Mi is jár nekem, mint fogyasztónak? Garancia? Jótállás? Szavatosság? A mindennapi vásárlásaink során, legyen szó egy cipőről, egy kenyérpirítóról, egy csodás farmernadrágról, de akár egy lakásról vagy egy összeszerelhető kanapéról, ezek a fogalmak kulcsfontosságúak – és valljuk be, gyakran összekeverednek a fejünkben.

vfwkdmue5jc-kari-shea
Ezek a kategóriák hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

Mindegyik a fogyasztónak jelent valamilyen jogosítványt, mellyel a termék megvásárlása után élhet, ha a termék hibás.

Milyen jogokat takarnak a fogalmak?

Szavatosság és jótállás esetében is ugyanazokat az igényeket van lehetősége a fogyasztónak érvényesíteni az eladóval szemben, melyek a javítás, a csere, az árleszállítás és az elállási lehetőség a szerződéstől – azaz, hogy mégsem szeretném az adott szerződést, terméket (jogi értelemben szerződés az, amikor megvásárolok egy árucikket).

Mi a jótállás?

A jótállást a köznyelvben sokszor emlegetik garanciaként. Maga a jótállás egy kötelezettségvállalás, amit a forgalmazó tesz a fogyasztó felé, hogy a jótállási idő alatti hiba kijavítását elvégzi, efelől kezeskedik. Ez tehát az adásvételt követően létrejövő egy éves olyan időszak, melyben az eladónak vagy adott esetben a gyártónak kell azt bizonyítania, hogy a hiba az adásvételt követően keletkezett, ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor köteles a hibát kiküszöbölni. A fogyasztó csak visszaviszi a meghibásodott terméket, semmit nem kell bizonyítania, az eladó pedig kötelezettségének eleget tesz. Az egy éves jótállási időszak természetesen csak a minimumot jelzi, az eladó ennél hosszabb időszakot is megjelölhet a jótállási igények érvényesítésére.

A jótállás kötelező?

Vannak olyan termékek, amikre úgynevezett kötelező jótállást kell biztosítani, ezen termékek körét egy kormányrendelet (151/2003) szabályozza. Ez egy elég bő, és időben igencsak változó lista, ami új, tartós fogyasztási cikkeket foglal magában, melyek közül a legtöbb esetben van egy bruttó 10.000 forintos értékhatár, amely fölött ez a jogosítvány illeti a fogyasztót. Más esetekben a jótállás nem “jár”, hanem csak lehetőség, melyet a vállalkozások természetesen vállalhatnak szerződéssel a fogyasztó felé. Értékhatártól függetlenül van jótállás pl. a hűtőszekrényre, a mosógépre, a személygépkocsira, a babakocsira, és még számos termékre. A 10.000 forintos bruttó vételár felett kapunk kötelező jótállást pl. főzőlapokra, légkondikra, telefonokra, hangszerekre, bútorokra és egyéb, meghatározott termékekre.

És a szavatosság?

A szavatosságnak két altípusa került szabályozásra az új polgári törvénykönyvben, a termékszavatosság és a kellékszavatosság. Mindkettő kötelező.

Mi a kellékszavatosság?

A kellékszavatosság szintén az adásvételt követően áll fenn, időtartama két év. Ez minden termékre minden esetben érvényesül, nincsen meghatározott terméklista vagy értékhatár. Itt azonban a hibát a törvény által meghatározott hat hónapos időszakot követően a fogyasztónak kell bizonyítania. Tehát az első hat hónapban mi, átlagfogyasztók, vásárlók minden indok nélkül visszavihetjük a hibás terméket. A két éves elévülési időn túl is érvényesíthetjük igényünket, ha a hiba a dolog természeténél vagy a hiba jellegénél fogva korábban nem volt felismerhető – ugyanakkor ez maximum három év is lehet, mely határidő már jogvesztő. (Kivételesen, ha úgynevezett kötelező alkalmassági ideje van a terméknek – pl. épületek esetében, ez hosszabb idő is lehet!) A két éves időszak lehet rövidebb is, amennyiben a termék, amit vásároltunk, használt.  Ebben az esetben nem kell jegyet sem kiadni a szavatosság fennállásáról. Tehát láthatjuk, hogy összességében a jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára, ugyanis akkor az az időszak, amíg a fogyasztónak nincs bizonyítási terhe, hosszabb.

1ujxuwqlfo8-ben-white

A kellékszavatosság tehát minden esetben fennáll?

Igen.

És a termékszavatosság?

Termékszavatosság esetén a fogyasztó közvetlenül a gyártóval – azaz a kereskedővel vagy az importőrrel – szemben is érvényesítheti az őt megillető jogokat. A hibát köteles a fogyasztó két éven belül bejelenteni, és ebben az esetben a gyártó köteles a hibás terméket kijavítani vagy kicserélni. Erre csak olyan esetekben van mód, amikor a hiba már a forgalomba hozatal pillanatában is fennállt, vagyis gyári hibás a termék. Ennek a bizonyítása a fogyasztót terheli.

A jótállás és a szavatosság egyszerre áll fent?

Ha van jótállás, akkor igen. Szavatosság minden esetben van. Így, ha letelt a jótállási igény érvényesítésére nyitva álló időszak – vagy az egyáltalán nem is volt (pl. cipők esetében), a szavatossági igény még abban az esetben is természetesen érvényesíthető.

És a garancia hol helyezkedik el?

Garancia jogi fogalomként nem létezik. A köznyelv általában a jótállást illeti a garancia elnevezéssel, de elég kaotikus a köznapi fogalomhasználat is, ezért mindig fontos tisztázni, hogy a másik fél, az eladó mit ért ezalatt.

Kivel szemben kell az igényt érvényesíteni?

A forgalmazóval szemben, tehát azzal szemben, aki a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazta. Ha azt szeretnénk, hogy a hibás terméket kijavítsák, akkor fordulhatunk közvetlenül a jótállási jegyen megjelölt szervizhez. Persze, ilyenkor is választhatjuk azt az opciót, hogy oda visszük vissza a terméket, ahol megvettük, és majd ők továbbítják a terméket a szerviznek.

Mennyi időn belül kell bejelenteni a hibát?

Azonnal, ahogyan azt felfedezzük, de legkésőbb a hiba észlelését követő két hónapon belül. Ha ennél később kerül bejelentésre a hiba, akkor a késedelmes közléssel okozott károkat a fogyasztónak meg kell térítenie.

o1ghgeagq9u-filip-mroz

Hogyan kell bejelenteni a hibát?

Erre nincs tartalmi vagy formai megkötés. A lényegnek, a hiba természetének ki kell tűnnie azonban a bejelentésünkből. Ha a vásárlást követően minőségi kifogást jelentünk be, akkor a forgalmazónak kötelező azonban arról felvennie egy jegyzőkönyvet, aminek a másolatát a fogyasztónak át is adja nyomban. Ha ezt elmulasztaná a kereskedő, és a nyomatékos felhívásunk ellenére sem hajlandó a jegyzőkönyvet felvenni, írjunk be a vásárlók könyvébe.

És mi lesz a következménye végül annak, hogy hibás a termékem?

Ahogy arról már volt szó, a fogyasztó a javítás, a csere, az árleszállítás és az elállás lehetőségei közül választhat. Ez alapvetően egy sorrendet jelöl, tehát ebben a sorrendben kell törekednünk a szavatossági jogunk gyakorlására. Ezek között van lehetőségünk váltogatni is, tehát nem vagyunk kötve az első megfogalmazott igényünkhöz. A fogyasztó áttérhet egy másik szavatossági jogra is, de csak addig a pillanatig, amíg nem került semmilyen szavatossági jog teljesítésre. Tehát, ha a hibát megjavították, akkor már nem kérhetjük mégis pl. a cserét. Lehet, hogy ezzel plusz költséget okozunk az eladónak, ebben az esetben az így felmerült károkat meg kell térítenünk. Nagyon fontos, hogy a magyar jogban nincs olyan lehetőség, hogy a termék árát a kereskedő levásároltatja a fogyasztóval, tehát ezekben az esetekben az eladó nem jár el jogszerűen! A csere különlegessége, hogy ha a vásárlástól számított három munkanapon belül jelezzük azt, hogy a csere lehetőségét választjuk, akkor a forgalmazó nem tehet mást, mint hogy a terméket előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicseréli. Ha éppen nem áll rendelkezésére ugyanolyan termék, akkor tizenöt napon belül kell eszközölnie a cserét. Az árleszállítás pedig a felek közös döntése, nincsen meghatározott mértéke, a jogszabály ezt a felekre bízza.

És ha minden kötél szakad?

Vegyük föl a kapcsolatot az illetékes területi Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztályával, mely fogyasztóvédelmi ügyekben első fokon eljár, és érvényesítsük jogainkat és önmagunkat!

dr. Barna Lili
bírósági fogalmazó