A napi munkavégzés alatt általában előfordul, hogy 1-1 személyes ügyet is el kell intéznünk: telefonálni egy ismerősnek, elküldeni egy gyors e-mailt. Az is a napi rutinunk része lehet, hogy átolvassuk az aznapi híreket, felmegyünk közösségi oldalakra. Mindezt általában a munkahelyünkről, a benti számítógépünkről tesszük. Emiatt sokakban felmerül a kérdés: mit láthat a munkáltató, hogyan figyelhet meg minket?

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató jogosult ellenőrizni a munkavállalót, viszont csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében. Tehát a megfigyelés a munkavállaló magánéletére nem terjedhet ki.[1]

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adott ki részletes ajánlást arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az munkáltatói ellenőrzésnek.[2] Többek között tartalmazza a célhoz kötöttség alapelvét, és a szükségesség-arányosság mércéjével történő adatkezelést. Tehát a munkáltatónak előre kell meghatároznia, hogy milyen célok vagy érdekek miatt ellenőrizheti az internethasználatot. Az internethasználat ellenőrizhetőségével kapcsolatban például az ajánlás kiemeli, hogy a legjobb, hogyha a munkáltató belső szabályzatot készít, vagy blokkol bizonyos weboldalakat, így akár nem is feltétlenül szükséges az ellenőrzés.

A céges mobiltelefon magáncélú használata is sok kérdést vethet fel. Ebben az esetben is szükséges az, hogy a munkáltató meghatározza belső szabályzatban, használható-e személyes hívásokra a telefon, és a munkavállalóknak kell-e viselni a költségeket. Ha a munkáltató nem engedélyezi a céges telefon magáncélú használatát, fel kell hívnia arra a figyelmet, hogy csakis munkavégzéssel összefüggő célokra használható, és valamennyi kimenő hívás adatát ellenőrizheti, amivel bizonyíthatja a magáncélú hívások tényét. Ettől függetlenül viszont a munkáltató nem kezelhet személyes adatokat, például, hogy kit és mikor hívtak fel, mivel az már nem lenne feltétlenül szükséges az ellenőrzés céljához.

Ahhoz tehát, hogy az ellenőrzés jogszerű legyen, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat arról, hogy milyen célból, milyen módon kerülhet sor az ellenőrzésre. Az ellenőrzés okát is fontos megjelölni, és a célhoz kötöttség és a személyes adatok kezelését betartani. Fontos figyelmesen elolvasni a belső szabályzatot, hiszen több konfliktus és félreértés is elkerülhető, hogyha az ember tisztában van a jogaival, és a kötelezettségeivel.

Dr. Nemes-Balogh Flóra

Ügyvédjelölt egy nemzetközi ügyvédi irodában. 2017-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jogász szakon. Jogi tanulmányait megelőzően nemzetközi igazgatás alapszakon szerzett diplomát. Érdeklődésének középpontjában a nemzetközi jog, polgárjog, a technológiai innováció és az idegen nyelvek állnak.

 

[1] 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 11. §
[2] https://naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf