Browsing Tag

pszichológia

Eseményeink

Kinek az élete? Családtagjaink hatása sorsunkra – 2019. szeptember 30, H13

2019.08.21. • By

Van, hogy jóval nagyobb energiával reagál az ember valamire, mint amekkora arányban lenne a kiváltó eseménnyel. Van, hogy sorra kudarcot vall a munkájában, pedig okos, tehetséges, szorgalmas. Vagy egymás után romlanak el a kapcsolatai, holott minden adottsága meglenne hozzá, hogy boldog legyen. Akárhogy is nézzük az élettörténeteket, nem találjuk a kiváltó okokat. Mintha nem is a saját életüket élnék…

Hétköznapok pszichológiája

Ingyenes online KÉRDEZZ-FELELEK Lázár Gergely pszichológussal

2017.01.26. • By

A Jog és Pszichológia folyóirat célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegyen olyan fontos tudnivalókat a jog, a pszichológia, a coaching, a pszichiátria és a mediáció témakörében, amelyeket az olvasók többnyire költséges tanácsadás keretében szerezhetnének meg.

Annak érdekében, hogy olvasóink minél személyre szabottabb választ kaphassanak problémáikra elindítjuk KÉRDEZZ-FELEK sorozatunkat, melynek folyamán szakértőink főként ingyenes ONLINE adások keretében mutatnak be egy adott témát, majd válaszolnak az azzal kapcsolatosan beérkezett olvasói kérdésekre.

Első online adásunk vendége Lázár Gergely pszichológus lesz, akivel arról beszélgetünk majd, hogy milyen esetekben, milyen feltételekkel és hogyan érdemes újrakezdeni egy párkapcsolatot.

A témával kapcsolatos olvasói kérdéseket az info@jogespszichologia.hu email címre várjuk.

Reméljük 2017.02.05-én találkozunk!

Pszichológia

A Facebook és az önértékelés

2016.10.26. • By

A Facebook mára már tulajdonképpen internet az internetben, hiszen minden elérhető egy platformon belül: csevegés, játékok, ismerősök, hírportálok, és a sort lehetne folytatni. Nem mindegy tehát, milyen a jelenlétünk ebben a nagyon fontos térben.

facebook-box-1334045_960_720

Profilunk alkotása valójában nem más, mint az első benyomás kialakítása. Nem csak teljesebb képet adhatunk magunkról, de lehetőségünk van maszkírozni is jellemünket. Valódi identitásunkkal mégsem tudunk teljesen szembemenni, hiszen a kapcsolati hálóhoz offline ismeretségek kellenek, és bizony, ismerőseink (egy része) észrevenné, ha a profil tulajdonosa nem mondana igazat, vagy jelentősen pozitívabb színben tüntetné fel magát. Az online megjelenített összkép inkább egy olyan idealizált én-reprezentációt tükröz, ahol a torzulás mértéke szoros összefüggésben áll a felhasználó önértékelésével. A Facebook interaktivitásának köszönhetően pedig önértékelésünk alakulását számos tényező befolyásolja.

A like gomb feladata, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki egy adott dolog vagy termék kedvelése kapcsán. Azonban a funkció bőven túlmutat az eredeti szerepén, mára önértékelésünk mértékegységévé vált. Pedig „lájkolni” több okból is lehet: modern eszköze az udvarlásnak, kifejezése a baráti lojalitásnak, de szimpátiánkat, empátiánkat, és rejtett én üzeneteinket is megfogalmazhatjuk vele. Tehát mindenképpen, mint egy visszajelzésként kell tekintenünk, aminek azonban számos oldala van- a küldő és a fogadó féltől függően is. Fogadó félként ugyanis könnyen egybemosódik azzal az érzéssel, ahogy a kibertérben az online személyiségünkre reflektálnak. Jól leírja ezt a jelenséget a napjainkban (általában inkább pejoratív jelzőként) használt lájkvadász kifejezés. A lájkok gyűjtése egy-egy posztunk, képünk, megosztásunk alatt gyakran azt az illúziót adja, hogy a dicséret nekünk szól, az elmaradt kedvelések például egy szelfi esetében pedig erősen visszavethetik az önbizalmunkat. Végső soron a pozitív környezeti reakciók fényében vagyunk képesek önmagunkat is pozitívnak látni.

Pszichológia

Szuperérzékenység, áldás vagy ellenség?     

2016.10.24. • By

Sokszor úgy érzed, hogy bizonyos ingerek által telítődsz? Könnyen átveszed más emberek hangulatát, legyen az pozitív vagy akár negatív? Nagy társaságban úgy érzed, hogy bárcsak egy pár perce egyedül lehetnél? Fokozottan empatikus vagy? Ha ezekre a kérdésekre igennel feleltél érdemes kitöltened a cikk végén lévő kérdőívet. Azonban ajánlom, hogy előbb olvasd el az írásomat, hogy többet megtudhass önmagadról!

photo-1467615089689-3ee02096e0f7

A szuperérzékenység egy olyan jellemvonás, amelyet először egy amerikai kutatónő, Dr. Elaine Aron írt le, – aki bevallása szerint maga is szuperérzékeny. Ez a vonás nem keverendő össze az extraverzió-introverzió dimenzió, introvertáltság fogalmával. Azonban a két fogalom között van némi átfedés, ugyanis a szuperérzékeny egyének körülbelül 70 százaléka, feltehetően introvertált is.

Pszichológia

Heti idézetünk

2016.07.22. • By

“Ahhoz, hogy egy párkapcsolat sikeres lehessen, mindkét félnek el kell hagynia a családját. Nem csak külsődleges értelemben, hanem mindenkinek el kell engednie néhány olyan elvet, amelyek a családjában hatnak, és ki kell alakítania új elveket a partnerével, amelyek úgymond mindkét családnak megfelelnek. Ezen az új szinten élhet bensőséges kapcsolatban a pár.”

Bert Hellinger

tumblr_o5xglup4Ch1ted1sho1_1280

 

Munkapszichológia

A munkahelyi boldogság nyomában

2016.06.21. • By

Személyes boldogságunkat az élet különböző területein betöltött szerepünk összessége képes meghatározni. Ám nem tudunk úgy eltölteni egy napot, hogy ne számoljanak be körülöttünk különböző fórumokon munkahelyi vagy magánéleti problémákról. Sok energia mehet el arra, hogy ezeket feldolgozzuk, és mégis helyt álljunk és kiegyensúlyozottan tudjunk eleget tenni különböző szerepeinknek, mint munkavállaló, anya, gyermek, diák, sportoló stb. Egyre gyakrabban pedig ezek a szerepek egyszerre vannak jelen életünkben.

photo-1427088625471-da8a7193afd3

A munkahelyi elkötelezettség témája pont emiatt mára olyan központi fogalommá vált a szervezetek életében, mely a HR osztályok szerepét is stratégiaivá emelte. A munkavállalók napi jólléte nem csak egy higiénés tényező, sokkal inkább alapja annak, hogy miként vagyunk ösztönözve arra, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból, és lehetőségünk legyen személyes motivációinknak eleget téve értéket teremteni munkánkkal.