Browsing Tag

munkajog

Munkajog

Az év végi jutalom

2018.12.19. • By

Az év vége közeledtével sok munkáltató dönt úgy, hogy anyagi lehetőségeihez mérten a munkavállaló egész éves, kitartó munkáját meghatározott összegű jutalom kifizetésével köszöni meg. Ez a gesztus amellett, hogy a decemberi hónap extra kiadásai után minden háztartásban jól jön, nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállaló munkájának elismertségét és a jövőbeli teljesítményét növelje, erősítse a lojalitásérzést, a tartós elkötelezettséget a munkáltató irányába, amely egyébként is kívánatos szempont a mai munkaerőpiaci helyzetben. De mit tehetünk munkavállalóként akkor, ha kimaradtunk a jogosulti körből vagy a többi munkatárshoz képest aránytalanul alacsony jutalomban részesültünk?

Munkajog

Amit a próbaidőről tudni kell

2017.02.28. • By

A próbaidőről a Munka Törvénykönyve[1] (a továbbiakban: Mt.) igen keveset szól, így e jogintézmény feltérképezéséhez nem elég csupán a törvényt forgatnunk, hanem el kell mélyednünk a bírósági határozatok és a jogtudomány rejtelmeiben is, annak érdekében, hogy az alábbi kérdéseket meg tudjuk válaszolni.

Munkajog

A munkabér „megvámolása”, azaz mikor és mennyi vonható le a munkabérből?

2017.01.15. • By

A munkabér „megvámolása”, azaz mikor és mennyi vonható le a munkabérből?

A legtöbb munkavállalónak a munkabére az egyetlen rendszeres bevételi forrása, így egyedül a munkabér összege áll rendelkezésre, hogy fedezze a mindennapi betevőt, a gyerekek iskoláztatását, a közüzemi számlákat. És hosszasan sorolni lehetne még a rendszeres, valamint az ad hoc jelleggel felmerülő kiadásokat. Ezért nem mindegy, hogy a munkáltató milyen esetekben és milyen garanciális szabályok betartása mellett rendelkezhet a munkavállaló munkabére felett.

Munkajog

Nem fizet a munkáltató? Munkavállalóként ezt teheti!

2016.10.25. • By

Meddig és hogyan kell fizetnie a munkáltatónak?

A Munka Törvénykönyvének munkavállalót védő, garanciális szabálya szerint a munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.[1] Ha készpénzben kapjuk a fizetést, akkor legkésőbb minden hónap tizedik napján a munkáltatónak át kell adnia részünkre fizetésünket. Bankszámlára utalással történő teljesítés esetén pedig a hónap tizedik napján már a bankszámlánkon kell legyen a munkabérünk. A felek ettől csak korábbi fizetési határidőben állapodhatnak meg.

europe-175773_960_720
Ha késedelemmel kapjuk meg a fizetésünket

Ha a munkabérünket alapvetően minden hónapban megkapjuk, csak nem határidőben, hanem napokkal, vagy hetekkel később, akkor a munkáltató törvényi kötelezettségét megszegve késedelembe esik, és a munkaviszonyban is alkalmazandó polgári jogi szabály alapján késedelmi kamatot köteles fizetni.[2] A késedelmi kamat akkor is jár, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, így például ha azért nem tudott a bérek átutalásáról intézkedni, mert informatikai rendszere összeomlott, vagy banki karbantartás miatt nem működött az elektronikus átutalási felület.

A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeg. Például ha a 2016. október havi bérünket 2016. november 10-e helyett csak 2016. november 21. napján kapjuk meg, akkor a késedelem 11 napjára a 2016. július 1. napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatra vagyunk jogosultak. A naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó a teljes félévre, akkor is, ha a naptári félév alatt a jegybanki alapkamat mértéke változik.

Munkajog

Miként mondhatjuk fel azonnali hatállyal a határozott időre kötött munkaviszonyunkat?

2016.09.26. • By

Az előző cikkeinkből kiderült, hogy a határozott időre kötött munkaviszony is megszüntethető rendes felmondással és a felek által kötött közös megegyezéssel. Van azonban egy harmadik megszüntetési jogcím, az azonnali hatályú felmondás, amely szóba jöhet határozott időre kötött munkaviszony esetében is.

Hogyan mondhatunk fel azonnali hatállyal?

Próbaidő alatt a munkavállaló indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyát.[i] A próbaidőt a felek kizárólag munkaszerződésben köthetnek ki a munkaviszony kezdetétől számított – főszabály szerint – 3 hónapos időtartamra.[ii] A próbaidő fő funkciója, hogy a felek kölcsönösen kipróbálhassák egymást a munkaviszony teljesítése szempontjából, ezért ebben az időintervallumban mindkét félnek lehetősége van még indokolás, azaz a konkrét, meghatározott megszüntetéshez vezető okok feltárása nélkül megszüntetni a jogviszonyt attól függetlenül, hogy az határozott időre vagy határozatlanra jött létre.

14929512628_138679d966_z

Munkajog

Megszüntethetem-e a munkaviszonyom a határozott idő letelte előtt?

2016.07.20. • By

A klasszikustól eltérő, atipikus munkaviszonyok népszerűsége a gazdasági világválság kirobbanása óta mondhatni töretlen, hiszen nemcsak rugalmasabb törvényi szabályozást és ezzel együtt kevesebb munkajogi védelmet, de olcsóbb foglalkoztatási feltételeket is garantálnak. A gyakorlatban azonban sokszor problémaként jelentkezik főként munkavállalói oldalon, hogy meg lehet-e szüntetni a jogviszonyt a határozott idő letelte előtt, és ha igen, milyen módon?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) szűkebb keretek között, mint a határozatlan idejű munkaviszony esetében, de lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyát akár rendes felmondással, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött közös megegyezéssel vagy bizonyos esetekben akár azonnali hatályú felmondással is megszüntesse. Lássuk, hogy a határozott idejű munkaviszonyt miként lehet rendes felmondással megszüntetni!

25920150713_874500a4ee_b