„A jó szomszédság záloga a jó kerítés”[1]

 A birtokvédelem kérdéskörét elsősorban a Polgári Törvénykönyv[2] szabályozza, amely alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

Birtokháborításnak minősülhet például, ha a szomszéd lekeríti a telkünk egy részét, vagy rendszeres és túlzott mértékű, zavaró hanghatással sérti meg valaki a magánszférához, a magánlakáshoz és pihenéshez fűződő személyiségi jogaikat.

A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. A jogos önhatalom egyik legegyszerűbb formája azon emberi magatartások, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények bekövetkezésének megelőzését szolgálják. Tipikusan ilyen a házőrző kutya tartása, a biztonsági zár felszerelése, vagy a kerítés kialakítása. A vagyon jogos védelme kapcsán egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy milyen büntetőjogi megítélés alá esik, ha valaki például áramot vezet a kerítésébe.[3]

A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél a bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását és megszüntetését. Szintén a bíróság hatáskörébe tartozik a társasház tulajdonostársai között a közös tulajdon használati rendjének megváltoztatása körül kialakult viták[4] rendezése.

Mik a birtokvédelmi kérelem kötelező[5] tartalmi elemei?

  1. a birtokvédelmet kérő neve, továbbá lakcíme vagy székhelye, aláírása,
  2. annak a félnek a neve, továbbá lakcíme vagy székhelye, akivel szemben a birtokvédelmet kérik
  3. a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, – ideértve a cselekmény leírása -, a birtokvitával érintett dolog megjelölése,
  4. a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás,
  5. a birtoksértés időpontjára történő utalás,
  6. a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem.

Fentieken kívül a kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, képviselő eljárása esetén a meghatalmazást. Az eljárás illetéke 3.000,- Ft.

Újlaki Anikó


Közigazgatási szakértő

Jelen írás kizárólag a közzététel idején hatályos jogi szabályozást mutatja be, tartalma időközben elavulttá válhat.

[1] Robert Frost amerikai költő
[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1 § – 5:8 §.
[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 21. §-a szerint: Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
[4] Például, ha a tulajdonostársak között a birtoklás és használat kérdése tekintetében többségi határozat irányadó, azonban azt nyomós okból módosítani kellene, de arra ellenállás miatt nincs lehetőség, úgy a változtatásban érdekelt fél a bíróságtól kérhet jogsegélyt. Ilyen esetben az a tulajdonostárs, akinek tulajdonjogát, vagy annak valamely részjogosítványát olyan viszonylatban sértik meg, hogy a jogvita nem terjed ki valamennyi tulajdonostársra, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a bíróságnál.
[5] A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Kormányrendelet 2. §-a szerint.