Browsing Tag

Facebook pszichológiája

Hétköznapok pszichológiája

Kapcsolatok a Facebookon, Facebook-féltékenység

2017.01.04. • By

Mivel a Facebook alapvetően egy közösségi oldal, nem csak saját önképünkre, önértékelésünkre van hatással, hanem személyes kapcsolatainkra is.

A világon több, mint egymilliárd ember rendelkezik Facebook profillal, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember regisztrált felhasználó. Ez a hatalmas szám pedig napról napra nő, így aztán a fent lévő ismerőseink megtalálása is igen könnyű dolog, illetve a felhasználók könnyűszerrel tehetnek szert több száz vagy akár ezer ismerősre is. Valójában azonban hány ismerőssel rendelkezhet valaki?

facebook-695108_960_720

Robin Dunbar szociális agy teóriája szerint az ismerőseink száma olyan összefüggő számcsoportokat jelölnek, amivel a társas kapcsolataink leírhatóak.

Hétköznapok pszichológiája

Szelfik és az oversharing

2016.11.24. • By

A szólás szerint egy kép többet mond ezer szónál. Így aztán természetes, hogy a Facebookon, mint online életünk színterén szó szerint a legjobb képet akarjuk magunkról lefesteni.

A médiumok fejlődésével párhuzamosan identitásunk megítélése és az énképünk is megváltozott, hiszen lépten-nyomon beleakadunk az ideális kinézetbe: karcsú, modell alkatú nőkbe és kockás hasú, kisportolt férfiakba. Természetesen, mióta világ a világ, mindig is létezett egy szépségideál, minden korszaknak megvolt a maga követendő példája, ám az idő múlásával ezek az ideálok egyre távolabb estek a teljesíthető normáktól. Hiszen ma már a plakátokon látható modellek sem feltétlenül úgy néznek ki, mint ahogy mi látjuk őket, bizony nekik is vannak hibáik, amiket kizárólag számítógépes utómunkával, és csak az adott képről lehet eltüntetni. Ennek ellenére az „aki szép, az sikeres, és aki sikeres, az szép” elvet követve olyan hamis bálványokhoz próbálunk felzárkózni, amilyenek a valóságban egyáltalán nem léteznek. De hiába vagyunk tisztában a torzítással, ha a reklámok és a média a tudattalanunkba sulykolja ezeknek a képeknek a kötelező követését és ideálként állítja be a követhetetlen mintákat.

selfie-858928_960_720

Pszichológia

A Facebook és az önértékelés

2016.10.26. • By

A Facebook mára már tulajdonképpen internet az internetben, hiszen minden elérhető egy platformon belül: csevegés, játékok, ismerősök, hírportálok, és a sort lehetne folytatni. Nem mindegy tehát, milyen a jelenlétünk ebben a nagyon fontos térben.

facebook-box-1334045_960_720

Profilunk alkotása valójában nem más, mint az első benyomás kialakítása. Nem csak teljesebb képet adhatunk magunkról, de lehetőségünk van maszkírozni is jellemünket. Valódi identitásunkkal mégsem tudunk teljesen szembemenni, hiszen a kapcsolati hálóhoz offline ismeretségek kellenek, és bizony, ismerőseink (egy része) észrevenné, ha a profil tulajdonosa nem mondana igazat, vagy jelentősen pozitívabb színben tüntetné fel magát. Az online megjelenített összkép inkább egy olyan idealizált én-reprezentációt tükröz, ahol a torzulás mértéke szoros összefüggésben áll a felhasználó önértékelésével. A Facebook interaktivitásának köszönhetően pedig önértékelésünk alakulását számos tényező befolyásolja.

A like gomb feladata, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki egy adott dolog vagy termék kedvelése kapcsán. Azonban a funkció bőven túlmutat az eredeti szerepén, mára önértékelésünk mértékegységévé vált. Pedig „lájkolni” több okból is lehet: modern eszköze az udvarlásnak, kifejezése a baráti lojalitásnak, de szimpátiánkat, empátiánkat, és rejtett én üzeneteinket is megfogalmazhatjuk vele. Tehát mindenképpen, mint egy visszajelzésként kell tekintenünk, aminek azonban számos oldala van- a küldő és a fogadó féltől függően is. Fogadó félként ugyanis könnyen egybemosódik azzal az érzéssel, ahogy a kibertérben az online személyiségünkre reflektálnak. Jól leírja ezt a jelenséget a napjainkban (általában inkább pejoratív jelzőként) használt lájkvadász kifejezés. A lájkok gyűjtése egy-egy posztunk, képünk, megosztásunk alatt gyakran azt az illúziót adja, hogy a dicséret nekünk szól, az elmaradt kedvelések például egy szelfi esetében pedig erősen visszavethetik az önbizalmunkat. Végső soron a pozitív környezeti reakciók fényében vagyunk képesek önmagunkat is pozitívnak látni.