Gyermekpszichológia

Neveljünk eredményesebben! (2. rész)

2017.10.10. • By

Az első rész képet kaphattunk arról, hogy a szülő-gyerek kapcsolat minőségét nagyban átformálhatja, ha elfogadással és értő figyelemmel közelítünk gyerekünk felé.

A mindennapi élet természetes velejárói a konfliktusok, hisz minden ember egyéni világlátással és akarattal rendelkezik. Az viszont tanulható, hogy a konfliktus békésebb lefolyású legyen, és mindenki valamelyest elégedetten távozzon. A következő módszer ebben nyújt segítséget.

Gyermekpszichológia

Neveljünk eredményesebben! (1. rész)

2017.10.10. • By

Lépten-nyomon problémás gyerekeket, elkallódott fiatalokat, vagy elrontott életű felnőtteket látunk sajnos, és arra gondolunk miféle nevelésben részesülhettek? Sok esetben valóban a hiányos nevelésben gyökerezik a probléma, de hol tanulhatjuk az „elég jó szülőséget”, hisz nem iratkozhatunk be egyszerűen a „jó szülőség iskolájába”. A szülőket nem vádolni, inkább segíteni, képezni lenne érdemes, hogy a nehéz helyzetekben eredményesebben és tudatosabban neveljünk.

Hétköznapok pszichológiája

Hogyan tesszük tönkre a párkapcsolatunkat a múltunkkal?

2017.10.04. • By

Bizonyára találkoztál már olyan cikkekkel, melyek társkeresési balfogásokról, esetleg párkapcsolati bűnözőkről szóltak, olyan valakikről, akik módszeresen csinálják ki még azokat a partnereiket is, akikkel simán kimondhatnák a holtomiglan-holtodiglant. Kétlem, hogy bárki arra vágyna, hogy szerencsétlenül élje végig társkapcsolatait.

Jog

Eutanázia : Jogában áll meghalni?

2017.09.10. • By

Orvostudományunk fejlettségének köszönhetően mára már nem világosak a határok élet és halál között. Nem mondhatjuk ki világosan, hogy addig élek, amíg a szívem dobog. Így em könnyű választ találni arra, hogy jogunkban áll-e megfosztani magunkat életünk utolsó perceitől és a halál természetes élményétől? Szabadságunkban áll egyes embereket előbb, másokat utóbb halálba küldenünk?

Jog

Mit láthat a főnök?

2017.09.10. • By

A napi munkavégzés alatt általában előfordul, hogy 1-1 személyes ügyet is el kell intéznünk: telefonálni egy ismerősnek, elküldeni egy gyors e-mailt. Az is a napi rutinunk része lehet, hogy átolvassuk az aznapi híreket, felmegyünk közösségi oldalakra. Mindezt általában a munkahelyünkről, a benti számítógépünkről tesszük. Emiatt sokakban felmerül a kérdés: mit láthat a munkáltató, hogyan figyelhet meg minket?

Hétköznapok pszichológiája

Önimádók hálójában II.

2017.09.09. • By

Kóros nárcizmus vagy egészséges önbecsülés?

Hol húzódik a határ egészséges önszeretet és kóros nárcizmus között? – tehetjük fel a kérdést. Eldönthető és megmérhető-e mennyi, ami még kell, ami még egészséges tüzelőanyaga teljesítménynek, kreativitásnak, lelki egészségnek és hol lépődik át a határ a patológiás felé? Nem könnyű feladat. Hogy mit tekintünk kóros nárcizmusnak, függ az egyén életkorától, élethelyzetétől, és ahogy az első rész (ITT) bevezetőjében írtam, függ az adott társadalmi klímától is. Ki mondaná egy kétévesre, aki elragadtatottan nézi magát a tükörben, hogy „na, itt egy kis nárcisz”. Egy ilyen látvány inkább mosolyra késztet. Az ő életkorában még természetes az énközpontúság, ahogy a felfokozott önbizalom is. „Majd én felemelem!” – mondja teljes magabiztossággal a kissrác, majd büszkén pillant az anyukájára, mert fogalma sincs, hogy valójában apa emelte a vödröt, csak ő éppen nem vette észre. Ő hiszi, hogy bármire képes. Ugyanígy természetesnek vehetjük, ha a kamasz megszállottan foglalkozik a külsejével. Nála sem a személyiségfejlődés félrecsúszása, hanem életkorának jellegzetessége az önmagára irányított fokozott figyelem. Ha azonban 30 évesen még mindig központi jelentőséget tulajdonít a kinézetének, már elgondolkodunk, vajon milyen kompenzációs törekvés ez? A versengés, mások legyőzése szintén érdekes kérdés. A győzelem vágya nélkül még senki nem állt a dobogó első fokára, így önmagában az előrejutás elszánt akarása sem lehet kórjelző. Hosszú Katinka eredményeihez egészen biztosan hozzájárult egy adag egészséges nárcizmus, ahogy más nagy teljesítménynek is motorja az önmagunkba vetett erős hit.

Pszichiátria

Saját maguk fogságában – a kényszerbetegség

2017.09.02. • By

Sokan használják, szinte beleivódott a mindennapi beszélgetésekbe a kényszeres kifejezés anélkül, hogy a legtöbben belegondolnának, mit is jelent igazából ezzel a betegséggel küzdeni – komolyságát jelzi, hogy régen a végzetes jelzővel illették. De mikortól számít valaki tényleg kényszeresnek? Mik a tünetek, mi állhat a kialakulás hátterében és milyen súlyos lefolyása lehet a zavarnak?