Egyéb

Egyéb

Felmondás smsben?

2017.11.30. • By

A munkáltatók és a munkavállalók körében ismert jogszabályi rendelkezés, hogy felmondást írásban kell közölni. Kevésbé ismert tény, hogy az írásbeliség követelményeinek megfelelnek az elektronikus dokumentumok (sms, email, fax), amennyiben azok az információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozatot tevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmasak.

Azt, hogy a fenti kritériumoknak mi felel meg maradéktalanul, a bírói gyakorlat alakítja ki. Az elektronikus kommunikációs eszközök és lehetőségek terjedésével az elektronikusan továbbított nyilatkozatok elfogadottá váltak, napjainkban egy elküldött email vagy sms is komoly következménnyel járhat, joghatás fűződhet hozzá, egy törlés gombbal nem lehet meg nem történtté tenni, mint ahogyan a levél széttépésével sem tehetjük semmissé a szabályszerű kézbesítést.

Jelentős joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozatok (pl. a felmondás) esetén azonban bizonyítási nehézséget jelenthet a bíróság előtt mind közlésük szabályszerűségének megítélése, mind tényleges tartalmuk értelmezése. A közlés szabályszerűsége körében felmerülő probléma tipikusan, hogy a nyilatkozatok a megfelelő munkáltatói vagy munkavállalói email címre, telefonszámra kerültek-e megküldésre. Emiatt a munkaszerződésben célszerű feltüntetni a munkavállaló elektronikus elérhetőségeit, melyre a munkáltatói jognyilatkozatok kerülnek megküldésre azzal, hogy változás esetén azt a munkavállalónak be kell jelentenie. A jogszabály szövege szerint a közlés időpontját az határozza meg, hogy mikor vált az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé, azonban az, hogy ez egybe esik-e a tényleges megismerés időpontjával már bizonyítás kérdését képezheti. Amennyiben a hozzáférhetővé válás kétséges, annak bíróság előtti bizonyítása a jognyilatkozatot tevőt terheli.

Az sms-ben, mint elektronikus dokumentum formájában tett felmondásra utaló jognyilatkozat bíróság előtti megítélésére mutatnék rá egy nemrég közzétett kúriai döntésen keresztül, amely a közlés tartalmi követelményeire nyújt iránymutatást.

A perbeli esetben a munkavállaló megtagadta a munkáltatói utasítás végrehajtását, mert azt veszélyesnek ítélte. Ennek folyományaként a munkáltató „kedden átveheted a felmondásodat” tartalmú sms-t küldött a munkavállaló részére. Ezt követő munkanapon még egyeztettek a felek a munkavégzés munkavállaló által kifogásolt részleteiről, azonban konkrétumban nem egyeztek meg. Ilyen előzmények után a munkavállaló a kapott sms-t felmondásnak tekintette, és nem jelent meg többet a munkavégzés helyén, ezért a munkáltató munkaviszonyát a távolmaradás miatt azonnali hatállyal megszüntette. A munkavállaló pert indított a munkáltató ellen arra hivatkozással, hogy az jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással, hiszen azt már korábban sms formájában megtette. Az első,- és másodfokon eljáró bíróságok a munkavállaló keresetét jogerősen elutasították. A munkavállaló felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy az eset összes körülményeinek mérlegelésével az sms nem felelt meg a felmondás tartalmi kritériumainak. Elvi éllel mutatott rá, hogy az sms tartalma egy szándéknyilatkozatot rögzített, ezért az nem volt joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozat. A munkáltató jogviszony megszüntetésére irányuló előzetes szándéknyilatkozata még nem tekinthető felmondásnak, így annak formai szempontból nem kell megfelelnie a jogviszony megszüntetés törvényi feltételeinek.

Belátható, hogy a mai kor munkaviszonyaiban meghaladottá válik a klasszikus papír alapú kommunikációs forma. Mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak fel kell készülniük arra, hogy elektronikus kommunikációjuk során pontosan fogalmazzanak, olyan körültekintően járjanak el, mint amikor egy jól átgondolt levelet ajánlott küldeményként postára adnak. Ugyanakkor az elektronikus dokumentumok, különösen az sms sajátossága, hogy rövid tartalmi közlést hordoz, illetve gyors reagálást tesz lehetővé. A fenti jogeset tükrében fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a nyilatkozatoknak – akár sms vagy email útján közöljük – súlya lehet, így azokat formailag és tartalmilag átgondolva kell megtenni.

Takácsné dr. Pető Judit 
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, bírósági titkár
Egyéb

Amikor nincs szó az érzelemre – Alexitímia

2017.03.22. • By

Előfordul, hogy feldúltak vagyunk, de nem tudjuk, miért. Amikor megkérdezi valaki, mi bajunk, igazából magunk se tudunk válaszolni. Azt meg tudjuk mondani, mi, hol fáj, azt is, hogy mit csinálunk, de hogy mit érzünk, az rejtély. Ha került már hasonló szituációba, akkor valószínűleg érdekesnek találja majd az alexitímiát, amely egy napjainkban sokat vizsgált pszichológiai jelenség.

Egyéb

Hogyan menjünk egymás idegeire a párunkkal?

2016.12.11. • By

Ha még emlékszik a korábbi cikkem témájára („Tényleg látnia kellett volna előre milyen ember a párja?”), akkor ott arról írtam hosszasan, hogy a másikkal kapcsolatban sok felismerés levonására elég kicsi lehet az esélyünk akkor, mikor még csak ismerkedünk egymással. Nemegyszer hosszú idő telik el addig, mire észrevesszük a felkiáltójeleket. Ezért utólag nem érdemes hibáztatni magunkat. Mi van azonban azokban az esetekben, ha ezeknek az óriási „problémáknak” valójában nem is kellene, hogy ellehetetlenítsék a két embert egymástól?

f5htti4hlv4-alejandra-quiroz-1

Egyéb, Hétköznapok pszichológiája

“Szél a tölgyet ledönti, de a náddal nem bír.”

2016.11.27. • By

Az életünkben rengeteg frusztráló, kellemetlen helyzettel találkozunk nap, mint nap, melyek sok negatív érzést, gondolatot szülnek. Úgy érezhetjük, hogy a feszültség csak nő bennünk, mi pedig egyre inkább csak szabadulnánk ezektől a kellemetlen élményektől. A menekülésre kreatív módon rengeteg stratégiát dolgozhatunk ki, mint például az alkohol vagy drogfogyasztás, nassolás, vagy bizonyos helyzetek elkerülése. Ezáltal azonban pszichés rugalmatlanság jellemez bennünket, mely során a viselkedésünk beszűkül, fő célja pedig a pszichés fájdalom elkerülése lesz, elveszíthetjük a kapcsolatot a jelennel és a belső élményeinkkel, de akár hosszútávú céljainkkal is.

2ceeitt17r8-jeremy-bishop

Egyéb

Szeretne a következő szerzőnk lenni? Akkor itt a lehetőség!

2016.09.27. • By

Várjuk azon pszichológusok és pszichiáterek írásait, akik a diploma megszerzésén túl több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek szakterületükön.

photo-1416339442236-8ceb164046f8

Nagyjából három hónappal ezelőtt elindult Jog és Pszichológia nevű folyóiratunk, amelynek célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegyen olyan fontos tudnivalókat, információkat a jog, a pszichológia, a pszichiátria és a mediáció témakörében, amelyeket tanácsadás vagy mediációs eljárás során szerezhetnének meg.

A folyóirat ezúton lehetőséget biztosít maximum 3.800 leütés terjedelemben – a pszichológia és a pszichiátria témakörében – közérthető, informatív és praktikus cikkek megjelentetésére. A szerzőknek a cikkek alján lehetőséget biztosítunk arra, hogy írjanak magukról egy rövid, tömör szakmai bemutatkozót, és mellékeljenek mellé magukról egy fényképet is.

A megjelentetésre szánt cikkek csak a szerzők eddig máshol még meg nem jelent, saját önálló (társszerzők esetében közös) írásműveik lehetnek. Az írásművekben lévő hivatkozásoknak és idézeteknek meg kell felelniük a hatályos 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvénynek.

A szerkesztőbizottság a megjelentetésre szánt írásműveket lektoráltatja, és fenntartja a jogot, hogy a megjelentetésre szánt írásművet megjelenésre alkalmatlannak ítélje.

Kérjük a szakembereket, hogy megjelenésre szánt írásaikat Word formátumban szíveskedjenek a részünkre az info@jogespszichologia e-mail címre megküldeni legkésőbb 2016.10.25-ig.