Meddig és hogyan kell fizetnie a munkáltatónak?

A Munka Törvénykönyvének munkavállalót védő, garanciális szabálya szerint a munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.[1] Ha készpénzben kapjuk a fizetést, akkor legkésőbb minden hónap tizedik napján a munkáltatónak át kell adnia részünkre fizetésünket. Bankszámlára utalással történő teljesítés esetén pedig a hónap tizedik napján már a bankszámlánkon kell legyen a munkabérünk. A felek ettől csak korábbi fizetési határidőben állapodhatnak meg.

europe-175773_960_720
Ha késedelemmel kapjuk meg a fizetésünket

Ha a munkabérünket alapvetően minden hónapban megkapjuk, csak nem határidőben, hanem napokkal, vagy hetekkel később, akkor a munkáltató törvényi kötelezettségét megszegve késedelembe esik, és a munkaviszonyban is alkalmazandó polgári jogi szabály alapján késedelmi kamatot köteles fizetni.[2] A késedelmi kamat akkor is jár, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, így például ha azért nem tudott a bérek átutalásáról intézkedni, mert informatikai rendszere összeomlott, vagy banki karbantartás miatt nem működött az elektronikus átutalási felület.

A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeg. Például ha a 2016. október havi bérünket 2016. november 10-e helyett csak 2016. november 21. napján kapjuk meg, akkor a késedelem 11 napjára a 2016. július 1. napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatra vagyunk jogosultak. A naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó a teljes félévre, akkor is, ha a naptári félév alatt a jegybanki alapkamat mértéke változik.

Ha egyáltalán nem kapunk fizetést

Ha nemcsak időszakos munkáltatói késedelemről van szó, hanem a munkáltató több havi munkabérrel esik késedelembe, ez munkavállalói azonnali hatályú felmondás alapjául is szolgálhat. Mivel a törvény jelentős mértékű kötelezettségszegést követel meg a jogszerű azonnali hatályú felmondáshoz, így néhány napos, akár többször előforduló fizetési késedelem minden bizonnyal még nem alapoz meg azonnali hatályú felmondást. De ha a munkáltató több hónapon keresztül folyamatosan jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem fizet munkabért, akkor erre hivatkozással megalapozottan nyújthatjuk be azonnali hatályú felmondásunkat.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén igényt tarthatunk a felmentési időre járó távolléti díjra, és a végkielégítésre is, ha annak jogosultsági feltételei egyébként fennállnak.[3]

Hogyan érvényesíthető az elmaradt munkabér?

Főszabály szerint a munkavállaló a munkaviszonyból, illetve a Munka Törvénykönyvéből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.[4] Így a ki nem fizetett munkabérünk teljesítése iránt keresettel fordulhatunk az illetékes munkaügyi bírósághoz, és követelhetjük elmaradt munkabérünk megfizetését, a késedelmi kamatokkal együtt. Mivel mi állítjuk, hogy nem kaptunk munkabért, ezért nekünk kell bizonyítani, hogy a munkáltató nem fizette meg az esedékes munkabérünket. Ha bankszámlára érkezik a fizetésünk, a bizonyításhoz elegendő a követeléssel érintett időszakra vonatkozó bankszámlakivonatok becsatolása. Készpénzben történő fizetés esetén tanúk meghallgatását indítványozhatjuk. A munkáltató ezzel szemben a munkabér megfizetését átutalási bizonylattal, vagy átvételi elismervénnyel bizonyíthatja.

A pereskedéshez képest az elmaradt munkabérünknek egyszerűbb igényérvényesítési módja a fizetési meghagyás,[5] amelynek kibocsátását közjegyzőtől kell kérnünk. Ha a munkáltató a fizetési meghagyásnak 15 napon belül nem mond ellent, azaz azt nem vitatja, akkor az jogerőssé válik, és a követelésünk végrehajtható. Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul.

apple-watch-828827_960_720

Mennyi idő áll rendelkezésünkre az elmaradt munkabérünk érvényesítésére?

Elmaradt munkabérünket az esedékessé válástól számítva 3 éven belül érvényesíthetjük,[6] így például a 2016. november 10. napján esedékes, de ki nem fizetett munkabérünk iránt legkésőbb 2019. november 10. napján nyújthatunk be keresetlevelet, vagy fizetési meghagyást.

A munkaügyi hatóság is vizsgálódhat

A munkáltató kötelezettségszegése a munkaügyi hatóság felé is bejelenthető, mivel a hatóság hatáskörébe tartozik a munkabér védelmére, így a munkabérek kifizetésére vonatkozó szabályok vizsgálata.[7] Ha a hatóság megállapítja, hogy a munkáltató a munkabért nem fizette ki határidőben, köteles munkaügyi bírságot kiszabni, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés során a munkáltató a kitűzött határidőn belül kifizeti az elmaradt munkabért.[8]

dr. Jónás Tünde

jogász

Budapest, 2016.10.25.

[1] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 157. § (1) bekezdés

[2] Mt. 31. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdés

[3] Mt. 78. § (3) bekezdés

[4] Mt. 285. § (1) bekezdés

[5] a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (5) bekezdés

[6] Mt. 286. § (1) bekezdés

[7] A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés g) pont

[8] Met. 6/A. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés c) pont