Browsing Tag

Facebook

Hétköznapok pszichológiája

Kapcsolatok a Facebookon, Facebook-féltékenység

2017.01.04. • By

Mivel a Facebook alapvetően egy közösségi oldal, nem csak saját önképünkre, önértékelésünkre van hatással, hanem személyes kapcsolatainkra is.

A világon több, mint egymilliárd ember rendelkezik Facebook profillal, ami azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember regisztrált felhasználó. Ez a hatalmas szám pedig napról napra nő, így aztán a fent lévő ismerőseink megtalálása is igen könnyű dolog, illetve a felhasználók könnyűszerrel tehetnek szert több száz vagy akár ezer ismerősre is. Valójában azonban hány ismerőssel rendelkezhet valaki?

facebook-695108_960_720

Robin Dunbar szociális agy teóriája szerint az ismerőseink száma olyan összefüggő számcsoportokat jelölnek, amivel a társas kapcsolataink leírhatóak.

Pszichológia

A Facebook és az önértékelés

2016.10.26. • By

A Facebook mára már tulajdonképpen internet az internetben, hiszen minden elérhető egy platformon belül: csevegés, játékok, ismerősök, hírportálok, és a sort lehetne folytatni. Nem mindegy tehát, milyen a jelenlétünk ebben a nagyon fontos térben.

facebook-box-1334045_960_720

Profilunk alkotása valójában nem más, mint az első benyomás kialakítása. Nem csak teljesebb képet adhatunk magunkról, de lehetőségünk van maszkírozni is jellemünket. Valódi identitásunkkal mégsem tudunk teljesen szembemenni, hiszen a kapcsolati hálóhoz offline ismeretségek kellenek, és bizony, ismerőseink (egy része) észrevenné, ha a profil tulajdonosa nem mondana igazat, vagy jelentősen pozitívabb színben tüntetné fel magát. Az online megjelenített összkép inkább egy olyan idealizált én-reprezentációt tükröz, ahol a torzulás mértéke szoros összefüggésben áll a felhasználó önértékelésével. A Facebook interaktivitásának köszönhetően pedig önértékelésünk alakulását számos tényező befolyásolja.

A like gomb feladata, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki egy adott dolog vagy termék kedvelése kapcsán. Azonban a funkció bőven túlmutat az eredeti szerepén, mára önértékelésünk mértékegységévé vált. Pedig „lájkolni” több okból is lehet: modern eszköze az udvarlásnak, kifejezése a baráti lojalitásnak, de szimpátiánkat, empátiánkat, és rejtett én üzeneteinket is megfogalmazhatjuk vele. Tehát mindenképpen, mint egy visszajelzésként kell tekintenünk, aminek azonban számos oldala van- a küldő és a fogadó féltől függően is. Fogadó félként ugyanis könnyen egybemosódik azzal az érzéssel, ahogy a kibertérben az online személyiségünkre reflektálnak. Jól leírja ezt a jelenséget a napjainkban (általában inkább pejoratív jelzőként) használt lájkvadász kifejezés. A lájkok gyűjtése egy-egy posztunk, képünk, megosztásunk alatt gyakran azt az illúziót adja, hogy a dicséret nekünk szól, az elmaradt kedvelések például egy szelfi esetében pedig erősen visszavethetik az önbizalmunkat. Végső soron a pozitív környezeti reakciók fényében vagyunk képesek önmagunkat is pozitívnak látni.