Browsing Tag

dr. Jónás Tünde

Munkajog

A munkabér „megvámolása”, azaz mikor és mennyi vonható le a munkabérből?

2017.01.15. • By

A munkabér „megvámolása”, azaz mikor és mennyi vonható le a munkabérből?

A legtöbb munkavállalónak a munkabére az egyetlen rendszeres bevételi forrása, így egyedül a munkabér összege áll rendelkezésre, hogy fedezze a mindennapi betevőt, a gyerekek iskoláztatását, a közüzemi számlákat. És hosszasan sorolni lehetne még a rendszeres, valamint az ad hoc jelleggel felmerülő kiadásokat. Ezért nem mindegy, hogy a munkáltató milyen esetekben és milyen garanciális szabályok betartása mellett rendelkezhet a munkavállaló munkabére felett.

Munkajog

Céges karácsonyi buliba hivatalos? Ezekre figyeljen oda!

2016.12.19. • By

Alig egy hét van még hátra karácsonyig, így már javában folynak a céges karácsonyi rendezvények, amelynek során a munkáltatók az adott év eredményességétől függően, ki-ki a saját pénztárcája szerint, karácsonyi rendezvényt szervez munkavállalóinak, hogy méltó módon és ünnepélyesen értékelhesse, illetve zárhassa le az éves közös munkát.

Főleg a nagyobb multinacionális cégek kerítenek nagyobb feneket annak, hogy több fogásos vacsorával, élő zenével, meglepetés vendégekkel lássák vendégül munkavállalóikat, amely egyébként a munkavállalói közösség összekovácsolására is kitűnő alkalom lehet.

en6_2u8pcrc-yuanbin-du1

Munkajog

Nem fizet a munkáltató? Munkavállalóként ezt teheti!

2016.10.25. • By

Meddig és hogyan kell fizetnie a munkáltatónak?

A Munka Törvénykönyvének munkavállalót védő, garanciális szabálya szerint a munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.[1] Ha készpénzben kapjuk a fizetést, akkor legkésőbb minden hónap tizedik napján a munkáltatónak át kell adnia részünkre fizetésünket. Bankszámlára utalással történő teljesítés esetén pedig a hónap tizedik napján már a bankszámlánkon kell legyen a munkabérünk. A felek ettől csak korábbi fizetési határidőben állapodhatnak meg.

europe-175773_960_720
Ha késedelemmel kapjuk meg a fizetésünket

Ha a munkabérünket alapvetően minden hónapban megkapjuk, csak nem határidőben, hanem napokkal, vagy hetekkel később, akkor a munkáltató törvényi kötelezettségét megszegve késedelembe esik, és a munkaviszonyban is alkalmazandó polgári jogi szabály alapján késedelmi kamatot köteles fizetni.[2] A késedelmi kamat akkor is jár, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, így például ha azért nem tudott a bérek átutalásáról intézkedni, mert informatikai rendszere összeomlott, vagy banki karbantartás miatt nem működött az elektronikus átutalási felület.

A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeg. Például ha a 2016. október havi bérünket 2016. november 10-e helyett csak 2016. november 21. napján kapjuk meg, akkor a késedelem 11 napjára a 2016. július 1. napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatra vagyunk jogosultak. A naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó a teljes félévre, akkor is, ha a naptári félév alatt a jegybanki alapkamat mértéke változik.

FIGYELEM! Korhatáros tartalom!

Olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a hatályos jogszabályok kategóriái szerint kiskorúakra károsak lehetnek. Ha azt szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz erről a számítógépről kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!  Ha elmúltál 18 éves, az "Elmúltam 18 éves" gombra kattinthatsz és a tartalom a számodra elérhető lesz. Ha nem múltál el 18 éves, kattints a "Nem múltam el 18 éves" gombra; ez a tartalom a számodra nem lesz elérhető.