Egy válóper megindítása életünk egyik legmeghatározóbb döntése. Ezért mielőtt egyáltalán megfordulna a fejünkben, hogy benyújtjuk a házasság felbontására és járulékaira irányuló keresetünket, néhány dolgot feltétlenül gondoljunk át. Annak érdekében ugyanis, hogy a válóper végén elérjük a célunkat, némi stratégiai előnyre kell szert tennünk a házastársunkkal szemben.

Mielőtt belevágnánk egy, sok esetben, megegyezés hiányában, már akár az elsőfokú eljárás során is több évig elhúzódó háborúba, gondoljuk végig, hogy valóban elérkezett-e a kapcsolatunk vége, mindent megtettünk-e annak megmentéséért. Mindenek előtt azt javaslom, hogy ezt a kérdést tegyük fel magunknak, egyrészt azért, mert miután benyújtottuk a keresetünket már késő lesz a helyzet újragondolására, másrészt pedig azért, mert könnyebb egy válópert úgy végigcsinálni, hogyha elfogadjuk, hogy a házasságunk végérvényesen megmenthetetlen.

Abban az esetben, hogyha letettük a voksunkat a házasság felbontása mellett, íme, az a négy dolog, amelyet mindenképpen gondoljunk, át mielőtt házastársunkkal közölnénk válási szándékunkat.

Fontoljuk meg a mediációt

A mediáció, avagy a közvetítés egy olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.[i] Közvetítőt a felek szabadon választhatnak. A közvetítő előtt megkötött egyezséget, amennyiben az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság jóváhagyja.

A bíróság által jóváhagyott egyezségnek pedig ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek, tehát az egyezség ugyanúgy kikényszeríthető és végrehajtható.[ii] A peres eljárás egyik legnagyobb békjója, hogy a felek között már meglévő konfliktust elmélyíti, hiszen a tárgyalóteremben házastársunk ellenfelünkké válik, a peres eljárás végén pedig a bíróság egyikünket nyertesként, míg másikunkat vesztesként fogja kihozni a csatából. Ez pedig különösen az olyan ügyekben, amelyekben gyermek is érintett, és az eljárás lezárulását követően is folyamatosan, hosszú éveken keresztül együtt kell működnünk volt házastársunkkal, rendkívül hátrányos lehet mind a gyermekünk számára, mind saját magunk számára is.

E probléma mellett a helyzetet nehezíti, hogy egy válóper rendkívül költséges. Annak során számolnunk kell a magas illetékekkel – csak a házassági bontóper illetéke 30.000,- forint[iii] –, a szakértői költségekkel – ami szintén sok tízezres tételt jelent -, valamint az eljárás végére minimum több százezer Forintra kijövő ügyvédi munkadíjjal is.

Az ismertetettekkel szemben a közvetítői eljárás elősegíti a kommunikációt volt házastársunkkal, támogatja a kialakult helyzethez vezető út megértését és feldolgozását, és lehetővé teszi, hogy egy saját stratégiát alakítsunk ki konfliktusunk kezelésére. Ebből kifolyólag a megállapodás útján történő vitarendezés a gyermekünk érdekének védelmében különösen jótékony hatásúnak bizonyulhat, hiszen a közvetítés egy konfliktus mentesebb környezetet teremt a jövőbeni együttműködésünkhöz. Nem is beszélve arról, hogy egy általunk megalkotott megállapodás sokkal inkább igényeinkhez igazíthatóbb és kedvezőbb számunkra, annál, mint ahogyan egy a családi viszonyainkba csupán korlátozottan belelátó harmadik személy, a bíró meghatározza a családi kapcsolataink jövőjét. Ebből következően a mediáció végén megszületett megállapodást nagyobb valószínűséggel fogjuk volt házastársunkkal együtt mindketten betartani, mint a bíróság határozatait. A mediációs megállapodás által így jó eséllyel megelőzhetjük az esetleges jövőbeni eljárásokat – egy másodfokú eljárást, gyámhivatal előtti eljárásokat, stb. - is. Nem utolsó sorban a közvetítői eljárás igénybe vétele költséghatékonyabb, mint az elhúzódó jogi eljárásoké.

Ne hagyjuk el az utolsó közös otthonunkat

Házastársunkkal a házastársi közös lakás használatát akár az életközösségünk megszakadását megelőzően, akár azt követően is szerződéssel rendezhetjük.[iv] Megjegyzendő, hogy amennyiben az életközösségünk megszűnése előtt kötjük meg a szerződést, akkor az csak abban az esetben érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaljuk.[v] Hogyha viszont az életközösségünk megszűnése után állapodunk meg a házastársi közös lakás további használatáról, akkor a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.[vi]

Amennyiben házastársunkkal megállapodást e tekintetben nem kötöttünk és nem is kívánunk kötni, akkor a házastársi közös lakás további használatáról a bíróság dönt.[vii] Az a házastárs pedig, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.[viii] Nem tarthat azonban igényt térítésre az a házastárs, aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.[ix] Nem illeti meg továbbá a lakáshasználati jog ellenértéke a közös tulajdonú vagy különvagyoni lakásból önként elköltöző házastársat sem. Kivételt képez ez alól, hogyha a házastárs az utolsó közös ingatlanban bennmaradó házastárs összeférhetetlen magatartása miatt kényszerült a lakás elhagyására, ekkor megilleti a lakáshasználati jog ellenértéke.[x] Az ismertetettekre figyelemmel ezért amennyiben igényt tartunk a lakáshasználati jog ellenértékére, ne hagyjuk el önként az utolsó közös otthonunkat.

Készítsük elő a terepet

Amennyiben házastársunkkal nem tudunk megállapodni a kiskorú gyermekünk feletti szülői felügyeleti jog rendezéséről, akkor a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyikünk gyakorolja.[xi]

A bíróság a döntés meghozatala során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.[xii] A bíróság ilyenkor három opció közül választhat: a szülői felügyeleti jog közös gyakorlását rendeli el, illetve a szülői felügyeleti jog gyakorlására minket, vagy a házastársunkat jogosítja fel.

Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, a bíró legfőképpen tanúkat fog meghallgatni, illetőleg szükség esetén igazságügyi pszichológus szakértőt fog kirendelni a gyermek szülőkhöz való viszonyának a feltárása érdekében. A tanúk esetében a családtagok és a barátok hozzánk fűződő viszonyukra tekintettel kevésbé minősülnek ütőképesnek egy osztályfőnökkel, óvó nénivel vagy egy foci edzővel szemben. Ezért, akkor, hogyha idáig nem tettük, kezdjünk el osztályfőnöki órákat látogatni, járjunk gyermekünkért a különórákra, azok végén váltsunk egy pár szót az edzővel/tanárral, ügyeljünk arra, hogy a gyermekünk barátainak a szüleivel se mulasszuk el időközönként felvenni a kapcsolatot, mert ezek a személyek fontos, meghatározó véleményű tanúnak bizonyulhatnak a peres eljárás során.

A Polgári Törvénykönyv értelmében a szülő kötelessége a kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodni.[xiii] A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, míg a másik, különélő szülő a tartást elsősorban pénzben, gyermektartásdíj fizetésével biztosítja.[xiv] A gyermekünk után fizetendő tartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.[xv]

A gyermektartásdíj meghatározása során a bíróság az alábbi tényezőket veszi figyelembe:

1. a) a gyermek indokolt szükségleteit (e körébe tartoznak a gyermek megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások);
2. b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
3. c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat
   a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
4. d) a gyermek saját jövedelmét; és
5. e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.[xvi]

Fontos tehát, hogy a rezsi költségeket, valamint a gyermek szükségleteit igazoló számlákat részletesen gyűjtsük össze.

Emellett, amennyiben nem mi gondoskodunk természetben a gyermekről, ügyeljünk arra, hogy környezetünknek mit mesélünk jövedelmi viszonyainkról, illetve arra is, hogy mit posztolunk a közösségi oldalakon, mert abban az esetben, hogyha minimálbérre vagyunk bejelentve, komoly kellemetlenségeket tud okozni, amikor a volt házastársunk luxus nyaralásunk fotóit lobogtatja a tárgyalóteremben.

Tartsuk szemmel házastársunkat

Ügyeljünk továbbá arra, hogy a házastársunk ne készítsen titkos hangfelvételeket a beszélgetéseinkről, a telefonunkat ne hallgassa le, mert ezeket a peres eljárás során bizonyos esetekben felhasználhatja. A diktafon pedig nem ritka, hogy ott lapul a vázában, az ágyneműtartóban, vagy akár a szekrényben.

Főszabályként a házasság fennállása alatt (akár egyedül, akár házastársunkkal közösen) szerzett vagyontárgyak közös vagyonnak minősülnek.[xvii] Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.[xviii] A házassági vagyonközösség az életközösség véget értével egyidejűleg megszűnik.[xix] Tehát az életközösség megszakadásának napján meglévő vagyont osztja fel a bíróság a felek között.

Fontos tehát, hogy készüljünk fel arra, hogy a vagyontárgy különvagyoni minőségét nekünk kell majd a peres eljárásban igazolni, ezért mihamarabb kezdjük meg azoknak a dokumentumoknak az összegyűjtését (példának okáért kölcsönszerződésekét, adásvételi szerződésekét), amelyek a vagyontárgy különvagyoni minőséget igazolják.

Amennyiben gazdasági társaságunk van, abban az esetben a válási szándék bejelentése előtt érdemes egy jó könyvelővel tanácskozni. Emellett ügyeljünk arra, hogy a bankszámlánkhoz kizárólagosan mi férjünk hozzá. És végezetül tartsuk szemmel házastársunkat, hogy az ő nevén lévő dolgokat ne tudja elidegeníteni.

Forrás: