Gyűlölet, remény, manipuláció, tehetség, erőszak, szeretet. A helyszín Pongrácbánya. Látszólag az Isten háta mögött járunk, valójában fájdalmasan közel.

kep3

Czető Bernát László Veszettek című regénye égető társadalmi problémákat feszeget. A szerző szavaival élve írása fikció, de a mai magyar valóság tükröződik benne. Nem egyszerű történetmesélésről van tehát szó, sokkal inkább egy olyan írásról, melynek érdemes olvasni a sorai között is.

A Veszettekben egy csapat olyan jobb sorsra érdemes fiatal radikalizálódását követhetjük nyomon, akiknek semmilyen életkilátása nincsen. A társadalom peremén élő fiatalok számára nagyjából két út kínálkozik: a kriminalizálódás és a halál. Ilyen a történet középpontjában álló Madarász testvérpár is. Míg ők túlélni szeretnének, addig mások hatalomra kerülni bármi áron, még attól sem megriadva, hogy élősködjenek vagy átgázoljanak másokon.

A szívességet szívességért elvén működő világban ugyanakkor semmi sem fekete vagy fehér, csakúgy, mint a valóságban. A bűnelkövető maga is áldozat: a korrupció, az igazságtalanság, a kor áldozata. A koré, amelybe született, s azé a közegé, amely esélyt sem adott számára.

Ebben a frusztrációval átitatott világban egy kis sütnivaló – némi hatalomvággyal és elfojtott agresszióval fűszerezve – elegendő ahhoz, hogy valaki a horda élére kerüljön, annak vezérévé váljon, így kaparva ki magának a gesztenyét a szemétdombon. Ács János rendőrszázados a regény legelején úgy érkezik meg a poros kisvárosba, mint egy megváltó, akinek célja a káosz megszüntetése, a közbiztonság helyreállítása. Egy darabig el is hisszük ezt, mert el szeretnénk hinni, hogy a kallódó fiatalok pótapjaként ő az, akire szüksége van a lakosságnak, s egyedül csak ő teremthet békét. De a vér és az erőszak sosem hozhat nyugalmat, jól(l)étet.

A frusztráció szülte harag mindinkább gyűlöletté duzzad, mely végigsöpör a városon, s amelyhez a nyomor tökéletes táptalajt kínál. Egyetlen megsebzett lélek immunrendszere sem elég ellenálló ahhoz, hogy állja a sarat. A kór összeköt, vértestvérré tesz. A gyűlöletnek pedig általában tárgya is van. Aki nem mi vagyunk, aki nem olyan, mint mi, az ellenség. Az „Idegen”, a „Más” a gyűlölet céltáblája. Ismerős!?

„Adj a haragjuknak célt és kitör a háború.” A szerző nagyon találóan hívja fel erre figyelmünket már a borítón olvasható soraival is.

A könyv, illetve Goda Krisztina – a regényből készített – hasonló című filmdrámája ajánlott mindazok számára, akik gondolatébresztő és megrendítő alkotásra vágynak. A Veszettek jelentősége leginkább abban áll, hogy felveti a felelősség kérdéskörét. A felelősség közös, de hogy a valóságban létezik-e a veszettség elleni vakcina, erre mi magunk adjuk meg a választ.

Kiss Laura

kep2Pszichológus, autogén tréner, Williams Életkészségek Facilitátor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán klinikai és egészségpszichológiai szakirányon, illetve francia szakon végzett. 2012 óta az Egészséges Magyarországért Központ egészségpszichológusa, ahol egyéni, valamint csoportos tanácsadást, előadásokat, prevenciós foglalkozásokat, képzéseket tart életmód témákban. Magánrendelés keretében a XI. kerületben érhető el.