Korunk emberének a hétköznapok során számos kihívással kell megküzdenie. Ingertúlterhelt világunk új típusú problémákat szül és ezek hatékony kezeléséhez új típusú megküzdési módokra van szükségünk. Lássuk melyek ezek!

maxresdefault

Figyeljük meg önmagunkat!

A stressz hatékony kezeléséhez először érdemes megismernünk önmagunkat, olvasnunk testünk jelzéseiből, hiszen testünk üzen nekünk érzelmeinkről, megjeleníti félelmeinket, aggodalmainkat. A nyak-, váll- vagy derékfájás, a migrén, vagy a hasfájás előfordulása, gyakorisága, intenzitása is árulkodó lehet. Orvosilag megmagyarázhatatlan testi tüneteink sokszor lelki eredetűek, de akár diagnosztizált orvosi betegség okozta testi panaszok is felerősödhetnek akkor, amikor nincsen béke a lelkünkben, amikor több feszültségforrásnak vagyunk kitéve. Figyeljünk tehát testünk hangjaira, jegyezzük le akár írásban is, hogy mikor, mit tapasztalunk.

Tartsuk mederben feszültségszintünket!

Ha meghallottuk a lelkünk szavát, tanuljunk meg beszélgetni is vele! Vegyük kézbe életünket oly módon, hogy mederben tartjuk feszültségszintünket egészségünk megőrzése érdekében.

A stresszforrásokat nem tudjuk teljesen kizárni életünkből – nem tudjuk például varázsütésre eltüntetni az idegesítő kollégát vagy pikk-pakk rendezni anyagi problémáinkat –, de arra befolyással vagyunk, hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket!

Mozogjunk és lélegezzünk (fel)!

A stressz kezelésének két leghatékonyabb módja a relaxáció és a testmozgás. Bármelyik mellett döntünk is, érdemes tudnunk, hogy azok alkalmazását testünkben kedvező feszültségcsökkentő fiziológiai változások kísérik.

Már egyszerű mozgásos tevékenységek tudatos alkalmazása is segíthet, ilyen például a kerti munka, az ütemes séta, a könnyű tornagyakorlatok. Ha mozgásos feszültséglevezetés valamilyen okból kifolyólag nem alkalmazható, próbáljuk ki az egyik legegyszerűbb relaxációs módszert, a hasi légzést!

stress-391659_960_720

A hatásos relaxáció feltételei (4):

  1. Nyugodtabb környezet, elvonulás (hogy ne legyünk „készültségben”)

Ha van rá lehetőségünk, menjünk át egy másik helyiségbe vagy menjünk ki a szabad levegőre.

  1. Kényelmes testhelyzet (az izomfeszülés elkerülésére és a levegő szabadabb áramlására)

Ha ülünk, tartsuk egyenesen a gerincünket, hogy a levegő szabadon áramolhasson, lábainkat helyezzük telitalppal a földre egymás mellé, kezeinket pedig pihentessük a combunkon vagy a szék támláján. Ha tehetjük, hunyjuk le szemünket és zárjuk ki a külvilágot.

  1. Elfogadó attitűd önmagunkkal szemben (ha elterelődnének gondolataink, ne bánkódjunk, folytassuk a relaxációt onnan, ahol abbamaradt)

Ha a relaxációhoz szükséges feltételeket megteremtettük, jöhet a hasi légzés! Vegyünk jó mély levegőket és miközben beszívjuk a levegőt, nyomjuk kifelé a hasunkat azért, hogy rekeszizmunk megdolgoztatásával egészen mély legyen a levegővétel, szemben a feszültség által kiváltott szapora, felszínes és ritmustalan légzéssel. Folytassuk ezt szükség szerint 3-10 percen keresztül. A mély légvételek során figyeljünk befelé, testünkre, légzésünkre.

A stressz kezelésének számtalan egyéb rövidebb vagy hosszabb időt igénylő módja létezik. A saját kezelési stratégiák kiválasztásánál két szempontot érdemes szem előtt tartania:

Választása legyen egészségtudatos (a bosszúságok cigarettával, alkoholos itallal vagy nasikkal való kezelése nem ilyen).

Olyan stresszcsökkentési módot válasszon, ami örömmel tölti el, amit szívesen végez, ami eltereli gondolatait.

13467432_10204779356683833_1290964455_oKiss Laura

Egészségpszichológus, autogén tréner, Williams Életkészségek Facilitátor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán klinikai és egészségpszichológiai szakirányon, illetve francia szakon végzett. 2012 óta az Egészséges Magyarországért Központ egészségpszichológusa, ahol egyéni, valamint csoportos tanácsadást, előadásokat, prevenciós foglalkozásokat, képzéseket tart életmód témákban.

Dr. Bagdy E., Dr. Koroknai B. (1988): Relaxációs módszerek. Medicina, Budapest. 1-26. o.