Korábbi írásomban bemutattam, hogy a munkabérből milyen esetekben van helye levonásnak. Az egyik ilyen eset a végrehajtható határozat alapján történő levonás, amelynek számos, a munkavállaló védelmét szolgáló garanciális szabálya van.

Mire való a végrehajtói letiltás?

Végrehajtói letiltás esetén a hitelező a munkabérünkből kereshet kielégítést követelésére. A letiltásban a végrehajtó felhívja a munkáltatónkat, hogy munkabérünkből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és – a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.[1]

A munkáltató köteles minket értesíteni a letiltásról, a levonást eszközölni, illetve ha a letiltásnak bármilyen akadálya van, akkor arról a letiltást kibocsátó szervet értesíteni.[2]

Nettó vagy bruttó munkabérből történik a levonás?

A levonásra a nettó, azaz az adó-és járulékfizetési kötelezettség után fennmaradó munkabérünkből kerül sor.[3]

Minden olyan a munkáltató által fizetett pénzbeli juttatás munkabérnek minősül, és abból levonás eszközölhető, amelyet munkaviszonyunkra, vagy annak megszűnésére tekintettel kapunk,  és amely után személyi jövedelemadó-előleget vagyunk kötelesek fizetni. A béren kívüli juttatás (készpénz maximum 100 000 Ft-ig, és a SZÉP kártya az egyes alszámlákhoz tartozó keretösszegig) azonban mentes a levonás alól.[4]

Mekkora összeg vonható le a munkabérből?

A nettó munkabérből főszabály szerint legfeljebb 33 % vonható le. Egyes követelések, valamint több letiltás esetén a levonás a nettó munkabér legfeljebb 50 %-áig terjedhet.[5]

Dr. Jónás Tünde

Munkajogi ügyvéd. Jogi diplomáját 2010-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. Egyetemi évei alatt fokozott érdeklődéssel fordult a munkajog iránt, évfolyam-és szakdolgozatát is munkajogi témában írta. A diploma megszerzését követően ügyvédjelöltként dolgozott, amely során elsődlegesen munkajogi ügyekkel foglalkozott, egy év kivételével, amely alatt általános polgári jogi gyakorlatot is szerzett. 2012-ben elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara által szervezett munkajogi szakjogász képzést. Az ügyvédi szakvizsgák teljesítését követően 2014. októbere óta egyéni ügyvédként dolgozik, amely során elsősorban munkajogi ügyekkel foglalkozik.

[1] a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 58. § (2) bekezdés

[2] Vht. 76. § (1) bekezdés

[3] Vht. 61. § (1) bekezdés

[4] Vht. 65. § (4) bekezdés

[5] Vht. 61. § (2) bekezdés, 65. § (3) bekezdés