni a keresett információt. Inkább azon gondolkodunk ilyenkor, hogy hol keressünk rá a válaszra a neten.

Ez hosszú távon hatással lehet a motivációnkra, amikor új dolgok tanulásáról van szó (Sparrow, Liu, Wegner, 2011). Mindez negatívan befolyásolja a kreatív gondolkodásunkat is, ami eredendően azon a tudáson alapszik, amit a memóriánk segítségével tárolunk (Klemm, 2012).

Nem ejtettem még szót arról, hogy az állandó elektromos sugárzásnak is hatása van élő szervezetünkre. Az erre vonatkozó bizonyítékok a gazdasági lobbi miatt sokszor nem kerülnek nyilvánosságra. Azonban vannak már olyan adatok (pl.: REFLEX projekt), amiket nyilvánosságra hoztak és alátámasztják a feltételezéseket.

A nagyfrekvenciás sugárzás elnyelődése a szövetekben egyrészt hőhatást okoz, másrészt megzavarhatja a sejtek anyagcsere-folyamatait, áramokat indukálhat, amelyek alvászavart, dekoncentráltságot, ingerlékenységet okozhatnak. Továbbá az egészségre a következőképpen hathat még: változhat az agy-ér gát áteresztő képessége, csökkenhet a melatonin hormon termelődése, megváltozhat a reakcióidő, emellett a rádióhullámok hatással lehetnek a spermiumok életképességére és a génjeinkre is (Tóth, 2007).

Nem célom, hogy a 21. századi technikát démoni tulajdonságokkal ruházzam fel, hiszen való igaz, hogy az internet és a technika segítségével a mai kor embere számára kinyílt a világ. 3 kattintás és pár perc alatt oda foglalhatunk repülőjegyet, ahova a pénztárcánk engedi. Hát nem csodálatos?! Dehogyisnem! Azonban 21. század ide vagy oda, itt is a „a mérték az érték”. Ami képes összekötni kontinenseket és embereket, az ugyanúgy be is zárhat minket egy virtuális valóságba.

Tippek, hogy hogyan őrizd meg az egyensúlyt az online és az offline világ között a 21. században:

  1. Légy jelen! Tudatosan figyelj arra, hogy ha valakivel találkozol és beszélgetsz, a telefonod legyen minél messzebb tőled, hogy ne tudj közben az Instagramra postolni. Lehet, hogy miközben ezt megtennéd elszalasztasz valami szépet a Való Világból!
  2. Tarts olyan napokat, amikor szándékosan offline vagy és gondold ki előre, hogy mivel fogod lebeszélni magad, amikor kísértésbe esel, hogy csekkold a Facebook profilodat.
  3. Utazás közben figyeld meg a környezetet ahol éppen vagy. Játszhatsz olyat is, hogy felfedezel-e bármilyen újdonságot azon az úton, ahol nap-mint nap elhaladsz. Vagy csak merengj, álmodozz és kapcsolódj ki.
  4. Arra használd az internetet amire valóban szükséged van. Takarítsd ki az online profiljaidat és legyél tudatos 21. századi internetfelhasználó. Aki képes egyensúlyba kerülni online és offline is! 🙂
  5. Próbáld meg az emlékezetedben rögzíteni a képeket a telefonod memóriája helyett. Este lefekvésnél idézd fel újra a rögzített képet. Ezzel fejlesztheted az emlékezőtehetségedet és a kreativitásodat is!
  6. Amikor lefekvéshez készülődsz, a telefonod ne legyen a hálószobádban. Éjszakára kapcsold ki a készüléked, neki is szüksége van egy kis pihenésre. Aki bátor az még az internetet is kihúzhatja éjszakára…:)
  7. Figyeld meg, hogy hogy érzed magad, ha ezeket tudatosan több hétig megteszed. Észlelsz-e bármilyen változást saját magadon?

thumbnail_10914942_973668819328011_613058077107865594_o1Mirk Zsófia

Az ELTE Személyiségpszichológia szakirányán szerezte meg pszichológusi diplomáját kitűnő minősítéssel, 2011-ben. Olyan felnőttekkel foglalkozik a pszichológiai tanácsadás keretein belül, akik életük valamelyik szakaszában elakadtak és ezért egy objektív szakember segítségére van szükségük. Vagy éppen az önismeretük gazdagításához keresnek egy segítőt. Minden esetben egyénre szabott módszereket használ, sokszor dolgozik imaginatív technikákkal, mint például a relaxáció. Magánrendelésén egyaránt foglalkozik gyermekekkel és szüleikkel is. A gyermekekkel való pszichológiai foglalkozásokon főként játékterápiával dolgozik.
A „Jog és pszichológia” folyóirat számára elsősorban stresszkezelés, önismeret, szuperérzékenyég és gyermekpszichológiai témákban készít írásokat, melyek az Ön nézőpontjához, élettapasztalatához, gondolkodásmódjához friss szempontokat adhatnak, és új perspektívákat nyithatnak meg.
honlapja: www.mirkzsofia.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pszichologusmirkzsofia/?fref=ts

Felhasznált irodalom:

Betsy Sparrow et. al. (2011): Google Effects on Memory: Cognitive Consequences of Having Information at our Fingertips. Science, 2011. augusztus 5. Letöltve: 2017. december 12.

http://scholar.harvard.edu/files/dwegner/files/sparrow_et_al._2011.pdf

Online College.org (2012): 15 Big Ways The Internet is Changing Our Brain. Letöltve: 2017. december 12.

http://www.onlinecollege.org/15-big-ways-the-internet-is-changing-our-brain/

Tóth Balázs (2007): Szétsugározza az agyunkat a mobilinternet? Index. Letöltve: 2017. december 12.

https://index.hu/tech/biztonsag/sugabuga/

Sparks & Honey (2014): Meet Generation Z. Letöltve: 2017. december 12.