A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10 százalékának, a családorvosukhoz fordulók 20 százalékának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig nagyjából 30-40 százaléknak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.

A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk egész életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket. Bár az orvos a hétköznapi logika szerint „betegséget” próbál gyógyítani, aminek elvárt célja a teljes „gyógyulás”, a személyiségzavarok esetében helyesebb egyfajta „kóros állapotról” beszélni, egyben jelezve azt is, hogy az állapot alapjaiban nem vagy nehezen megváltoztatható, gyors kezelés nem létezik, és célként is egy viszonylag elfogadható, kompenzált állapot elérését és fenntartását lehet inkább kitűzni, mintsem a klasszikus gyógyulást.

11193750855_b4aa4df731_b