Egyéb

Felmondás smsben?

2017.11.30. • By

A munkáltatók és a munkavállalók körében ismert jogszabályi rendelkezés, hogy felmondást írásban kell közölni. Kevésbé ismert tény, hogy az írásbeliség követelményeinek megfelelnek az elektronikus dokumentumok (sms, email, fax), amennyiben azok az információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozatot tevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmasak.

Azt, hogy a fenti kritériumoknak mi felel meg maradéktalanul, a bírói gyakorlat alakítja ki. Az elektronikus kommunikációs eszközök és lehetőségek terjedésével az elektronikusan továbbított nyilatkozatok elfogadottá váltak, napjainkban egy elküldött email vagy sms is komoly következménnyel járhat, joghatás fűződhet hozzá, egy törlés gombbal nem lehet meg nem történtté tenni, mint ahogyan a levél széttépésével sem tehetjük semmissé a szabályszerű kézbesítést.

Jelentős joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozatok (pl. a felmondás) esetén azonban bizonyítási nehézséget jelenthet a bíróság előtt mind közlésük szabályszerűségének megítélése, mind tényleges tartalmuk értelmezése. A közlés szabályszerűsége körében felmerülő probléma tipikusan, hogy a nyilatkozatok a megfelelő munkáltatói vagy munkavállalói email címre, telefonszámra kerültek-e megküldésre. Emiatt a munkaszerződésben célszerű feltüntetni a munkavállaló elektronikus elérhetőségeit, melyre a munkáltatói jognyilatkozatok kerülnek megküldésre azzal, hogy változás esetén azt a munkavállalónak be kell jelentenie. A jogszabály szövege szerint a közlés időpontját az határozza meg, hogy mikor vált az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé, azonban az, hogy ez egybe esik-e a tényleges megismerés időpontjával már bizonyítás kérdését képezheti. Amennyiben a hozzáférhetővé válás kétséges, annak bíróság előtti bizonyítása a jognyilatkozatot tevőt terheli.

Az sms-ben, mint elektronikus dokumentum formájában tett felmondásra utaló jognyilatkozat bíróság előtti megítélésére mutatnék rá egy nemrég közzétett kúriai döntésen keresztül, amely a közlés tartalmi követelményeire nyújt iránymutatást.

A perbeli esetben a munkavállaló megtagadta a munkáltatói utasítás végrehajtását, mert azt veszélyesnek ítélte. Ennek folyományaként a munkáltató „kedden átveheted a felmondásodat” tartalmú sms-t küldött a munkavállaló részére. Ezt követő munkanapon még egyeztettek a felek a munkavégzés munkavállaló által kifogásolt részleteiről, azonban konkrétumban nem egyeztek meg. Ilyen előzmények után a munkavállaló a kapott sms-t felmondásnak tekintette, és nem jelent meg többet a munkavégzés helyén, ezért a munkáltató munkaviszonyát a távolmaradás miatt azonnali hatállyal megszüntette. A munkavállaló pert indított a munkáltató ellen arra hivatkozással, hogy az jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással, hiszen azt már korábban sms formájában megtette. Az első,- és másodfokon eljáró bíróságok a munkavállaló keresetét jogerősen elutasították. A munkavállaló felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy az eset összes körülményeinek mérlegelésével az sms nem felelt meg a felmondás tartalmi kritériumainak. Elvi éllel mutatott rá, hogy az sms tartalma egy szándéknyilatkozatot rögzített, ezért az nem volt joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozat. A munkáltató jogviszony megszüntetésére irányuló előzetes szándéknyilatkozata még nem tekinthető felmondásnak, így annak formai szempontból nem kell megfelelnie a jogviszony megszüntetés törvényi feltételeinek.

Belátható, hogy a mai kor munkaviszonyaiban meghaladottá válik a klasszikus papír alapú kommunikációs forma. Mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak fel kell készülniük arra, hogy elektronikus kommunikációjuk során pontosan fogalmazzanak, olyan körültekintően járjanak el, mint amikor egy jól átgondolt levelet ajánlott küldeményként postára adnak. Ugyanakkor az elektronikus dokumentumok, különösen az sms sajátossága, hogy rövid tartalmi közlést hordoz, illetve gyors reagálást tesz lehetővé. A fenti jogeset tükrében fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a nyilatkozatoknak – akár sms vagy email útján közöljük – súlya lehet, így azokat formailag és tartalmilag átgondolva kell megtenni.

Takácsné dr. Pető Judit 
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, bírósági titkár
Hétköznapok pszichológiája

Örömtréning – a lelki feltöltődés technikája

2017.11.26. • By

Olvastam egy nőről, aki élete végéhez közeledve úgy döntött, itt az ideje, hogy megírja az életútját. Komplikált körülmények között született, 19 hónaposan egy komoly betegség következtében olyan súlyos beteg lett, ami egész gyermekkorára rányomta a bélyegét. Meghatározta nem csak a szüleivel, a rokonaival, és az osztálytársaival való kapcsolatát, de a képességeit is korlátozta, ezért nehezen tanult meg írni és olvasni, és igencsak gyötrelmesen haladt előre a tanulmányaiban. 80 éves korára viszont odáig jutott, hogy 12 könyv szerzőjének és megszámolhatatlan mennyiségű cikk írójának mondhatta magát, életrajzában pedig megköszönte azoknak az embereknek, akiket a barátainak mondhatott, hogy segítették, hogy boldog és sikeres élete lehetett. Ez a nő, Helen Keller 19 hónaposan agyhártyagyulladás következtében megsüketült és megvakult, életét teljes sötétségben és néma csendben élte le. Hogy lehetett mégis boldog? Ismerte a boldogság két legfontosabb összetevőjét. Mielőtt megismerjük ezt a két elengedhetetlen komponenst, tegyünk egy rövid kitérőt, hogy megismerjük a pszichológiának azt az ágát, amelynek ezeket a felfedezéseket köszönhetjük.

Pszichiátria

Ellenség mindenhol – a paranoid személyiségzavar

2017.11.26. • By

Üldözési mánia, állandó féltékenykedés, bizalmatlanság, ártó szándék tulajdonítása a legkedvesebbeknek is – mind jellemző a paranoid személyiségzavarral küzdőkre, akiknek egész életüket áthatják a világ és a benne élők megbízhatatlanságára vonatkozó gondolatok és sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy ez a torzítás saját magukból fakad.

Hétköznapok pszichológiája

A hűtlenség pszichológiája

2017.11.20. • By

A romantikus kapcsolatok egyik leggyakoribb problémája a hűtlenség. Egyes statisztikák szerint minden második magyar legalább egyszer már félrelépett egy párkapcsolatában, és a legfőbb válóokok között is előkelő helyen szerepel. Mi lehet az oka annak, hogy valaki kikacsint az aktuális kapcsolatából, veszélyeztetve azt? Milyen indíttatásból hozzák meg ennyien ezt a döntést?