Mi az a zéró tolerancia?

ittas

2013. július 1-je óta jelentős szigorodás következett be az ittas járművezetők felelősségének megállapítása körében, tekintettel arra, hogy kiugróan magas volt e bűncselekmények száma.

A jogszabály módosításoknak köszönhetően, jelenleg

aki akként vesz részt a forgalomba, hogy csekély – akár egy pohár bor- mennyiségű alkoholt fogyasztott, vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indul.

Főszabály szerint, aki járművezetés ittas állapotban bűncselekményt követ el, azt a bíróság felelősségének megállapítása során kötelezően eltiltja a járművezetéstől. A szigorú előírás kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben engedi a büntetés alkalmazásának mellőzését, azonban a kialakult bírósági gyakorlat alapján a törvény szigorú értelmezése és alkalmazása látható.[1]

Ki minősül ittasnak, mikor szabálysértés és mikor bűncselekmény?

drink-driving-808801_960_720

Az ittasság megállapítása szakértői kompetencia, melynek alapját az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. módszertani levelében meghatározott határértékek adják. Vérvételt követően a véralkohol-koncentráció alapján, az alábbi értékek figyelembevételével lehet megállapítani az ittasság fokát:

0,2‰ (20 mg%) = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,

0,21-0,50‰ (21-50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,

0,51-0,80‰ (61-80 mg%) = igen enyhe,

0,81-1,50‰ (81-150 mg%) = enyhe,

1,50-2,50‰ (150-250 mg%) = közepes,

2,51-3,50‰ (251-350 mg%) = súlyos,

3,51‰ felett (351 mg%) = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

Az értékek alapján jól látszik, hogy már rendkívül alacsony, 0,51%- os értéknél is kimutatható az alkoholos befolyásoltság. Amennyiben az ittasság megállapítható – tehát 0,2%-t meghaladó, de 0,51%-t el nem érő –  a felelősségre vonás nem bírósági, hanem közigazgatási eljárás keretében táblázatban meghatározott (fix) pénzbírsággal, illetve közlekedés előéleti (büntető) pontokkal büntethető.

Természetesen az alkoholos befolyásoltság mértéke, illetve a bűncselekmény jellege is befolyásolja a büntetés mértékét, ugyanakkor a jogszabály a vétségi szintet elérő (alapeseti) cselekményt is két év szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, ami mellé kötelezően eltiltásra kerül a járművezetéstől az elkövető.

Akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott annak utánképzésen kell részt vennie.[2]

ittas2

Biciklivel azért hazamehetek egy pohár bor után?

A korábbi szigorúbb szabályok értelmébe, a kerékpárosokra akárcsak az autóvezetőkre zéró toleranciát hirdetett a jogszabály, mely mára már módosításra került.

A módosítás szerint az alkoholt fogyasztott, de biztonságos vezetésre képes állapotban lévő személy büntetőjogilag nem vonható felelősségre ittas vezetés miatt.

Természetesen, ha közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény résztvevőjeként az ő felelőssége is megállapítható, akkor a bíróság a büntetés kiszabása körében ittasságának fokát értékelheti súlyosító körülményként.

Önmagában tehát az, hogy a jogszabály alkalmazkodva társadalmi kihívásokhoz az ittas járművezetés köréből a bicikliseket kivonta még nem jelenti azt, hogy korlátlanul lehet alkoholt fogyasztani.

Akármilyen járművel is vesz részt a forgalomban, saját testi épsége mellett a többi közlekedő épségéért is felelősséggel tartozik, mely felelősségtudat nyomatékosítását hivatott erősíteni az egyre szigorodó, mérlegelési jogkört szűkítő jogszabályok.

dr. Tömöry Ágnes

bíró

[1] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 55.§ (2) bekezdés
[2] 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 18.§ (4) bekezdés